Korrupció az igazsászolgáltatásban

Törvénysértések sorozatban! A törvénysértés lenne a főszabály?Lehet, hogy bírósági diktatúra van? Tekintélyelv, avagy mi lehet mögötte? Választottbírók és állami bírók segítségévelel elcsalt milliárdok. Haveri kapcsolatok? Vagy mi van itt?

E  weblap 185 oldala erről szól::

   Tíz évig perben: Maga az örökkévalóság!

 

A Wellmann-ügy margójára!

 

Itt olvasható az Örökkévalóság 17+3 pillanata. A 187.oldaltól majd a közokiratok aláíróinak nevével. Ennyi jár azért nekik, amiért 35 magyar tulajdonos családot szándékosan jogellenesen és jelentősen megkárosítottak, a céget megfosztották bevételeitől, tíz éves perre kényszerítették: csak úgy, a sztalinista-rákosista vérbírákat és vérügyészeket megszégyenítő célzatossággal és összehangoltsággal, egy kitalált hamis vád alapján. Még arra sem kellett ügyelniük, hogy a törvényesség látszata meglegyen. Volt valaki nagy fejes, aki kézben tartotta az ügyet. Aki pereskedett már, tudja, hogy fél év is örökkévalóságnak tűnik, ha igaza tudatában olyan döntésre vár, amelyik további sorsát meghatározza. Akkor azt is tudja, mit jelent vagy 20 "ítéletre" várni!

 

Így indult 2006-ban:

A  pénzügyileg jól eleresztett multi  a Magyarországon pénzen kilóra megvehetőkre alapozott mindenhatósága tudatában, a magyar "elkövetők" pedig maguk és feletteseik politikai kapcsolatait, a budapesti   jogász társadalom haveri összefonódottságát felhasználva,  következmények nélküli jogsértésük biztos tudatában sorozatos, szándékos jogi manipulációkkal  fedezték a több milliárdos lenyúlást : hogy ez a multinak  mennyibe került, sose lehet megtudni. Csak azt tudni, hogy a perérték 10 év alapulvételével  3 milliárd forint  volt, 20 év alatt minimum 6 milliárdot visz el a multi  a magyar cégtől és Magyarországtól, és további milliárdos károkat okozott a magyar cégnek az ipari parki beruházása félbenmaradása miatt. Meg ráadásként több, mint százmilliós perköltséget vittek el a választottbírók, az állami bíróságok és a multi ügyvédei a magyar cégtől.

 

 

Előzetes összefoglaló

A vád

Azért kell  vádról beszélni, mert az EKSz 81.cikk (EUMSZ 101.cikk) alkalmazása az Unió szabályai  szerint büntető jellegű szankció, ezért a büntetőeljárás szabályaival azonosan a "vádló" vagy a bíróság köteles lett volna bizonyítani a tagállamok közötti kereskedelemnek az EU elsődleges jogában leírt szabályainak megsértését az EU másodlagos jogában, az  1/2003/EK  rendeletben  és  a   T-328/03.sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság ítéletének (negyedik tanács, 2006. május 2) 66.pontjában foglaltak  alapján.

 A koholt vád

 

 A vád  azért koholt, mert egyszerűen egy kitalált hazug  és üres szöveg, visszaélés a bírói hatalommal, ezért  meg sem kisérelték bizonyítani, sőt az állami bíróságok eljárási törvényt, uniós jogot sértve megfordították a bizonyítási kötelezettséget.  Éppen az ilyen döntések sorozata bizonyítja  a bírók részéről fennálló szándékosan   (célzatosan)  hozott  hamis ítéleteket.

A koholt vád szövege:

 Ezt a szöveget az egész magyar igazságszolgáltatás (választottbírók, állami bírók, alkotmány bírák, ügyészek,vagy negyven  "magyar"   jogász)  szentírásnak vették, mivel nem volt merszük  egykori tanáruk és példaképük döntéséről megállapítani, hogy az légből kapott, koholt, üres,tartalom nélküli vád, egyoldalúan a multi érdekében született megmagyarázhatatlan döntés.

Így indokolták döntésüket a magukat  a jogilag nem létező "másodfokú" választottbírósági tanáccsá kinevező választttbírók:

 

„Az EK-szerződés 81.§.2. bekezdése értelmében az 1. bekezdésben tiltott megállapodások semmisek. Erre hivatkozással a választottbíróság alperesnek a társasági szerződés 4.2.1 és 13a.1. pontjaiban található jogosultságait, miszerint a Güntner-Tata Kft. termékeit Magyarországon határozatlan ideig kizárólagosan forgalmazhatja, semmisnek minősítette[.(Vb/08279.sz.ítélet V/2. pont negyedik bekezdése.)]

A fenti ítéleti szöveg szerint az EK-81.cikk (1) bekezdése,melyre hivatkozva a választottbírók a semmiséget megállapították, a tagállamok közötti verseny korlátozását tiltja.Itt pedig a "Magyarországon határozatlan ideig kizárólagosan forgalmazhatja" szöveget (azaz egy tagországon belüli kereskedelmet) szankcionálták. Az ítélet szövege önmagában bizonyítja, hogy  egy megrendelésre hozott korrupciós   ítéletről volt szó: magyar cég kontra multi érdek. 

 

A következő oldalakon az egyes bíróságok (bírók)  döntéseit vesszük górcső alá: milyen trükökkel próbálták meg  a LEHETETLENT, hogy jogi köntösbe bújtatva életben tudják hagyni  az MKIK Mellett Működő Választpttbíróság  rátekintésre is koholt indokkal hozott döntését, semmibe véve azt is , hogy az ügyben már előzőleg volt egy jogerős választottbírósági ítélet: mint látni fogjuk, ez nem jejent semmit a  Wellmann György által feudális viszonyok közé szorított mai bírók számára.

 Felhívás keringőre:

Mindent elárul az az Interneten közétett "hirdetés", melyet az ügyben „megfigyelőként” ( valójában húsos fazék körüli szimatolóként) már az első választottbírósági eljárás elejétől részt vevő egyik bennfentes ügyvédi iroda nem szokványos ajánlkozása, mely szerint: „Az Ormai és Társa Ügyvédi Iroda alapító tagjai sokszor képviselték eredményesen megbízói érdekeit, különösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságon….” 

Hogy mit jelent a "különösen" egy olyan kapcsolatban, amikor az ügyben a multi javára uniós jogot sértő abszurd  ítéletet hozó választottbírósági tanács elnökével és egyik tagjával "Az Ormai és Társa Ügyvédi Iroda" ügyvédje talán már egy évtizede együtt oktatott az ELTÉ-n, ők fordították, illetőleg lektorálták az ügyvéd választottbírósági eljárásról szóló szakkönyvét, előszót, ajánlást írtak hozzá  -azaz napi haveri kapcsolatban voltak-  tehát lehetett  "különösen  eredményesen" képviselni a pénzügyileg jól eleresztett multi céget.

A magyar igazságszolgáltatók  ( az  állami bírók, az alkotmánybírók és az ügyészek minden "tudásukat" bevetették és  mindent elkövettek (beleértve az előre egyeztetett,ezért másod stb.fokon is megerősített jogi hazugságokat is) annak érdekében, hogy az uniós jogot sértő választottbírósági ítéletet érvényben tudják tartani. Végül mégis MEGHASONLOTTAK: amikor kifogytak az állami bírók az uniós jog alkalmazásának  öt évig tartó álságos bizonyítási lehetőségéből az állították (azt hazudták), hogy a preferált választottbírói szaktekintélyek igazából nem is az Unió jogát, hanem egy tíz éve hatálytalan magyar törvényt alkalmaztak (csak ezek szerint ők maguk sem tudtak róla). Lásd fenn az ítéletük idézett szövegét: „Az EK-szerződés 81.§.2. bekezdése értelmében az 1. bekezdésben tiltott megállapodások semmisek." Az állami bírók szerint ez nem az Unió joga, hanem magyar törvény!

Erre a jogi hazugságra és a per keletkezési időpontjának bírói meghamisítására azért volt szükségük az állami bíróknak, majd az alkotmánybíróknak és az ügyészségnek is, hogy az Unió jogának megsértése alól ezzel a hazugsággal bújjanak ki, mert ez az állam kártérítési felelősségét és a "szaktekintély", továbbá az addig eljárt  bírók, bírák, ügyészek hozzánemértését, rosszabb esetben egy finom kifejezéssel élve összefonódását bizonyította  volna. (Így mégjobban!)

Folytatása következik: Amikor esküt tett bírók, bírák játszadoznak a törvényekkel, ha kell hazudnak, ha kell,időpontot hamisítanak. A cél szentesítette az eszközt.

Hogy miért voltak a bírók ilyen bátrak,illetve miért tudta minden szint (Tatabányai Törvényszék, Fővárosi Bíróság,Fővárosi Ítélőtábla, Kúria, AB,Ügyészség), hogy milyen ítéletet, milyen döntést  kell hozniuk, eddig csak sejteni lehetett. Most már  kérdezze meg aki nem tudja Wellmann Györgytől. Azt pedig Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy mióta nem bűncselekmény, mióta tartozik a bírói függetlenség fogalma alá  az ügy keletkezési időpontjának célzatos megváltoztatása egy 10 éve hatálytalan törvény alkalmazhatósága érdekében.

Ennek az ügynek a tanulsága, hogy senkire nem tartoznak  a mai Magyarországon a bírók által elkövetett visszaélések: se a parlamenti képviselőkre, se a köztársasági elnökre, se  a pártokra. Hallgatnak, mint sz.r a gazban!

A 182.oldalon: Félelmetes ügyészi kiállás a hamis ítéletet hozó bírók mellett: Polt ügyészsége: ez a követendő joggyakorlat! 

 

Lásd a 176.oldalon a tájékoztatást is!

Elment a feljelentés a Központi Nyomozó Főügyészséghez.

Majd megindokolják rövidesen, miért nem bűncselekmény, ha hivatásos bírók hivatali hatalmukkal visszaélve az előző jogerős ítéletek jogi hivatkozásait  meghamisítják, az "ügy" keletkezési időpontjával együtt, majd tíz éve hatálytalan törvényt "alkalmaznak" a jogerejüktől törvényellenesen  megfosztott ítéletek jogi alátámasztására. Ugyan bizony az érvénytelenítési perben százszor azt eröltették jogerősen, hogy az Unió vesenyjoga volt alkalmazandó,  a kártérítési perben már egy átlátszó trükkel átírták a hatálytalan magyar törvényre anélkül, hogy lett volna bátorságuk azt a valós tényt leírni, hogy uniós jogot, magyar törvényeket, a tisztességes bírósági eljárás szabályait sértve alkalmazták az alapeljárásban az Unió jogát.  Feltehetően az eljáró  Fővárosi Ítélőtábla, a KÚRIA és az AB bíráinak tudata nem fogta át (akárcsak Matolcsyé), hogy hivatali hatalmukkal többszörösen, arrogáns módon visszaéltek és a teljesen alaptalan előző jogerős bírói ítéleteiket úgy tudták elfedni, ha újabb hamis jogi állításokat tesznek, hiszen ahhoz igen nagy bírói bátorság kellene, hogy beismerjék és vállalják az előzően a tények és a jog megcsúfolásával, szintén hivatali hatalmuk kihasználásával hozott ítéleteiket.

 

Sajnos eléggé munkaigényes volt az "ismeretlen" bírókat úgy feljelenteni,  hogy a szintén ismeretlen ügyészeknek gondot okozzon  az egyébként   előre borítékolható  elutasítás. Ennek ellenére a mai napon feldásra került a feljelentés a Központi Nyomozó Főügyészség részére.

Egy tökös főügyész kellene, mint Romániában, és akkor akár a bírósági vezetők vagy az ügyeket háttérből befolyásoló  politikusok   is számot adhatnának  esetleges bűnpártolásaikról. Ami késik, nem múlik!

 

"Érik a gyümölcs!"

Tárgy:Tájékoztatás hivatásos bírók hivatali visszaélése miatti feljelentéséről

Tisztelettel tájékoztatom, hogy közeli időpontban büntető feljelentést  teszek a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatásos bírók hivatali visszaélése miatt. Okozott kár:10 millió EURO.

A feljelentést annak tudatában  teszem meg, hogy:

- az Alkotmánybíróság tagja nem vonható felelősségre a hivatása teljesítése során kifejtett véleménye és szavazása miatt (tehát bátran élhet vissza hivatali hatalmával), viszont

- nem élvez a hivatásos  bíró mentességet, ha a kötelességét büntető törvénykönyvbe ütköző módon szegte meg, más törvény által tiltott, és büntetőjogi törvénybe ütköző cselekményeket követett el.

E rendelkezések  értelmében a hivatásos bíró ellen büntetőeljárás a köztársasági elnök hozzájárulásával indítható, illetőleg folytatható.

Azt gondolják a megkárosított cég tulajdonosai, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem járul hozzá a bírók elleni büntetőeljáráshoz, akkor intézkednie kell az általuk okozott kár megtérítéséről.

Bár a feljelentő maga sem hiszi, hogy a Polt Péter- ügyészségnek lesz bátorsága  a büntető eljárás megindítására. Az is mond majd valamit a "népnek".

A bírók hivatali visszaélésének lényege, hogy  meghamisították az ügy keletkezésének időpontját, kizárólag azért, hogy egy tíz éve hatálytalan törvény alkalmazását alá tudják támasztani, továbbá egy választottbírósági korrupciógyanús ítélet jogerős releváns indokolását - a jogerőt- megtörve a tíz éve hatálytalan törvény kreált alkalmazására változtatták. Ennyi előzetes.

*************************************************************

Itt találhatóak a következő eddig  több mint 170 oldalon  két  magyar választottbíróság ítélet, hét állami bírósági és eddig két AB döntés leírása, bizonyítva, milyen "következetes" harcot folytatnak a magyar állami bíróságok és az ügyészség a korrupció és a hivatali visszaélés ellen, ha annak leghalványabb gyanúja is felmerül.

Ezeken az oldalakon leírtak tények, ezeket közokiratok tartalmazzák és bizonyítják, ezért szerzőjük felelősséget vállal. A közzététel egyedüli célja az, hogy az ítélkező bírók előtt  nyilvánvalóvá váljon: az internet jóvoltából ítéleteiket és azok indokolását akár tömegek is megismerhetik.

Ítéletük és azok esetlegesen jogi hazugságokkal tűzdelt indokolása nem csak saját magukra, hanem az egész bírói szervezetre, a bíróságok vezetőire és az egész igazságszolgáltatásra nézve negatív megítélést hozhat. És még az is következhet e megítélésből, hogy a EJEB és az Unió bírái sem különbek. És ezért nem a közzétevőt, hanem az "elkövetőket"  terheli a felelősség.

 

Sohasem gondoltam komolyan , hogy a   magyar bírói és ügyészi kar egyes mentalitásukban megkülönböztethető tagjai nem fogják egymást a végsőkig bármi áron, akár nyilvánvaló hazugságok tömege árán is megvédeni. Azt sem gondoltam soha, hogy a nemzetek feletti szervezetek  bármelyike (EJEB, EU) parner lenne az ott működő bírókkal azonos  mentalitású hazai bírák által okozott aljas törvénytelenségek elitélésben,  és  komolyan gondolnák az alapjogok védelmét . Azt viszont komolyam gondoltam, hogy végre legyenek  hiteles közokiratok, amelyek bizonyítják: a magyar igazságszolgáltatás  -bíróság, ügyészség-  egyes vezetői és egyes tagjai szinte  rutinszerűen  védik a korrupció-gyanús bírósági ítéleteket, és ennek érdekében nem riadnak vissza  akár tíz éve hatálytalan törvény hamis alkalmazásától sem.

A jogi hazugságok pálmáját a Fővárosi Ítélőtábla nyerte ez ügyben: 10 éve hatálytalan, nem alkalmazható magyar törvényt "vetett be", hogy a Kúria mentesüljön az Unió joga megsértésének következményei alól, sőt azzal támasztotta alá hazugságát, hogy a peres "ügy" már rögtön a szerződés megkötésekor keletkezik.Még egy kis "tisztességes" követelményt is támasztott: a nem alkalmazott, hatálytalan törvény általa 2014-ben történt alkalmazása ellen már 2009-ben tiltakozni kellett volna! A Kúria és az AB "természetesen" maximálisan egyet értett e jogi hazugságokkal! Így szép  a "három a magyar igazság" esküt tett bírók által kiherélve.

  1.oldal

Kedves Olvasó!

Ki e weboldalakra  belépsz, ne "hagyj fel minden reménnyel" , de ne is számíts arra, hogy ha majd valamikor Te is  igazadat keresed, azt  egykönnyen meg is találod.

Ugyanis ha nem tudnád, vannak "magasabb rendű" érdekek (értsd:egyének) is, mint a jog és erkölcs szerinti igazság és a deklarált alapjogok, mely előbbiek, hogy vajon mik (vagy kik?) ezek, inkább csak sejthetőek, mintsem tudhatóak.

 A visszataszító és undorító, kézzel fogható vég nélküli  tisztességtelenség azonban a normális erkölcsű  és  normális jogérzékű emberek által könnyen felismerhető. Sokszor azt hisszük egy ügyről, hogy az abban  tapasztaltaknál már nincs lejjebb. Azonban úgy néz ki, hogy mindíg van még lejjebb és még lejjebb. Kivéve  azokat, akik ebben az ügyben már  elérték az erkölcsi és jogi mocsár legalját. Az ő esetükben már nincs lejjebb!

 A 132.lapon a Fővárosi Ítélőtábla  indokolásának egy "gyöngyszeme" olvasható.Érdemes  nagyon mélyen tanulmányozniuk a tisztességes bíróknak, hogy ne essenek kisértésbe, ha a gonosszá átváltozott Iustitia rájuk is szemet vet.

A 133.oldaltól a KÚRIA számára benyújtott  teljes felülvizsgálati kérelem ( a 141.oldalon ennek a Kúria, mint alperes ellenkérelmére adott válasszal kiegészítve)  közzétételre kerül, hogy nyilvánvalóvá váljon: A magyar igazságszolgáltatás a nagytudású  +Ádám György  szerint (130.oldal)  az Ember tragédiája , ami valójában  a társadalom tragédiája, csak sokan nem veszik észre, akik pedig  észre vehetnék, azok meg érdekeltek ennek a  bírósági rendszernek a fenntartásában, de inkább csak tehetetlenek bizonyos bírói hatalmi szövevénnyel szemben.

 

Új:

A 141.oldalon egy sarkalatos kérdés olvasható: van-e értelme egyáltalán ebben az ügyben törvényre vagy uniós jogra hivatkozni? Majd elválik!

 Tisztelt Olvasó!

A 108. oldaltól olvasható az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának   megküldött kiegészítő tények leírása: Ott is meg kell küzdeni az igazságért, ott is  jól fizetett  egymással és magyar társaikkal parolázó professzorok   és  bürökraták tologatják egymásnak az aktákat éveken át magyar kollégáikkal  akár napi kapcsolatban...és ha megkérik...húzzák el az időt ...hát húzzák, húzzák.Ki tudja meddig húzhatják?

"Fokozódik a helyzet".  "Úgy néz ki", hogy a mai Magyarország  nem   "haveri jogállam" (csak egy kicsit),szó sincs "maffiakormányzásról", de haveri bírók és haveri kormányzati emberek annál inkább vannak. A kérdés az, hogy  a haveri bírók meddig és milyen "értékhatárig" takarózhatnak a "bírói függetlenség" fügefa levelével és meddig hivatkozhatnak egymás és saját maguk jogi hazugságaira,  és ezt  az illetékesek meddig tűrik el. Ha egyáltalán vannak ellenérdekelt illetékesek. Nincsenek!

Eddig egyetlen nemzeti hatóság (pl.LÜ),vagy  bírói szervezet, esetleg  egy  közjogi méltóság sem volt illetékes. Senki!  Merjük remélni, hogy a bírói  kapcsolatok mai napig meg nem tört feudális  jellege  nem vezet haveri jogállam kialakulására, és megmarad a haveri ítélkezés  kölcsönösen jól gyümölcsöző  gyakorlatánál, bár a jogrendszer szétrúgása nem jó jel, de valakiknek  biztosan megérte ez is.

Majd valamikor megtudjuk (ha megtudjuk), ki állt a kétes ügy mögött, kinek mennyiért érte meg, hogy egy törvénytelen eljárás esetleges törvényes végére érve, a magyar állam kártérítési kötelezettségét tegye kockára milliárdos nagyságokban.(De könnyen úgy lehet járni, mint a vak ember , aki azt találta mondani: majd meglátjuk. És sose látta meg...)

 Merthogy, azért mondom, amit mondok !!! Tisztelt  eddig eljáró Bíró Hölgyeim és Bíró Uraim!, mint elkövetők, hogy  egy tízmillió eurós perértékű ügyben nyilvánvaló és átlátható  módon sorozatban nemzeti törvényeket sérteni és az Únió jogát semmibe venni: ehhez kell azért bátorság, elszántság és egy nem kevés haveri kapcsolat is, felfelé is, lefelé is, oldalt is, meg  ezek szerint az Unió egyes alkalmazottai felé is (mindaddig, amig a Sunday Times brit vasárnapi újság oknyomozói -akik az Unió parlamenti képviselőinek korrupciós ügyeit feltárták- nem veszik kézbe ezt az uniós szervekben is már burjánzó ügyet). Ezek szerint  a felsoroltak rendelkezésre álltak és a konkrét ügyben eljáró bírók reményei szerint ezután is rendelkezésre fognak állni. Vajon meddig?

Egy fiktív (pontosabb magyar kifejezéssel: koholt, hazug ) "vádat", átnyomni az egész magyar bírói hierarchián: választottbíróság, mint a korrupció melegágya>megyei bíróság,mint kivétel>legfelsőbb bíróság>megyei törvényszék> kúria>alkotmánybíróság>fővárosi törvényszék, fővárosi ítélőtábla, ez utóbbi mint a jogi bűvészkedés csúcstartója (eddig!) úgy, hogy nem sikerült rávenni az állami bírókat egy kivételével arra, hogy olvassanak már végre bele a magyar Alaptörvénybe és abba az uniós rendeletbe, amelyik kötelezően megköveteli  a bizonyítást  a "vádló" terhére. Meg abba az elsődleges uniós jogba, amelyik kötelezővé teszi a tagállamoknak a másodlagos uniós jog alkalmazását.  A vád azért koholt, mert egyszerűen egy kitalált hazug  és üres szöveg, visszaélés a bírói hatalommal, ezért  meg sem kisérelték bizonyítani, sőt megfordították a bizonyítási kötelezettséget, és éppen ezért nehéz magyarázatot találni eljárásukra, így   akár a korrupció gyanúja is felmerülhet, amikor  10 milliós eurós (három milliárd Ft) vagyoni érték "átcsoportosításáról"  van szó, egy magyar cégtől egy globális cég részére. Ez még magyarázatul is szolgálhatna a választottbíróság uniós jogot, a nemzeti jogot  és a tisztességes eljárást sértő ítéletére. De mivel magyarázható az állami bírók eljárása? Semmi mással, mint a haveri kapcsolatokkal és egyik bíró(sági vezető) másiknak  való kiszolgáltatottságával. Így szép sorban. Ez a híres magyar bírói függetlenség hamis mitosza, és ez a hivatali visszaélés és  a korrupció elleni harc hiteltelenségének bizonyítéka! Nem véletlen, hogy a lehető legképtelenebb jogi megoldásokat kieszelő bírók még önmagukat is megalázó helyzetbe kényszerültek hozni a rájuk nehezedő nyomás miatt, hogy ne kerüljön felszínre az egész eljárás tisztességtelensége, a nyilvánvalóan szándékos jogsértések ténye. Remélhetően kollégáik nem veszik magukra az itt leírtakat és érteni fogják, mi miért történt és fog történi még ebben az ügyben.

Elég "meredek" belegondolni, hogy mi lehet az az egetrengető érdek, és kinek az érdeke, hogy bírók tucatjai megcsúfolják érte a nemzeti és uniós jog egyértemű anyagi és eljárásjogi szabályait, többek között az Unió Alapjogi Chartájában leírtakat.

Ha csak arra kell majd választ adniuk  az eljáró bíróknak, bíráknak (és ez nem a bírói függetlenség körébe tartozik), hogy miért nem alkalmazták, miért nem vették figyelembe a magyar jogrendszer részét képező 1/2003.EK Tanácsi rendeletet (miért sumákolták el,miért tagadták meg alkalmazását), már akkor sem tudnak mit mondani: Csak 1. nem értenek ahhoz, amiért a fizetésüket kapják az adózók pénzéből; 2. szándékosan tették,de ezt vajon  miért? Kinek állt  érdekében, hogy ne a multi cég fizesse meg jogsértésének árát a jogsértése bevételéből? És miért érte meg a választottbíróknak, hogy félretéve a jogot, egy koholmány szöveg alapján a tőkeerős multi cég érdekében döntsenek?

Hogy mi is az a rendelet, aminek alkalmazása alól indokolás nélkül sorra kibújtak? Ez az uniós rendelet fogalma:

A közösségi (uniós)  rendelet a jogegységesítés elsődleges eszköze. Normajellegű aktus, a jogalanyok általánosan meghatározott körére vonatkozik: a tagállamokra, azok állampolgáraira és az Európai Unió intézményeire egyaránt kötelező. A rendelet közvetlenül alkalmazandó jogforrás, azaz automatikusan a nemzeti jogrendszer részévé válik minden további tagállami aktus, végrehajtásról szóló rendelkezés nélkül.

Tehát a rendeletet még az uniós előírások "őre" az Európai Bizottság is köteles betartani, ami azt jelenti, hogy ott is meg kell küzdeni a "magyar bírói érdekek" kinyújtott karjával.

És hogy is szól  az Elsőfokú Európai Bíróság ítélete -többek között?

Az EK-81. cikk alkalmazásának és az alkalmazás jóváhagyásának az előfeltétele lett volna a T-328/03. sz.ítéletének következő pontjában foglaltak bizonyítása:

„66.     Ahhoz, hogy az EK 81. cikk (1) bekezdésben megállapított tilalomra tekintettel értékeljük valamely megállapodásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségét, meg kell vizsgálni a megállapodás gazdasági és jogi hátterét, a tárgyát, a hatásait, azt hogy érinti e a Közösségen belüli kereskedelmet – figyelembe véve különösen azt a gazdasági közeget, amelyben a vállalkozások működnek –, a megállapodással érintett árukat vagy szolgáltatásokat, valamint az érintett piac szerkezetét és működésének tényleges feltételeit. […]

És lassan elkezdhetjük megemlíteni a KÚRIA mindenkori elnöke alatti vezetői szint felelősségét, netán aktív részvételét az ominózus ügy "elintézésében". Majd akik nem a jog szerint jártak el,saját védelmük érdekében megemlíthetik például Wellmann Györgynek, a Polgári Kollégium vezetőjének érdemeit,melyek soha el nem múlóak. Ugyanis az ő tudta és áldása nélkül ilyen durva nemzeti és uniós jogsértést csak akkor követhettek volna el a bírói, ha számolnak bírói kinevezésük megszüntetésével. Ez a jogsértés ugyanis oly annyira  nyilvánvaló, hogy  a választottbírók által koholt "vád"  tarthatatlanságát  felismerve  kifejezett szándékkal ,azaz  szándékosan vették védelmükbe a joggal való visszaélést. Az eljáró bírók és bírák örök szégyene  lesz, hogy a bizonyítás nélküli vádat esküt tett bíróként aktívan megvédték azért, hogy a választottbírókat mentesítsék a hozzánemértés vagy a vélhető valóság gyanúja alól. Nem mentesítették, csak maguk is belekeveredtek.

Hatodik éve ismételjük,bizonyítjuk újra és újra,várjuk, hogy valamelyik bíróság  majdcsak elfogadja a  most benyújtott fellebbezésünkben is untig ismételt  alaptételt,azt, hogy a többmilliárdos ügyben hozott választottbírósági ítélet enyhén szólva szándékosan megfosztotta cégünket a szerződésben biztosított forgalmazási jogától.  Ez a jogellenes eljárás  haveri kapcsolatokkal  van kikövezve, még az Akotmánybíróság (kije?) is olyan bírát  jelölt ki az ügyet eldöntő  eljáró tanács vezetésére, aki az ügyben eljárt   választottbírókkal évtizedek óta együtt oktatott, és oda megy vissza, ahonnal jött!  A közösségi versenyjogot trójai falóként a multi cég érdekének megfelelően jogellenesen alkalmazó választottbírók pedig a multi cég későbbi jogi képviselőjével  is szintén egy tanszéken oktatnak, a háromból két választottbíró lektorálta, előszavát írta az ügyvéd által írt jogi szakkönyvének, ami éppen  a választottbírósági eljárásről szólt. Szó, ami szó, egy haveri társaság döntött az ügyben: haver volt az Alfa és haver volt az Omega, azaz haver volt a Kezdet és haver volt a Vég. Ezért teszem fel a kérdést gyakran: van-e egyáltlán olyan, hogy haveri jogállam? Ha egyáltalán létezik ez a fogalom, akkor Magyarországon haveri igazságszolgáltatás van, és nem haveri jogállam. Ami majdnem ugyanaz! Hiszen ha valódi jogállamról beszélünk,annak fogalmába nem fér bele a haveri bírói ítéletek tudomásulvétele a többi hatalmi ág vezetői részéről.Vagy belefér? Miért az egyén készerül megküzdeni nyilvánvaló hivatali visszaélések ellen? Mi az?  Szöveg,szöveg,szöveg valódi akarat nélkül? Találós kérdés! A válasz: a korrupció elleni fellépés  a köznép ámítása szintjén!

Egyetlen idézet a benyújtott fellebbezésből (9.stáció!):

 "A Fővárosi Törvényszék nem  vette figyelembe, hogy  nem felperes találta ki, hogy nem  alkalmazható az EK-81.cikk (1) bekezdése egyetlen országon belül folytatott, a  tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő megállapodásra, hanem a közösségi jog írja elő, továbbá nem vette figyelembe a Törvényszék azt sem, hogy nem a felperes találta ki,hanem a peradatok bizonyítják, hogy  a KÚRIA teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a közösségi versenyjog alkalmazását alapvetően szabályozó 1/2003.EK. rendeletnek, mint másodlagos közösségi jognak az EK 81. cikk alkalmazhatóságára, a bizonyítási kötelezettségre és a felperes védekezéshez való alapjogára vonatkozó kötelező előírásait.

Azt sem a felperes találta ki, hanem az Európai Bíróság ítélete (Eco Swiss) írja elő, hogy közösségi jog választottbírósági alkalmazása esetén, különösen pedig a közösségi versenyjog alkalmazása esetén, mely utóbbit nemzeti közrendi kérdésként köteles a tagállami bíróság figyelembe venni, a tagállami bíróságot a választottbírósági ítélet tartalmi felülvizsgálatának kötelezettsége terheli."

Mégsem vizsgálták felül, sőt a Fővárosi Törvényszék anélkül is meg tudta hozni ítéletét, hogy egyáltalán bármit vizsgált volna! Be kellene vezetni a "vakon hozott ítélet" fogalmát, mint az ulti vakon bemondását, és dupla jogerőt  biztosítani az ilyen ítéletnek! Vagy a Btk.-ban dupla tételt alkalmazni az ilyen eljárásra.

A fellebbezés teljes szövege  e weblap 97.oldalától található.

 (Régebben  közzétet szöveg az alábbi.)

Harmadik tárgyalási nap- legalábbis az  ügy jelenlegi állása szerint- nem lesz. A Fővárosi Törvényszék új bírójának elég volt a másfél órás tárgyalás és néhány előző nap, hogy teljes mértékben értse és főleg megértse a hét éve folyó közösségi jogot mélyen sértő eljárás jelentőségét. Különösen a KÚRIA illetékes vezetői és eljáró bírói szájaíze szerint.Feltehetően -sőt biztosan- a "Mór" megteszi kötelezettségét - és mehet. Már ismerjük a módszereiket! A Fővárosi Törvényszék 2013.november 5-én osztja ki határozatát, melynek tartalmához nem fér kétség. Ennek az érintett bírói körnek az arroganciája túltesz minden hatalmi arrogancián, most már az elszúrt  becsületükről van szó, meg szakmai hiúságukról. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az AB  haveri kapcsolatainak felhasználása után már az összes felsőszintű  bírósági vezető érdekelt az ügy eltusolásában, beleértve az igazságügyi minisztert és mindenkit, aki az ügyről tudott, és mégsem mert semmit tenni a jogállamiság védelme érdekében. Annyi máris bizonyos, hogy az EU szerveinél is bepróbákoztak, hiszen ott is vannak már haverok...hiszen 24 hónapig elhúzni egy közokiratokkal bizonyított ügyben "az elemzést" úgy, hogy a leglényegesebb jogsértésekről elfelejtkeztek, nem piskóta dolog "a határokon átívelő együttműködés" (máshogy is kifejezhető)  kiemelkedő teljesítményére tekintettel. Hiába, három milliárd még forintban is tétel. 

Tisztelt Olvasó! Mit gondol, miért van az, hogy mindenki csak papol a korrupció és a hivatali visszaélés ellen, de amikor kellene, akkor nincs mit mondania, főleg nem tesz semmit? Sőt magasan ülő  politikai és szakmai erők mozdulnak meg  a "mi kurruptunk" megvédésére. Azért van így, mert a magát ilyen olyan "elitnek" tartó  bizonyos társadalmi csoportok úgy tartják, csak az a korrupció, amit nem a mi kutyánk kölyke követett el. Ezért hát lényegében nincs is korrupció .Akkor mi ellen "küzdenek" azaz szónokolnak  olyan eszeveszetten és eredménytelenül?

 Egy rövid történeti áttekintés az ügyről:

 Az eddig született jogerős határozatok: 

Részletesebben (tartalmukra is utalva) az alábbi  saját (ennek ellenére valós)  tényállást ismertetjük és nyilvánvalóan a szerző teljes felelősséget vállal a tartalomért.

1) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Vb.07129 sz. választottbírósági ítélete (2008.10.06.) 

 Ez az első választottbírósági ítélet (döntés) végleges jogerőre emelkedett, mivel a pervesztes nem kérte érvénytelenítését. Az ítélet helyreállította a magyar cég tagi jogviszonyát, és erre hivatkozva  magyarországi forgalmazási  jogát is, továbbá  az erre vonatkozó szerződést egyértelműen, félreérthetetlenül és kifejezetten érvényesnek ítélte. A felek közöttti jogviszonyt törvényesen, alkotmányosan és véglegesen rendezte.

Ez így lett volna, ha  Magyarországon az igazságszolgáltatás nem csak az állami szervektől független, hanem a peres felek anyagi helyzetétől is ,egyik bíró a másiktól is, és nem telepedett volna rá  az ügyben eljárt teljes  bíró vonalra (tisztelet az egy kivételnek) az "uram-bátyám" hagyomány.(Nem tudok finomabb kifejezést, mert a korrupció szót és a hivatali visszaélés kifejezést itt még  kerülöm.) Az eljáró bíróságok olyan mértékben sértették meg a nemzeti és a közösségi jogot (az anyagi jogot és az eljárási jogot egyaránt), hogy a szándékossághoz kétség sem férhet. A szándékosságra pedig bizonyítékul szolgálnak már azok a személyi kapcsolatok is, amelyek a konkrét ügyben nyilvánosan  fellelhetők, de amelyek ismerete nélkül  is megtapasztalható volt és saját indokolásukkal  bizonyítható  az eljárások során elkövetett, a bírói hatalommal való visszaélés.

2) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Vb/08279. sz. választottbírósági ítélete (2009.11.06.)             

Az első választottbírósági döntést követően,   az ítélet  rendelkező részének  megváltoztatása céljából  a pervesztes  globális cég  keresetet indított a  magyar  cég ellen szintén az MKIK mellett működő Választottbíróságon, annak ellenére, hogy az első választottbírósági ítélet véglegesen jogerőssé vált, mivel a magyar nemzeti törvények szerint, és a  választottbírósági döntések nemzetközi egyezménybe foglalt érvénytelenítési okait tartalmazó egyezmény szerint, továbbá a közösségi jog szerint is csak érvénytelenítési eljárásban támadható meg és érvényteleníthető a választottbíróság döntése, de csak akkor érvényteleníthető, ha  az érvénytelenítés feltételei fennállnak.

És ezzel megkezdődött  az a bírósági ámokfutás, amely az Alkotmánybíróság egyik haveri tanácsának szégyenletes, alkotmányellenes döntésével ért véget (vagy  legalábbis hőn óhajtották  az ügyben a törvényeket áthágók, ha ezzel a haveri döntéssel ér végett saját ámokfutásuk). Miután már magának a keresetnek a befogadása  (jogerős ítélet perrel támadása) önmagában ítélt dolog megváltoztatására irányult: innentől kezdve  semmről  sem  prédikálhatott volna a globális cég ügyvédje  ebben a perben: sem EK-81.cikkről, se forgalmazási jogról, se semmiről.  És miről beszélnek: a globális cég ügyvédje,  az állami bírók és az AB? Tettetik magukat, vagy valóban nem tudják mit beszélnek? Szerintem nagyon is jól tudják, mert önmagában a "koncepció" kigondolása, majd végig vitele során csak egyetlen hibát követtek el: nem gondoták végig, hogy az Unió jogának ilyen nyilvánvaló  semmibe vételét nem lesz könnyű lenyomni az Unió szerveinek torkán, még akkor sem, ha ott is vannak olyanok, akiket könnyű táncba vinni...

A második választottbírósági eljárás során az első választottbírósági tanácsnak  a peres felek közötti jogviszonyt véglegesen elbíráló, a felek közötti szerződés érvényességét megállapító döntését, mely végleges jogerőre emelkedett, a második választottbírósági ítélet felülbírálta és  megsemmisítette a közösségi jog EK-81.cikkére hivatkozva. A második választottbírósági tanács  (a gobális cég ügyvédjének közvetítésével) a háttérben peres ellenfelünkkel gyüttműködve  megsértette a jogerős választottbírósági ítéletek önkéntes végrehajtására vonatkozó törvényi előírásokat és ítélt dologban fogadta be a keresetet, majd ítélt dolgot vizsgált felül a nemzeti jog és a közösségi jog tiltása ellenére. Ezzel megsértette a közösségi versenyjogot és a közösségi eljárási jogot is, a nemzetközi egyezményt és minden vonatkozó nemzeti törvény minden egyes paragrafusát, ami egyáltalán létezik.

 Az már csak hab a tortán, hogy ez a választottbírósági tanács úgy hozta meg ítéletét, hogy a magyar céget  megfosztotta a védekezés minden lehetőségétől,  zárt körben,  a bizonyítási eljárás lezárulta után döntöttek a választottbírók a  közösségi jog alkalmazásáról és sem az akkori globális felperes  sem a választottbíróság nem bizonyította, nem adott magyarázatot arra nézve, hogy a kizárólag Magyarországon tanúsított piaci magatartás miként sértheti a közösségi versenyjogot. Ha és amennyiben ezt bizonyította volna, akkor sem alkalmazhatta volna a közösségi jogot a csatlakozás előtt kötött szerződésre a közösségi jog szerint , de a magyar alkotmányos előírásokra és a nemzeti versenyjogi törvény rendelkezéseire tekintettel sem. A Magyarországon tanúsított piaci magatartásra kizárólag a magyar versenyjogi törvény anyagi és eljárásjogi szabályai alkalmazhatóak, és a felek megállapodása, továbbá erre alapozva a  választottbíróság eljárási szabályzata is a magyar anyagi jog alkalmazását kötötte ki. Semmi sem számított, nagy volt a tét a globális cég számára!  De mi volt az a nagy tét a választottbírók és az állami bírók  számára?  Ez itt a kérdés! (A magyar cégnek pedig a "Lenni, vagy nem lenni" hamleti kérdés maradt!)

3) A  Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 4.G.40.004/2010/33. sz. ítélete  (2011.01.28)          

A magyar cég kérelme alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a második választottbíróság ítéletét érvénytelenítette az Eco Swiss közösségi esetjogra és a nemzeti jogerőre vonatkozó AB határozatokra és a felek közötti jogviszony elbírálására, a szerződések érvényességének jogerős kimondására  hivatkozva, és felperes jogi megítélése szerint mindenben megalapozott, törvényes és alkotmányos ítéletet hozott. Ez ellen az ítélet ellen  a globális cég  felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság  bíráját példaképül lehet állítani a többi bíró elé. Magát az ítéletet , annak indokolását és a döntést hozó bírót egyaránt, hogy van Magyarországon tisztességes, esküjéhez hű, széles látókörű bíró is, nem csak...

4) Legfelsőbb  Bíróság Gfv.X.30.138/2011/11. sz. végzése  (2011.06.24.)

A Legfelsőbb Bíróság általunk kért öttagú tanácsa (azért kértünk öt bírót az előírt három helyett, mert hogy "nehogy" a már felsejlett választottbírói befolyás érvényesülhessen, de a három szégyenteljes  szavazat  így is megvolt)  minden "tőle telhető" törvénysértést elkövettek a választottbíró haverok érdekében." Nagyon is feltűnően próbálta megmagyarázni az LB végzése a megmagyarázhatatlant: a professzorokból álló „felülvizsgálati tanács” többszörösen közösségi jogot, nemzeti jogot sértő ítéletét.

 Csak jogi hazugságok árán tudott valami  förtelmes dolgot összekaparni az öt fős tanács három tagja (pontosabban az elnöke).  A kilógó lóláb ellenére új elsőfokú eljárást rendelt el az LB. Szinte átsüt az indokoláson a választottbírók mentése az újabb fiaskó alól. Az LB  végzésében törvényeket és elvi bírósági határozatokat sorozatban sértve megszüntette az  első, véglegesen jogerős   választottbírósági ítéletben a magyar cég javára változatlanul jóváhagyott forgalmazási jogot, a második választottbírósági ítéletet és annak jogellenes indokát elfogadta,szinte sajátjaként magyarázta és védelmébe vette,  és ezzel  bevezette Magyarországon a kétszintű választottbíráskodás intézményét, ami nem jogalkalmazási ténykedés, hanem  törvényalkotás. Átvette a Parlament jogkörét azért, hogy a választottbírósági bíráknak  kedvében tudjon járni.(Finoman kifejezve!) És ez ellen később a KÚRIA bíráinak sem  volt kifogása (ugyanazok voltak,mint az LB végzést hozók, de már csak ők!  hárman) és az AB ezt  haveri  alapon elfogadta!

Az LB érvénytelenítési eljárás nélkül érvénytelenítette az első választottbírósági ítéletet.(Mit számít ezen a szinten már a törvény!) És kétszintűre módosította a választottbíróági eljárást. Megtette. Megtehette. Ez  sem semmi produkció, amikor a jogrendszer alapjait egy legfelső bírósági szint rúgja szét, mint tyúk a töreket (van ahol úgy mondják, hogy mint a  tyúk a pelyvát). Az LB új elsőfokú eljárást rendelt el az általa  meghatározott jogi  feltételek alkalmazásával, az első választottbírósági ítélet jogerejének megvonásával. Azaz eldöntötte a per további sorsát, nyugodtan aludhattak a  globális cég vezetői és a választottbírók. Nyugodtan aludtak! Tudták, jó kezekben van az ügy, hiszen olyan ügyvédi iroda képviselte érdeküket, amelyik reklámként hirdette jelentős sikereit az MKIK Mellett Működő Választttbíróságon.

5) Tatabányai   Törvényszék  9.G.40.083/2011/20. sz. ítélete (2012.02.10.)

A Tatabányai Törvényszék a megfelelő „útmutatás”  alapján többszörös, nemzeti törvényeket és közösségi jogot sértő tisztességtelen eljárása során jóváhagyta a második választottbírósági ítéletet arra a közösségi jogi követelményre tekintet nélkül, mely előírja a közösségi versenyjogot alkalmazó választottbírósági ítéletek kötelező tartalmi felülvizsgálatát. Lényegét tekintve a  Tatabányai Törvényszék  megtagadta a közösségi jog alkalmazását arra hivatkozva, hogy a nemzeti és közösségi jogot sértő önkényes, jogalkotási jellegű  „elvi” álláspontja szerint  a két jog (nemzeti és közösségi)  „egymásra tekintettel”  történő alkalmazása esetén  nem vizsgálható felül tartalmilag  a választottbírósági ítélet. ( Semmilyen egymásra tekintettel történő jogalkalmazás nem történt.) Plusz ráadásul  nem is kellett volna tartalmilag felülvizsgálnia, csak az érvénytelenítési okot kellett volna alkalmaznia: hogy nem a kikötött jogot alkalmazta a választottbíróság. A Tatabányai Törvényszék bírája vette a lapot, és még kúriai bíró is lehet belőle, oly tanulékonynak bizonyolt. Azonban azt hiszem nem tévedek nagyot, hogy a törvényszéki bíró ekkor foglalkozott először  közösségi joggal és főleg közösségi versenyjoggal, és halvány dunctja sem volt arról, amiben "állást foglaltak" helyette.( És mi van ilyenkor a bírói esküvel?)  Ez ellen a második elsőfokú ítélet ellen  a       magyar cég  élt felülvizsgálat kezdeményezési jogával.

6) KÚRIA Gfv.X.30.094/2012/7.  sz. ítélete (2012.05.22.)

A Tatabányai Törvényszék ítéletét felülvizsgálati eljárása során a KÚRIA jóváhagyta (mit tehettek volna saját ötleteikkel?) és  újabb törvénysértésekkel tetézték  az LB-ként hozott végzésüket. Mint végső fokon eljáró tagállami  bíróságnak a KÚRIA kötelezettsége lett volna a közösségi jog értelmében előzetes döntéshozatalt kérni. Ezt nem tette meg az eljáró tanács elnöke (pontosan tudta,miért nem) és  saját maga értelmezte a közösségi jogot, így a közösségi jog megsértéséért, annak anyagi következményiért  a felelősséget magára vállalta, illetőleg a magyar államra terhelte jogellenes eljárásának következményeit. Mit számít neki, hogy  - előbb vagy  utóbb-  a Magyar Állam fizet?  Majd  azt is "elintézzük". A lényeg,hogy a kebelbarát  választottbírók ne fizessenek meg törvénysértésükért! (Ne kelljen visszafizetniük az eljárási díj  húszmilliót meghaladó összegét és ne sérüljön tekintélyük.) Ez megérte a magyar jogrendszer alapjainak szétrúgását? Bizonyosan meg, ha megtették.

7) Alkotmánybíróság IV/2653-13/2012. sz. végzése (2012.11.13.)

Az Alkotmánybíróság élve a felperes által  a   bizonyított személyi kapcsolatok adta lehetőséggel, alkotmánybírósági határozatot, Alkotmányt, a közösségi Alapjogi Charta előírásait, a nemzetközi szerződést sértve és minden más közösségi jogot is sértve elutasította felperes alkotmányjogi panaszát. Azért nem volt ítélt dolog (így az AB), mert az első választottbírósági eljárás  során nem vizsgálták az EK-81. cikk megsértését . A második eljárás során már vizsgálták (jogellenesen és szükségtelenül, mert ilyen nem történt), de ez már legyen a magyar cég baja. Az nem volt "gond" az AB eljárótanácsának, hogy az állami bíróságoknak meg kötelező lett volna felülvizsgálniuk a második választottbíróság  alaptalan közösségijog-alklamazását, amit nem tettek meg.Így kerek a világ! És mire való egyébként az Alkotmánybíróság? Erre? 

Ezt követően  döntött a jelenlegi felperes a kártérítési kereset megindítása mellett, jóllehet kétség sem férhet a hazai jogi "elit" ebben az  ügyben eddig eljárt résztvevőinek "elszántságához", ami majd nyilvánvalóvá válik a következő eljárások során is. Ebben az ügyben elkövetett szándékos jogsértések miatt egy valódi jogállamban a választottbírók, a Választottbíróság elnöke, a kúriai bírók és a KÚRIA elnöke, az alkotmánybírók és az Alkotmánybíróság elnöke venné a kalapját (talárját). Mert nincs az a bírói függetlenség, mely mögé bújva  ezt a szégyenletes ügyet végig lehetett volna vinni megfelelő kapcsolatok és háttér támogatási ígéretek nélkül!

 8.)Fővárosi Törvényszék 4.P.23.616/2013/15.sz.ítélete(2013.11.05)
 
      A fellebezzés a Fővárosi Ítélőtáblára benyújásra került.Olvasható a 98.oldaltól. Ott megtapasztalható, mikor valaki azt hinné, hogy az előzményeknél nincs lejjebb, rájön, hogy még mindíg van lejjebb és lejjebb a jogi mocsárban. Valószínűleg a mocsár objektív tulajdonsága érvényesült: aki belemászik, azt egyre jobban lehúzza, végül elnyeli.
 
9.)Fővárosi Ítélőtábla! "Átdolgozta" az egész ügyet. No nem az előtte eljáró bíróságok jogsértéseit vizsgálta, hanem azok elfedésén munkálkodott gőzerővel. A második választottbíróság ítéletének indokolását átírta, most sem azt állapította meg, hogy jogellenesen alkalmazták az Unió versenyjogát, hanem úgy módoította a jogrős ítéleteket, hogy szerinte a magyar jog lett volna alkalmazható, és lényegét tekintve azt is alkalmazták, és a nem alkalmazott magyar jog ellen viszont  "védekezhetett volna" a felperes, és ezt öt évvel ezelőtt kellett volna megtennie akkor is, ha éppen nem  a magyar versenyjogot alkalmazták. Szép, logikus, tisztességes, jogszerű bírói megoldás.Erre tettek esküt?További lehetőségek: 10.)Felülvizsgálati kérelem a KÚRIÁN.(a kigyó a farkába  harap! 11.) Alkotmánybírósági panasz benyújtása.12.A Kúria dötése után még egy Ab panasz benyújtása).13.Közvetlen per indítása az Elsőfokú Bíróságon (EU) a Bizottság ellen,ha. nem au EU jognak megfelelő döntést hoz. 13.)Fellebbezés az Európai Bírósághoz. Majd kezdeni előlről perújítással vagy az AB rendelkezése szerint.14.Fővárosi Törvényszék ...stb. Szép,nem?

"JOG A TISZTESSÉGES TÁRGYALÁSHOZ"

Sokan és sokféleképpen, általában jogi végzettséggel,  az igazságszolgáltatás valamelyik ágában szerzett gyakorlat birtokában, de konkrét ügyek és konkrét bizonyítékok ismertetése (ismerete) nélkül  bírálták és bírálják a magyar igazságszolgáltatást, lényegét tekintve a bírók, a bíróságok eljárását.

"A tisztességes bírósági eljárás elveit és szabályait a hatályos törvények és más alkotmányos jogszabályok nevesítik, a tisztességtelenét nem. Ez utóbbi körbe tartozó esetek csokorba gyűjtésére még a bírósági határozatokban oly sokszor meghivatkozott „töretlen bírói gyakorlat” sem vállalkozott, pedig van belőlük bőven. A tisztességtelen bírósági eljárás esetei alig válnak ismertté, nem igen kapnak nyilvánosságot. A hibázó bíró szakmai felelősségre vonása rendre elmarad, avagy kiderül, hogy az általa elkövetett hibák az ítélkező bíró „függetlenségének” körébe tartoznak."*

* A publikált változatot lásd a Magyar Polgármester 10. évfolyam, 6. szám - 2008. november-december - 2. oldalán „Jog a tisztességes tárgyaláshoz” cím alatt.            www.fogarasijozsef.hu

E weblapon  ezt a hiányosságot kísérelem meg pótolni, hogy egy  tisztességtelen bírósági eljárást -lényegében az egész magyar igazságszolgáltatáson átívelő  bírósági ámokfutást-  a maga konkrétságában ismerhessen meg  a magyar társadalom, vállalva esetlegesen azokat a következményeket is, melyeket e hazában  az arra illetékes szervek vezetői nem  hajlandóak vagy nem elég bátrak  felvállalni.

Ennek az ügynek egyetlen politikai  "áthallása" van, amit kár lenne tagadni: Kimondva, vagy kimondatlanul, részben kimondva és részben tagadva,  a kormány a bírók nyugdíjkorhatárának  leszállításával  kívánt  véget vetni annak  a  több évtizedes megkövült kapcsolati rendszernek (bizonyosan megalapozott információk birtokában), ami az " ilyen" ügyekben  felszínre hozta  e kapcsolatok  kártékony  következményeit.

Mélységesen és őszintén tisztelve a tisztességes bírókat, akiknek bizonyosan meg van a véleményük az ilyen eljárásról,amelyik rájuk is árnyékot vet, a kormányzat ezt a célját sajnálatos módon csak részben érte el, ami azzal járt, hogy  fennmaradt  a továbbfertőzés veszélye az ifjabb bírói kar felé: mint majd látni (olvasni) lehet: ezt fogják megtanulni, ezt fogják alkalmazni- és ezt is alkalmazták.

 KÖZBEN pontosan a kereset második  benyújtásának napján 2013.MÁRCIUS 14-ÉN DÖNTÖTT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG A C-32/11.SZ.ÜGYBEN  (nem ebben az ügyben,de releváns döntés volt magyar vonatkozásban): TISZTÁN BELSŐ ÜGYBEN NEM ALKALMAZHATÓ AZ EK-81.CIKK! ("....az EUMSZ 101.cikk (1) bekezdése az alapeljárásban nem alkalmazható,mivel az alapeljárás tárgyát képező megállapodások nincsenek hatással a tagállamok között kereskedelemre."(EUMSZ 101.cikk=EK-81.cikk.) De e döntés nélkül is eddig is így rendelkezett a nemzeti és a közösségi jog egyaránt!
Az itt részletesen ismertetésre kerülő  ügy már a Fővárosi Ítélőtábla előtt van.

   Tudom ajánlani a szakosodó vagy végzett joghallgatóknak a közösségi szakjogászi jogág választását, nem fogják megbánni. (Ha közben az EU meg nem szűnik.) És tudom ajánlani a gyakorló bíráknak, hogy  észrevegyék: ítéleteik értelmezéséhez nem kell "tudományos kvalitás", az ítéletek indokolására is vonatkozik, hogy  a hazug embert hamarabb utol lehet érni, mint a sánta kutyát.  Az igazságot nem lehet a jogi fogalmazás  szándékosan zavarossá tett  szövege alá nyomni.(Legalábbis nem  mindíg sikerül!) Az igazság olyan mint a buzgár, akár tíz helyen is sárral betiporhatják, a következő helyen fel fog törni.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 83
Tegnapi: 80
Heti: 83
Havi: 334
Össz.: 235 201
Oldal: Bírósági ámokfutás: szétrúgták a magyar jogrendszert,mint tyúk a töreket!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2016 - korrupcio.hupont.hu