63.oldal

 

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?  

 A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Mióta módosíthat törvényt az LB (KÚRIA) és mióta tartozik e törvénymódosítás jóváhagyása az Alkotmánybíróságra? (A parlament jogkörének elvétele!)

Akkor nézzük magát a dolgot! ( Ismét a tényeket!)

Ha létezik  "állatorvosi ló" átvitt értelemben a bírósági eljárások esetében, akkor  hasznos lenne, ha a bírósági vezetők ezt a peres ügyet annak tekintenék, ami. Nem kell nyugdíjas státuszú bírókat évekig foglalkoztatni  azért, hogy "feltárják" az ügyek  tömegéből, hogy mik a tisztességtelen bírósági eljárás ismérvei. Egy biztos: nem mindennapi jogeset, hogy maguk az eljáró bírók bizonyítsák be, hogy ilyen kézzelfogható, több esetben a nevetségességig  jogellenes, abszurd indokokat   kizárólag befolyásolás eredményeképpen lehet kitalálni, normális bírói gondolkodás mellett nem fordulhatna ilyesmi elő.

Néhány kérdést szeretnék feltenni a nagytudású három választottbírónak, MTA rendes, illetve levelőző tagjának, professzor uraknak, az LB öt bírójának, a Törvényszék egy bírójának, a KÚRIA három bírójának, és az AB öt bírájának, és főnökeiknek,  ha másért nem, csak azért, hogy gondolatokat ébresszek bennük: van-e olyan,hogy haveri jogállam? Mivel én  kérdezek, az ő dolguk lenne nyilvánosan válaszolni. Nem fognak. Nem tudnak mit. EZEK SZERIN van olyan,hogy haveri jogállam! Ez olyan jogállam, hogy egyébként az  (jogállam) lenne, de a haveri kapcsolatok felülírják a jogállami normákat. Mivel  hivatkozhatnak a bírói függetlenségre ( a törvénysértések esetében is ?) , ők diktálnak még a jogalkotóknak is (megkímélik őket a törvényalkotástól)  és az állami vezetők  sem mernek nyilatkozni (néha megpróbálják),  de rögtön megtámadják őket, hogy nem tartják tiszteletben  a bírói függetlenséget.  Talán még az ügyészségnek  is diktálnak, de ezt majd később tudjuk meg. Amikor az áll érdekükben, akkor a jogerő mindenek felett. De ha nem áll érdekükben, már  semmit sem jelent számukra.(Lásd: Szétrúgják, mint tyúk a töreket!)

Nem számít nekik a tételes jog: lehet akár nemzetközi szerződés, közösségi jog vagy nemzeti törvény.Bármi lehet, ha  haveri kapcsolatok vannak. Akkor jöhet a jogi hazugság, jöhet a sumákolás, jöhet az elhallgatás, jöhet a bírói törvényalkotás: minden jöhet. Jött is! Ilyenkor egyesek  rejtélyes összeeskövést sejtetnek: hiszen ésszerű magyarázat nem található a minden jogot semmibe vevő klikk eljárására.

De nem  rejtélyes összeesküvésről van szó, hanem egy szimpla személyi  (anyagi) érdekről és ennek felelőtlen , kisstílű támogatásáról, azonos ívású, döntési helyzetbe került személyek összezárásáról.  Máskülönben pedig a jogállam megcsúfolásáról, a jogrendszer semmibe vételéről. Ha nem így lenne, és nem lenne kellő támogatásuk egyes állami vezetők, parlamenti tisztségviselők részéről, akkor nem tűrnék el,  hogy a bíróság törvényt módisíthasson a parlament jogkörében eljárva.

Ugyanis a választottbírósági ítélkezési szint  kétszintűre módosítása, egy "fellebbviteli" tanács működésének legalizálása egyértelműen törvényalkotás! És törvényt bíróság nem alkothat, és törvényt az AB sem alkothat, és nem módosíthat törvényt az AB még haveri alapon sem! 

Tisztelt országgyűlési frakció vezetők és képviselők: lehet interpellálni az igazságügyi miniszterhez, vagy a legfőbb ügyészhez! Elvették jogkörüket (gondolom nem hiányzik, de mégis csak elvették!).

A kérdés megfogalmazásában is segítek:

  Milyen törvényi felhatalmazás alapján  módosíthatott  törvényt az LB (KÚRIA) haveri alapon és mióta tartozik e törvénymódosítás jóváhagyása az Alkotmánybíróságra, szintén haveri alapon?

Az első kérdés: (Akkor nézzük magát a dolgot!)

Bizonyítsa be  a fenti bírói klikk, hogy az első választottbírósági ítélet nem hagyta jóvá a  felek közötti, a forgalmazási jogra vonatkozó szerzrődést. Bizonyítsa be a, hogy az első választottbírósági ítélet nem volt véglegesen jogerős! (Mi volt akkor?)   Ennek  az első választottbírósági ítélet releváns  indokolásának  az érvénytelenségét szíveskedjenek bizonyítani:  

 „A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét. Az opciós jog gyakorlása nem volt szükséges, hanem az alperes belátásától függött; továbbá a szerződés azt is szabályozta, hogy a felek mely jogokkal rendelkeznek az opciós jog lehívásáig terjedő időben (értelemszerűen arra az esetre is, ha nem élnek a vételi joggal). A felek egyébként a 2003. szeptember 15-én kelt Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 11. pontjában maguk is a részleges érvénytelenséget, mint alkalmazandó jogkövetkezményt kötötték ki arra az esetre, amennyiben a szerződés egyes rendelkezései vagy részei semmisek lennének.”

 

A fentiek semmi mást nem jelentenek,mint azt, hogy  a forgalmazási jogra vonatkozó szerződést az első választottbíróság jogerősen érvényesnek ítélte. Ennek értelmezéséhez nem szükséges tudományos kvalítás, csupán normális jogérzék és pártatlan értelmezés.

Ennek az ítéleti  rendelkezésnek, normális értelmezésének a következménye a következő  (első) választottbírósági döntés:

 

"Mindennek figyelembe vétele mellett a Választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy a Választottbíróság megállapította, hogy az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás vételi jog alapítására vonatkozó rendelkezése semmis, a felperes egyéb kereseti kérelmeit visszautasította, mivel azok okafogyottá váltak.

(1. számú kereseti kérelem: A társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodások érvényességének megállapítása, amely kérelem arra irányult, hogy a forgalmazási jog fennállását érjék el – e kérelem okafogyott, mivel a forgalmazási jogaz opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető; 2. számú kereseti kérelem: A jogsértések megállapítása – e kérelem okafogyott, mivel jelen szerződésben a felperes a forgalmazási jog gyakorlását igyekezett elérni, és az opciós megállapodás semmisségének megállapítása eredményeként a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni; 3. számú kereseti kérelem: Az alperes és az utasítható személyek kötelezése a teljes szindikátusi szerződés betartására, amely az eredeti állapot helyreállítására irányult – e kérelem azért okafogyott, mert az opciós megállapodás semmisségének megállapítása miatt a felperes forgalmazási joga továbbra is fennáll, és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe.)"

 

"A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Választottbíróság a semmis feltételre vonatkozóan a tényállást felderítettnek tekintette, és élve a jogvita valamennyi körülményére vonatkozó átfogó mérlegelési jogával a felhozott bizonyítékok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg választottbírósági ítéletét."

 

Tehát erre adjanak választ, arra adjanak választ,hogy ezt  a VÉGSŐ jogerőre emelkedett választottbírósági döntést mi a "fészkes fenére" hivatkozva semmisítették meg? Azon kívül, hogy kreáltak egy valótlan közösségi jogi hivatkozást? SE erre, se másra hivatkozva nem volt joga a második választottbírósági eljáró tanácsnak  felülvizsgálni az első választottbírósági döntést. Ismerjék be, hogy tévedtek, vagy ismerjék be, hogy szándékosan tették, amit tettek. Ismerjék be, hogy hiába oktatják a közösségi jogot,hiába írkálnak róla: nem értik és nem tudják alkalmazni, vagy nem akarják  alkalmazni.Ismerjék be, hogy az eddigi bírósági határozatok és értelmezések voltak hamisak, amikor a választottbírósági döntések megváltoztathatatlanságáról szóltak, vagy csupán ebben az ügyben  tértek el a százéves gyakorlattól. Ha nem ismerik be ,hogy hibáztak, akkor csak a szándékosság jöhet szóba! Ha szándékosságról van szó, akkor az a kérdés, hogy ezt miért tették? Ki kényszerítette a  bírákat,bírókat arra, hogy ezt tegyék? Ha nem kényszerítette senki, akkor miért tették? Akkor miért tették? Még egy "tyúkperben" is méltánytalan lenne az a jogi  zagyvaság amit ebben az ügyben  bemutattak, még az ún. tyúkpert is illik jogilag értelmesen indokolni. Hát akkor mi van ezzel a milliárdos üggyel? Mi történt itt? Miért kellett a jogrendszer alapjait semmibe venni?

 

Az egy dolog, hogy  egy véglegesen jogerős és az EU versenyjog hatálya alá nem tartozó választottbírósági ítéletet erre vonatkozó kereset nélkül is aza EU versenyjogra hivatkozva érvénytelenített egy azonos szintű, törvénytelenül működő "másodfokú" választottbíróság. Ez  már önmagában is egy jogi  ad abszurdum.

De miért nem érvénytelenítették az állami bíróságok  a többszörösen közösségi jogot és nemzeti jogot, jogrendet, jogbiztonságot sértő "második"( haveri) választottbírósági ítéletet? ( Mi áll  a haveri döntés hátterében?)  Erre is válaszoljanak ők maguk, ha egyszer a dolgot magát nézzük!)

 

Második kérdés:(Akkor nézzük magát a dolgot!)

 "Mindennek figyelembe vétele mellett a Választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy a Választottbíróság megállapította, hogy az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás vételi jog alapítására vonatkozó rendelkezése semmis, a felperes egyéb kereseti kérelmeit visszautasította, mivel azok okafogyottá váltak."

Miért csak  csak eddig olvasták el az ítéletet? A többi ki volt takarva, vagy le volt takarva? Esetleg hibás volt az a példány amiből dolgoztak? Hiányzott belőle ez a szöveg?

 

És vajon az "okafogyottá váltak" oka nem érintette meg a bírákat, bírókat? Nem érdekelte őket, hogy miért vált a többi kereseti kérelem okafogyottá? Csak "úgy" okafogyott lett? Semmi okból? "Véletlenül" nem azért, mert a tagi jogviszony az ítélet rendelkező részében történt visszaállítása, a szerződés forgalmazási jogra vonatkozó rendelkezéseinek érvényben tartása miatt vált a többi kereseti kérelem okafogyottá?  Miért nem olvasták tehát tovább az első választottbírósági ítélet indokolását? Van erre ésszerű válasz? És arra van-e ésszerű válasz, hogy  indokolásukban meg sem említették, miért  lett az okafogyottság három oka kegyvesztett egy árva szó nélkül? Nem illett a sumák módon történő alkotmányellenes  és törvényellenes érvénytelenítési koncepcióba? Akkor ide idézem, mit nem olvastak el (?), azaz mit hallgattak el haveri alapon:

".....mivel  azok okafogyottá váltak (1. számú kereseti kérelem: A társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodások érvényességének megállapítása, amely kérelem arra irányult, hogy a forgalmazási jog fennállását érjék el – e kérelem okafogyott, mivel a forgalmazási jogaz opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető; 2. számú kereseti kérelem: A jogsértések megállapítása – e kérelemokafogyott, mivel jelen szerződésben a felperes a forgalmazási jog gyakorlását igyekezett elérni, és az opciós megállapodás semmisségének megállapítása eredményeként a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni; 3. számú kereseti kérelem: Az alperes és az utasítható személyek kötelezése a teljes szindikátusi szerződés betartására, amely az eredeti állapot helyreállítására irányult – e kérelem azért okafogyott, mert az opciós megállapodás semmisségének megállapítása miatt a felperes forgalmazási joga továbbra is fennáll, és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe.)"

 

Ha ott, amikor kellett volna nem olvasták el  a midhárom alapvető kereseti kérelem okafogyottságának  okát, akkor itt pótlólag megtehetik.

Megteheti az AB öttagú tanácsa is, a AB elnöke is, az ügyet haveri eljárótanácsi elnökre osztó  is, azok  az eljáró tanácsi  tagok egyenként, akik simán bevették  ezt a VB eljárótanács és az  LB által kitalált jogi maszlagot (azt,hogy a többi kereseti kérelmet "érdemben" nem bírálta el az első választottbíróság, mert okafogyottá váltak) (tényleg? nem  tűnik elég  "érdeminek"  az indoklás!?) Mi tenné "érdemibbé" (azaz magyarul lényegessebbé és érthetőbbé a fentieket)?

És hogy is van az, hogy a "nem érdemi" döntést mégis meg kellett semmisítenie  a professzorok tanácsának és az LB öt tagra növelt tanácsának? Ha nem volt érdemi a döntés, mit is érvénytelenítettek? A semmit? Lehet a semmire hivatkozni és azt megsemmisíteni?

Erre kellene válaszolni. Válaszolhat rá az igazságügyi miniszter úr is akár (neki is lenne dolga a törvényesség terén hivatalból, meg talán a jogállami normák betartása terén is), ő is az ELTÉN végzett, mint az ügyet elkenők többsége, ismerheti az ott szerzett  tapasztalatok alapján  az ott végzettek mentalitását és gondolkodási módját ezekről a dolgokról. Ne zavarja, hogy dr. Bihari Mihályt, a végső szót kimondó AB eljárótanács elnökét személyesen is  közelről ismeri. Gondolom, az igazságérzetét és a jogállam alapjait semmibe vevő döntése elitélését e  tény "érdemben" nem befolyásolja.

 Harmadik kérdés: (Akkor nézzük magát a dolgot!)

 

Azt írja még az LB a végzésben:” A választottbírósági felperes (jelen eljárás alperese) által előterjesztett kereset kérelmek tekintetében a res iudicata kérdése nem merülhetett fel, mert a kereset a vételi jog újonnan való létrehozására irányult.”

 Többször el kell olvasni ezt a legfelsőbb bírósági szinten  öt bíró   (de legalább három) által megszavazott  jogi szörnyűséget, hogy vajon ez egy rossz álom vagy valóság. A bírák  ezzel a "jogi aktussal" feltehetően    a KÚRIA új elnöke által  forszírozott  egységes jogalkalmazás szükségességét  kívánták bizonyítani. Be akarták bizonyítani kreatívitásukat, hogy képesek olyan  eddig sehol nem publikált és nem alkalmazott  "egyedi" jogi álláspontot megfogalmazni a haveri választottbírók és a globális cég érdekében, melytől egy első éves joghallgató is röhögő görcsöt kap.  Azok viszont, akik alól  ezzel az egy  szándékosan  törvénysértő állásponttal  kihúzták egy élet munkájának eredményét szintén röhögő görcsöt kaptak, mert viccnek vették első hallásra. Később már egészen másnak vették. Én magam például  annak bizonyítékának tekintem, amiről ez az egész ügy szól, és teljesen felesleges volt ezek után  bármilyen értelmes magyarázatot keresni a történtekre. Ez után a szörnyszülött jogi álláspont megismerése után már csak azért is érdemes volt tovább "feszíteni a húrt", hogy további bizonyítékokat szolgáltassanak az illetékesek arra, hogy semmi másról nincs szó ebben az ügyben, mint a globális cég  érdekében  hozott választottbírósági ítélet  személyi kapcsolatok útján, mindenáron való érvényben tartásáról. Ők maguk bizonyították be, hogy mi folyt itt a bírói függetlenség égisze alatt. 

 

Tehát az első választottbírósági ítéletre (mely a vételi jogot semmisnek minősítette) és perbeli ellenfelünkre, akire az ítélet joghatást gyakorolt) nem vonatkoznak  a törvények?

  A " vételi jog újonnan való létrehozása” egy haveri jogállamban nem ítélt dolog újra perlését  jelenti, egy haveri jogállamban egy véglegesen jogrős ítélettel érvénytelenített vételi jognak   peres eljárásban való újra érvényesítése nem vitatja a globális cég vételi jogát egyszer már jogerősen megszüntető  ítéletet? 

Hát ezért haveri egy haveri jogállam, hogy a legfelsőbb bírósági szinten ezt le merjék írni!

 

Akkor az LB szerint ( és a jogász társadalom véleménye szerint, meg a jogi végzettséggel nem rendekezők szerint) vajon mit tesz az, aki a megsemmisített vételi jog újonnan való létrehozása érdekében pert indít?

Ezzel az indoklással az LB csak azt bizonyítja, hogy gátlástalanul kiállt a második választottbírósági eljárás, illetve az abban eljáró tanács tagjai mellett, ahelyett, hogy megállapította volna azt a valós jogi helyzetet, hogy a másodikválasztottbírósági eljárás már eleve ítélt dologban indult, és ezt a választottbírók is tudták

A válsztottbírók  meg sem próbálták ezt az LB által vagy inkább a globális cég ügyvédje által kitalált nevetséges indoklást  előadni. A választottbíróknak még  elég volt a kreált EK-81!

 Az LB  azonban fogadatlan (?) prókátorként  a választottbírók, közvetetten pedig a globális cég  érdekében szükségét érezte,hogy  hamis tények és hamis indokolások közokiratba foglalása útján is védelmébe vegye a második választottbírósági tanács tagjait.

 Az AB öttagú tanácsa ezt a megfogalmazást  már maga is túl átláthatónak tarthatta, ezért egy (legalábbis szerintük) bonyolultabb  indokot választott arra nézve, hogy miért nem ítélt dologban döntött a haveri választottbíróság.

 Az AB végzéséből: "2.2. Az alkotmánybíróság álláspontja szerint ítélt dologról a második választottbírósági ítéletben nem döntöttek. Miként az a  KÚRIA ítéletéből,valamint a Legfelsőbb Bíróságnak az eljárás megismétlésére kötelező végzéséből is kiderül, az első eljárásban a választottbíróság nem foglalkozott azzal, hogy a kizárólagos forgalmazási jogra vonatkozó megállapodás sérti-e az EK Szerződést."

Tisztelettel tájékoztatom az AB öttagú tanácsát, hogy ez egy nevetséges indok ,akár sérhette is volna, amit ha akart volna sem tudott volna a megtenni az első választottbíróság, mert a tisztán belső ügyekre, meg csatlakozás előtti ügyekekre, meg kreált ügyekre az EZ Szerződés nem vonatkozik! Egy végleges jogerős ítélet jogerejének elvételéhez  azért az AB valami alsó szintet ( aminél lejjebb már nincs) meghatározhatna  eljáró tanácsai számára.

 

 (Az öttagú tanács  egy haveri jogállamban a haverok érdekében rögtön elfelejti az AB által hozott, a jogbiztonsággal, a jogerővel kapcsolatos határozatot, mely szerint ez a hivatkozásuk amint leírták rögtön az AB határozat semmibe vételét igazolta. Ez csak egy haveri jogállamban tehető meg. Tényleg, mi van, ha az AB sérti meg az Alaptörvényt, azt ki jogosult megállapítan? Talán maga a Jóisten?)

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint  tisztán belső versenyjogi ügyben nem sérthető meg az EK-81.cikk, mert nem vonatkozik rá a közösségi jog. Tehát a KÚRIA ítéletéből és az LB végzéséből, továbbá az idézett AB álláspontból két dolog "derülhet" ki. Egyik, hogy fogalmuk sincs a közösségi versenyjogról, nem ismerik annak jogi hátterét. A másik, hogy nagyon is tisztában vannak a közösségi versenyjoggal, és szándékosan alkalmazták (amikor jól jött) és szándékosan nem alkalmazták (amikor nem jött jól) a szándékaik szerinti ítéletek, végzések meghozatalához.

 Negyedik kérdés:(Akkor nézzük magát a dolgot!)

 

Folytatása következik.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 63.Mióta módosíthat törvényt a KÚRIA (LB)?(A parlament jogkörének elvétele!)
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat