70.oldal

 

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam? 

 A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Az Európai Bizottság Jogi Szolgálata 20 hónapja vizsgálja a magyar bíróságoknak a közösségi jogra hivatkozó, majd a közösségi jog további alkalmazását megtagadó eljárását, mely a Választottbíróságtól  az Alkotmánybíróságig átívelő személyi kapcsolatok által determinált volt, pontosabban a tisztességtelen eljárások során feltárulkoztak azok a meglévő személyi kapcsolatok, melyek egy  "haveri jogállam" ismérveit hordozzák.

A bírók, akik oly kényesek voltak alapjogaikra, amikor kényszer-nyugdíjazásukról döntött a parlament, lehet, hogy nem ugyanazok, de bírók, és alkotmánybírók, amikor mások (gondolom szerintük "közönséges" halandók) alapjogait kellene biztosítani, ahogy mondják, nagy ívben le.....ják  az egész alapjogi intézményt és "haveri"  alapon döntögetnek, igazából nem is igen palástolva a döntéseik jogi alaptalanságát. Csak gondolnak egyet, hogy "ezeknek" ez az indokolás is elég lesz, úgysem mehetnek innen már sehová.

Azért ez a "sehová" már nem annyira biztos!

(A vicc: Szása szibériai lágerben: Te, Iván, ne szidd a rendszert, mert elvisznek. Iván: Innen? Hová?) (Nem vicc: onnan már valóban "sehová".)

"Mert azért az lenne a nagy fogás, tudod, hogy ha egy csapásra a kettőt megfogni. Mert akkor nem egy szál Kisberk Szabolcs oszt izé..., hanem a fél Hír tévé. Úgy kell megrendezni, hogy közúti ellenőrzés, a kutyás rendőr, van haveri kutya a rendőrökkel, és a kutya elkezd vergődni." Helmeczy László (A Pesti Srácok weblapjának gyöngyszeme.) "Megrendezés"- ben   jók vagyunk!

 

Az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálata felvet  egy ismétlődő kényes gondolatot, ezért kénytelen voltan eggyel feljebb lépni.Még marad néhány további lehetőség, például az Európai Ombudsman intézménye, ha szükségessé válna!

A következő petíciót nyújtottam be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, melyre a  kapott választ  is itt  közzéteszem. A levelek végén magyarázatot adok arra, hogy mit jelent  az az alapjog,  amit a tisztelt magyar bírók és bírák  bizonyosan ismernek, de csak saját magukra nézve tartják érvényesnek. Tisztelet a kivételnek! 

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának ülései nyilvánosak, jegyzőkönyv készül és video felvétel, itt nyomon követhetők az események!

 

EURÓPAI PARLAMENT

PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA részére

Tárgy:   Panaszon túli javaslat  a közösségi jog alkalmazásának szigorítására

Tisztelt Petíciós Bizottság!

Az általam  képviselt Mirelta Holding Kft.(H-2890.Tata,Szomódi u 4) nevében kérem a Tisztelt Petíciós Bizottság panaszomon  túli eljárását  a következő ügyben.

Panaszt nyújtottam be  az Európai Bizottság Jogi Szolgálatához,melyet  CHAP (2011) 02941. szám alatt nyilvántartásba vettek. Magyarországon az összes jogérvényesítési lehetőséget kimerítettem. A végső döntést Magyarország Alkotmánybírósága hozta meg.Minden  bizonyító dokumentum és leírás a Jogi Szolgálat rendelkezésére áll.

Szíves megfontolásukat  a következőkre nézve kérem:

Általánosságban:

Ha a  Tanács  által hozott  másodlagos közösségi  jogi előírásokat  tartalmazó rendelet  alkalmazását  egy tagállam bírái megtagadják, és ezek az ítéletek a legfelsőbb bírói szint jóváhagyása következtében  precedensként  fognak hatni hosszú éveken  keresztül  - akkor  az ilyen  esetekben  indokolt lehet, hogy az Európai Bizottság soron kívül járjon el a közösségi jog alkalmazását bizonyítottan nem biztosító tagállammal szemben.Ugyanis  a hosszú évekre  elhúzódó Bizottsági eljárás azt fogja eredményezni,hogy ebben a  tagállami igazságszolgáltatásban a közösségi jog ily módon történő alkalmazása válik meghatározó  követelménnyé,beleértve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének még indokolt esetben történő elmulasztását is. Konkrétan:

A magyar tagállami bíróságok  három szintje úgy alkalmazta a közösségi anyagi jogot (eredeti számozással) az EK-81.cikk (1)bekezdését,hogy az alkalmazás szabályait   2004.május 1-től előíró 1/2003.EK. rendeletet  -melyet a 37.preambulum  bekezdése szerint az Alapjogi  Charta  előírásait is betartva kötelező alkalmazni-  egyáltalán nem vette figyelembe,azaz megtagadta az 1/2003.EK rendelet  alkalmazását. A végső döntést hozó bírói szint, az Alkotmánybíróság az első és másodfokú tagállami  bíróság ítéletét a közösségi jog megcsúfolásával egyenértékű alkalmazása ellenére jóváhagyta. További közösségi jogi előírások alkalmazását is megtagadták. A bíróságok  a közösségi  versenyjog alkalmazásának egzakt  szabályait annak ellenére vették semmibe,hogy a tagállami bíróságoknak nem volt  mérlegelési lehetőségük,hogy alkalmazzák-e az EK-81.cikk  alkalmazása során az EK rendeletet is. Ez az eljárás nem a közösségi jog elsődleges alkalmazási kötelezettségének megsértése,hanem a közösségi jog alkalmazásával való visszaélés,ami még a nem alkalmazásánál is  súlyosabb következményekkel jár, ugyanis a közösségi jog elfogadottsága  ellen hat,  az emberek előtt a közösségi jogot teszi meg bűnbakká.Az megmagyarázhatatlan,hogy a közösségi jog az jól szabályoz,alapos, az öt jogerős bírói határozat a rossz,amit 18 bíró közreműködésével hoztak.

Tisztelettel: Tóth István

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elnöke az alábbi választ küldte

 

EURÓPAI PARLAMENT

 

Commissione per le petizioni

La Prezidente

312695   19.07.2013

Brüsszel GS/lp[IPOL-COM-PETI D(2013)34026]

 

Tárgy: 1744/2012.számú petíció (Kérjük ezt a hivatkozási számot valamennyi levelezésében feltüntetni.)

 

Tisztelt Uram!

 

Ezennel értesítem, hogy a Petíciós Bizottság megvizsgálta az Ön által benyújtott petíciót, és úgy határozott, hogy az Ön által felvetett probléma az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint elfogadható, mivel az az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik.

A bizottság megkezdte petíciójának kivizsgálását, és úgy határozott, felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy végezze el a probléma különböző szempontjainak előzetes vizsgálatát. Amint a bizottság a szükséges tájékoztatás birtokába jutott, folytatja majd az Ön által benyújtott petíció vizsgálatát.

 

A benyújtott petícióhoz kapcsolódó bármely további intézkedéssel kapcsolatban időben tájékoztatom.

 

Tisztelettel:

Erminia Mazzoni

a Petíciós Bizottság elnöke

A petíció alábbi  kitételét érdemes lábjegyzettel ellátni:

 

"A magyar tagállami bíróságok  három szintje úgy alkalmazta a közösségi anyagi jogot (eredeti számozással) az EK-81.cikk (1)bekezdését,hogy az alkalmazás szabályait   2004.május 1-től előíró 1/2003.EK. rendeletet  -melyet a 37.preambulum  bekezdése szerint az Alapjogi  Charta  előírásait is betartva kötelező alkalmazni-  egyáltalán nem vette figyelembe,azaz megtagadta az 1/2003.EK rendelet  alkalmazását."

MInden megmagyarázható, csak az nem, hogy mi volt az a nagy érdek, ami ezt a bírósági ámokfutást indokolta?

 

 A KÖZÖSSÉGI JOG MEGSÉRTÉSE (CSAK EGYETLEN SZELETE!)

Részlet az alkotmányjogi panaszból:

"Az 1/2003.EK rendelet eljárásjogi rendelkezéseinek (akár a magyar versenytörvény teljesen azonos előírásainak) a nem alkalmazása az EK-81.cikk alkalmazása során olyan lényeges közösségi jogszabály sértés és nem mellesleg a magyar közrend megsértése, amely az elsődleges alkalmazó és a felülvizsgáló bíróságok által hozható ítéletet alapjaiban meghatározza, így az alkalmazás kötelezettségét részletesen bizonyítjuk:

 

Az 1/2003.EK rendelet bevezetőjének (5) pontja szerint: „A közösségi versenyszabályok hatékony érvényesülésének biztosítása, valamint egyidejűleg a védelem alapvető jogának tiszteletben tartása érdekében e rendelet szabályozza a Szerződés 81. és 82.cikke szerinti bizonyítási terhet. Annak a félnek vagy hatóságnak kell bizonyítania a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően a Szerződés 81.cikke (1) bekezdésének és 82.cikkének megsértését, amely ezt a jogsértést állítja. A jogsértés megállapításával szemben az azt indokoló tényezőkre hivatkozó vállalkozásnak… kell a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően bizonyítania, hogy az indokoltság feltételei teljesülnek.”

 

Első lépésben a II. választottbíróságnak azt kellett volna kötelezően vizsgálnia, hogy bekövetkezett-e a 81.cikk (1) bekezdésébe foglalt tilalom megsértése. A hivatkozott rendelet előírja, hogy a bizonyítási teher azt terheli, aki erre hivatkozik.

 

Még e bizonyítási teher teljesítését követően sem alkalmazhatja a bíróság az érvénytelenség (2) bekezdésben foglalt tényét és konzekvenciáit, hanem a (3) bekezdést kell alkalmaznia.  E bekezdés szerinti mentességet annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik.

A II. választottbíróság ítéletének indokolása bizonyítja, hogy nem tett eleget az 1/2003.EK rendelet bevezetőjének (5) pontjában előírt kötelezettségének, és az adott ügy megfelelő tényállásáról nem győződött meg, sőt semmilyen tényállást nem állapított meg, mellyel az EK-81.cikk megsértését akárcsak valószínűsíteni tudta volna.

 

A közösségi jog nem ismeri a per se (önmagában vett) eleve elrendelt érvénytelenséget eredményező kartelltilalmat. A megállapodás szövegének az LB végzésében állított akármilyen mély „elemzése” sem pótolhatja a megfelelő tényállás megállapítását, és nem teszi lehetővé az eljárási szabályok mellőzését.

Ezzel az eljárásával a II. választottbíróság - a II. választottbíróság ítéletének érvényben tartásával a KÚRIA- megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogunkat.

 

Az EK-81.cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom megsértésének bizonyítási szakaszát sem a II. választottbíróság, sem a Törvényszék, sem a KÚRIA nem végezte el, jóllehet a II. választottbíróság mulasztása a rendes bírósági eljárásban már nem is lett volna pótolható ,, csupán” a II. választottbírósági ítélet érvénytelenítésére adott volna lehetőséget. De mivel az EK-81.cikk közösségi jogellenes alkalmazása (egyáltalán az alkalmazása) közrendi kérdés, és a közösségi jog a rendes bíróságoktól megköveteli az EK-81.cikket alkalmazó választottbírósági ítéletek felülvizsgálatát (eltérően a KÚRIA álláspontjától nem csak akkor, ha kötelező lett volna alkalmazni, és nem alkalmazták, hanem akkor is, ha az EK-81.cikket egyáltalán –főleg ha jogellenesen alkalmazták. E felülvizsgálatot nem tagadhatta volna meg sem a Törvényszék, sem a KÚRIA.

 

A II. választottbíróság bizonyítottan kihagyta az EK-81.cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése bizonyítási kötelezettségének megkövetelését, így nem is került abba a helyzetbe, hogy az adott ügy megfelelő tényállásáról meggyőződjön. A megállapodás szövegén kívül semmilyen más körülmény nem keltette fel érdeklődésüket. Az EK-81.cikk (3) bekezdésében előírtak objektíve teljesíthetetlenek voltak, mert a jogsértés bizonyításával szemben lehetett volna az azt indokoló tényezőkre hivatkozni, többek között arra, hogy a MIRELTA forgalmazási joga a csoportmentesség hatály alá tartozik. De addig, amíg senki nem bizonyította, hogy a versenyjogsértés ténye miben áll, a semmi ellen védekezni sem lehetett.

 

A II. választottbírósági ítéletben utólag felsorolt hivatkozások nem pótolják „a bíróságnak azon kötelezettségét, hogy az adott ügy megfelelő tényállásáról meggyőződjenek.”

 

Nyilvánvaló, hogy a II. választottbírósági eljárás során a „megfelelő tényállás” megállapítási kötelezettségét nem teljesítette az eljáró tanács. Ez azt is jelenti, hogy a

KÚRIA azon álláspontja, hogy a II. választottbírósági ítélet jogszerűen alkalmazta közvetlenül a közösségi jogot semmivel sincs bizonyítva.

 

A II. választottbírósági eljárás a közösségi jog alkalmazásának eljárási szabályait nem tartotta be, nem győződött meg az ügy tényállásáról, nem követelte meg a jogsértés bizonyítását és így objektíve lehetetlenné tette, hogy a jogsértés megállapításaival szemben bizonyítást terjesszünk elő, de még azt sem tette lehetővé, hogy a közösségi versenyjog esetleges alkalmazásáról tájékoztatást kapjunk, és a per se „találmány” alkalmazása ellen tiltakozhassunk."

A fentiek és a további alkotmányos előírások megsértésének és a közösségi jog semmibe vételének bizonyítása nem keltette fel az Alkotmánybíróság öttagú tanácsának "érdeklődését", csupán azt nézték, milyen, akár további jogsértő és alkotmányellenes indokolással lehet a haveri választottbírók ítéletét érvényben tartani. Azért kérdezem meg minden oldalon, hogy létezik-e "haveri jogállam?" 

 További részlet az alkotmányjogi panaszból:

"Kizárólag az Alkotmánybíróság képes megakadályozni, hogy a több évtizede együtt dolgozó  választottbírósági és KÚRIAI bírák, közbeékelődött ügyvédek közötti meghitt kapcsolat ne teremthessen többé olyan precedensként is alkalmazható ítéleteket,melyek más ügyekben a későbbiekben visszahivatkozási alapot képezhetnek és tovább zilálhatják a magyar igazságszolgáltatást."

NEM VOLT KÉPES!

 "Mert azért az lenne a nagy fogás, tudod, hogy ha egy csapásra a kettőt megfogni. Mert akkor nem egy szál Kisberk Szabolcs oszt izé..., hanem a fél Hír tévé. Úgy kell megrendezni, hogy közúti ellenőrzés, a kutyás rendőr, van haveri kutya a rendőrökkel, és a kutya elkezd vergődni." Helmeczy László (A Pesti Srácok weblapjáról.)

Ebben az országban így lehet "megrendezni" dolgokat ügyvédi segédlettel! Azután lehet "vergődni" mint az ügyvéd képzeletbeli      "haveri"  kutyája! Ha  már  kutya is van haveri...

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 70.Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek! Panasz és válasz:Únió Petíciós Bizottsága!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat