42.oldal

 

 Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?
A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

AZ ELSŐ DÖNTÉST a globális cég ügyvédje szerint  "LOGIKAILAG" (nem jogilag,logikailag) sem lehett volna meghozni! Kérelemhez kötöttség hiányzott?

A hazugságok hálójában.

[Később olvasható lesz a globális cég    (választottbírókkal egy hajóban evező) ügyvédjének  azon beadványa, mely mintául szolgálhat arra: miként lehet minden tényt kiforgatni, minden jogi előírásnak ellenkező értelmezést adni, mindent megtenni azért, hogy az ügy alapvető tényei a ködbe vesszenek és ezért alapvető jogi megítélése elsikkadjon.Annyit írni és olyanokat, úgy mellébeszélni és az igazi döntő tényeket úgy letagni, a semmiből olyan értelmezhetetlen gubancot létrehozni, amit az ügyvéd tett elismerésre méltó teljesítmény. Hogy a bírókat ez meggyőzte-e? Nem gondolom, hogy a több évtizedes bírói gyakorlat birtokában a kúriai bírók nem ismerték fel, hogy miről szól a történet. Viszont volt egy feladat, amit végre kellett hajtaniuk. Végrehajtották. Az ítéletek indokolásának "elemzése" (ha megtehető),  azt bizonyítja, hogy "Könnyű a Katát táncba vinni, ha maga is úgy akarja."]

A Megyei Bíróság (első elsőfokú ítélete)  nem sértett jogszabályt, sőt kifejezetten alkalmazta az Európai Bíróság fenti ítéletét, amely kimondja, hogy a jogerős választottbírósági ítélet többé nem tehető vitássá egy későbbi választottbírósági ítélettel akkor sem, ha erre szükség lenne a későbbi választottbírósági ítélet megsemmisítésére vonatkozó eljárás keretében annak vizsgálatára, hogy az első ítéletben jogi szempontból érvényesnek nyilvánított szerződés (a forgalmazási jogot tartalmazó szerződési kitételek) nem semmisek-e az EK-81 (régebben 85,újabban EMUSZ 101) cikkre hivatkozva. Miről beszél tulajdonképpen a Legfelsőbb Bíróság, amikor hetet-havat összehord az „okafogyottságról” meg az eltérő jogalapról, meg tényalapról? Ja, hogy valamivel indokolni kellett a választottbíró haverok  által  érvénytelenített, véglegesen jogerős első választottbírósági  ítélet  érvénytelenítését  megszüntető elsőfokú állami bírósági ítélet hatályon kívül helyezését? Józan ésszel semmivel sem indokolhatták volna: sem a globális cég ügyvédjének eszement indokai átvételével, sem a választottbírók érdekében eljáró személyiség  kedve szerint eljárva.]

 

A multinacionális társaság választottbírósági szakos jogi képviselőjének beadványát a legfelsőbb bírósági végzés a következők szerint foglalta össze (kérem figyeljenek):

 

„Részletesen elemezte a két választottbírósági eljárásban előterjesztet

kereseti  kérelmeket, az ítéleteket, s ennek eredményeként a következő álláspontot fejtette ki: (Mármint a globális cég ügyvédjegondolom  többed magával. Vajon mióta szokás bevenni a bírósági ítélete indokolásába szó szerint  egyik fél beadványát?)

 

a)      Az első választottbírósági eljárásban a forgalmazási jogok társasági viszonytól való függetlenségét a Választottbíróság érdemben nem vizsgálta, ezért a forgalmazási jogok érvényességét logikailag sem lehetett volna eldönteni.

 

Ez még egy nem választottbírósági szakos ügyvéd jogi bűvész mutatványának is sok lenne. A fenti pontban írtak nevetségesek lennének, ha nem egy legfelsőbb bírósági eljáró tanács összefoglalójából származnának. (De így is azok!) A forgalmazási jogok társasági viszonytól való függetlenségét vajon miért kellett volna vizsgálni az első eljárás során, mikor a döntés a társasági viszonyt állította helyre az ehhez tartozó forgalmazási joggal? Kit érdekel, hogy mi lett volna, ha …., ha nem állítja helyre az első ítélet a Mirelta tagi jogviszonyát? Véletlenül nem csak akkor kellett volna a másik alternatívát vizsgálni? És ekkor még képes „logikai” kifogással élni az ügyvéd úr, és ezek szerint az LB is: hogy e kérdés vizsgálata nélkül nem lehetett volna eldönteni megint „érdemben” a forgalmazási jogok érvényességét. Ezeket a kényszer szülte jogi zagyvaságokat  jogi szemfényvesztésként lehetne tanítani, ha a helyzet nem lenne ennyire tragikomikus.

 

b)      Az első eljárásban az érvényesség, illetve az érvénytelenség megállapítására sem a felperes, sem az alperes részéről nem volt olyan kérelem, amely alapján a Választottbíróság a kérelemhez kötöttség elvének sérelme nélkül dönthetett volna.

 

Ez megint mi? A fenti b) pontban tett ügyvédi megállapítás a tények meghamisítása és egyenesen hazugság.Ez való egy LB végzésbe, megörökíteni az utókornak?

Az első választottbírósági tanács előtt az alábbi kereseti kérelmek voltak (idézet az ítélet indoklási részéből):

 „A felperes a 2008. május 13-án kelt beadványában benyújtotta a „záró jogi összefoglalóját”. A felperes összefoglalója szerint az alábbi kereseteket nyújtotta be:

„1. számú kereseti kérelem: Társasági szerződésbe foglalt polgári jogi (szindikátusi) megállapodások hatályosságának megállapítása.” Ezen az alapon a felperest véleménye szerint megilleti a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog.

 „2. számú kereseti kérelem: Jogsértések megállapítása”.

A felperes szerint a szindikátusi szerződésből eredő jogainak megsértését jelenti, hogy a felperes megrendeléseit a Güntner-Tata társaság nem teljesíti.”

„3. számú kereseti kérelem: Alperes kötelezése a teljes szindikátusi szerződéscsomag betartására, valamint e megállapodások az utasítható harmadik személyek általi betartatására.”

A felperes hangsúlyozza: „Ez a legfontosabb kereseti kérelmünk, mivel e kérelem kifejezi azon szándékunkat, hogy jelen eljárásban nem kártérítést követelünk; sokkal inkább előzetesen az eredeti állapotot kívánjuk helyre állítani és a 17 éven keresztül folytatott kereskedelmi tevékenységünket változatlan keretfeltételek mellett szeretnénk folytatni.”

 Nem volt "olyan" kereseti kérelem:Akkor  a fenti kereseti kérelmek  "milyenek" voltak, ha nem voltak "olyanok"???

Tehát többek között az eredeti állapot helyreállítását kértük, ami meg is történt.

 

Az LB által összefoglalt ügyvédi szöveg szerint az első választottbírósági eljárás csak akkor dönthetett volna, ha van kereseti kérelem? Tehát nem dönthetett volna az ügyvéd szerint (egyezően az LB álláspontjával), de a következő abnormális jogi szöveg szerint mégis döntött (így magyarázza az ügyvéd úr a mentora jogsértését):

„c) A második eljárásban, a viszontkereset kapcsán, a forgalmazási jog tagsági viszonytól való függésének kérdése, így az érvénytelenség már az eldöntendő érdemi kérdések közé került, így a Választottbíróság – figyelemmel a maradék üzletrész alperes általi megszerzésének végleges lehetetlenülésére – megállapította, hogy a forgalmazási jogok már az eredeti szándékolttól eltérő jogi jelleggel bírnak (elváltak a tagságtól és időben korlátlanná válta) ezért érvénytelenek.

Mindezek alapján a két választottbírósági ítélet között nincs olyan átfedés, ami az ítélt dolog sérelmét jelentené.”

 

Mit akarhat az ügyvéd, vagy a fenti eszement szöveget megfogalmazó azzal, hogy „a forgalmazási jog a tagsági viszonytól való függésének kérdése, így az érvénytelenség már az eldöntendő kérdések közé került”

 

Mit akarhatott eldönteni a második választottbírósági eljáró tanács az első jogerős választottbírósági ítéleten alapuló (kártérítési) ellenkereset kapcsán? Ez teljesen egyértelmű: mással nem tudta a multinacionális céget megvédeni a jogellenesen okozott kár megtérítési kötelezettsége alól a második eljáró tanács, mint „az érvénytelenség már az eldöntendő kérdések közé került”(Az első ítélet által megállapított érvényesség mellettmég miről is kellett külön dönteni? Az érvénytelenségről?)És vajon mit jelenthet az, hogy „… a forgalmazási jogok…(elváltak a tagságtól…)”, amikor az első ítélet éppen abban döntött, hogy a Mireltát a tagi jogviszonyára tekintettel illeti meg a forgalmazási jog.

 

A fenti zagyvaság után aztán teljesen nyilvánvalóvá vált (a második eljáró tanács és a haveri ügyvéd számára, meg az öttagú legfelsőbb bírósági eljáró tanács számára), hogy „Mindezek alapján a két választottbírósági ítélet között nincs olyan átfedés, ami az ítélt dolog sérelmét jelentené.” Vajon ki tud választ adni arra, mit jelentenek a fentiek? Mit jelent az, hogy „a forgalmazási jogok elváltak a tagságtól”?

 

Hogy egy ilyen jogi zagyvalékot be lehet adni a Legfelsőbb Bíróságra, ahol ezt még összefoglalva „érdemben” be is veszik, az már mindennek nem a teteje, hanem a leges leg alja. Ez a c) pont is értelmetlen jogi szemfényvesztés, egyetlen érthető eleme, hogy az ügyvéd úr vagy elsődleges szerzője a második választottbírósági eljárásban a Mirelta ellenkeresetét (is!) olyan jogi ténynek tekinti, mely felhatalmazta mentorát és újabb lökést adott az első ítélet miatt ellehetetlenült üzletrész megszerzés következményeként a Mirelta számára jogerősen megítélt forgalmazási jog megsemmisítésére.

 

A Legfelsőbb Bíróság számára azért foglalta ilyen szépen össze a második választottbírósági ítélet jogosságát valaki, hogy erre, meg ilyesmire kell építenie ítéletüket. Azonban az egész fenti idézet egy átlátszó, a végzés abszolút hamisságát bizonyító szöveg, sőt egyenesen üres és értelmetlen jogi hazugságok halmaza.

 

A fenti hazudozások pedig mit is bizonyítanának mást, mint azt, hogy „… a két választottbírósági ítélet között nincs olyan átfedés, ami az ítélt dolog sérelmét jelentené”

 

Hát nem csodálatos eszmefuttatás? Csak ki kell találni egy eszement üres szöveget, máris átléptünk az Alkotmányon, a törvényeken és van 7 milliárdja a multinak!

 

Térjünk rá arra – ezzel kezdtük a „Gyorsteszt”-nél és ezzel is fejezzük be –, hogy mi volt a választottbírósági szakos ügyvédnek a jogi véleménye akkor, amikor ellenkérelmét beadta a második választottbírósági ítélet érvénytelenítési eljárásában a Megyei Bíróságra, akkor, amikor még nem az első választottbírósági ítélet kellett semmissé tenni, hanem a másodikat, az általa menedzseltet kellett védeni. De nézzük meg, mit írt a választottbírósági és versenyjogi szakos ügyvéd szakértő a 2010. május 10-i ellenkérelme 4.5-ös pontjában:

 " A fentiek azt is jelentik, hogy a rendes bíróságok a választottbírósági ítélet tartalmát nem vizsgálhatják felül. A Legfelsőbb Bíróság EBH.2007.1705 számú eseti döntése rendelkező részében kimondja, hogy  "A rendes bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a választottbíróság az anyagi és eljárásjogi szabályokat miként alkalmazta, csak az érvénytelenítési okok megvalósulását vizsgálhatja." A vbt.56.§ (2) bekezdése alapján "A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat." Az EBH.2006.1525 eseti döntés alapján továbbá "A polgári bíróság a választottbíróság ítéletét érdemben nem bírálhatja felül." A rendes bíróságok jogköre tehát a választottbírósági határozatok tekintetében kizárólag arra terjed ki, hogy azokat érdemben nem vizsgálva érvénytelenítsék, amennyiben valamely érvénytelenítési ok fennállása megállapítható."

Utólagos beírás: Nem fogja a Tisztelt olvasó kitalálni: Ez a multi-ügyvéd idézet csak és kizárólag a második választottbírósági ítéletre vonatkozott, az elsőre véletlenül sem. Az első váasztottbírósági döntés megsemmisítésére   "egyedi" szabályokat találtak ki és egyedi döntéseket hozott a VB és az LB!
 

Ehhez képest a választottbírósági és versenyjogi szakértő ügyvéd jogi álláspontja szép kis metamorfózison ment át, amikor egy platformon a legfelsőbb bíróság eljáró tanácsával minden elképzelhető módon beleturkáltak egy véglegesen jogerős választottbírósági ítéletbe és össze-vissza hazudoztak, annak ellenére, hogy nem is vizsgálhatták volna, mert arra csak 60 napon belüli érvénytelenítési perben kerülhetett volna sor, de akkor sem "turkálhattak" volna szabadon:  csak az érvénytelenítés jogszabályban meghatározott feltételeit vizsgálhatták vona. Vajon miért volt ez a nagy igyekezet? Ki fogja tőlük megkérdezni?

 

Amit tettek, annak jogi  megnevezése és jogi bizonyítása ebben a feljelentésben  bőségesen szerepel.

 

 

Tisztelettel:

                                                                                                        

                                                                                                          Tóth István

                                                                                                          ügyvezető 

 

Vége a feljelentés érdemének.

A hazugságok hálójában......további szemenszedett hazugságok:

"Közvetlenül tehát a forgalmazási jogok érvényességét a felperes elsődlegesen nem tette vita tárgyává, hanem csak az opciós megállapodást kívánta érvényteleníttetni és tagságát visszaállítatni."

mondja, illetve írja a globális  cég jogi képviselője. 

Nem lenne túl nagy jogi hazugág ,CSAK  JOGI HAZUGSÁG LENNE, ha  nem oldalszámra írt hasonló merő jogi csúsztatásokra  alapozta volna ítéleteit az LB és a KÚRIA. NO MEG AZ AB!

Meg kell hagyni, alapos munkát végzett a választottbírósági szakos versenyjogi ügyvéd szakértő. Még azt sem átallotta leírni, hogy igazából a pernyertes (forgalmazási jogát visszakapó) Mireltának kellett volna az ítélet kiegészítését kérnie (melyet szerinte az első választottbíóság rendelkező része "elutasított" (helyesen: visszautasított), ez eredményezte, hogy az "Első ítélet nem döntött érdemben a felperes egyik kérfelméről." Itt van elásva a kutya, mert ezt "etették" meg a választottbíró kollégák segítségével az állami bíróságokkal, már csak egy kis  "cél szentesíti az eszközt" mentalitás kellett hozzá meg némi barátság.

Bár fentebb idéztem már, itt ismét  idézem az első választottbírósági ítélet vonatkozó indokolását, mely hitelt érdemlően tartalmazza  a Mirelta kereseti kérelmeit, amelyekről   kötelező volt döntenie az első választottbíróságnak, mert ez volt maga a benyújtott kereset, még csak nem is menet közbeni kitaláció. Itt van, ime:

 

 

Az LB és KÚRIA jól tette volna, ha nem csak a globális cég ügyvédje  által  összezagyvált beadványt veszi figyelembe, hanem azt (is), hogy mi volt az első választottbíróság előtti kereset és miben döntött.

A többihez nem sok (semmi) köze  sem volt a KÚRIA bíráinak, mivel ahhoz semmi közük nincs, hogy a választottbíróság miként jutott döntési helyzetbe: csak az érvénytelenítési okokat vizsgálhatja sz állami bíróság. VOLT ILYEN? HA VOLT, AKKOR A GLOBÁLIS CÉGNEK KELLETT VOLNA KÉRNIE ERRE HIVATKOZVA AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉST. HOGY MEGFORDULT MINDEN, AMIKOR A MÁSODIK VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ITÉLET ÉRVÉNYTELENÍTÉSÉRŐL KELLETT DÖNTENI! AHHOZ NEM LEHETETT HOZZÁNYÚLNI, MERT AZ TABU VOLT: HIÁBA VOLTAK  AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉS OKAI BIZONYÍTVA, MINDEN HIÁBA VOLT. JOGÁLLAMI ELJÁRÁSOK HAVERI ALAPON!

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 42.A HAZUGSÁGOK HÁLÓJÁBAN!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat