109.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

KOHOLT VÁD: ISMERŐS! NEM?

I.FEJEZET

                               A BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE        

Az ügy minden más tényétől  és körülményétől függetlenül, önmagában az 1/2003.EK tanácsi rendeletben előírt   i. bizonyítási kötelezettség nem teljesítése  a  választottbírósági eljárásban, majd  ii. a nemzeti bíróságoknak a EK- 81.cikk(1) bekezdésének  megsértésére  hivatkozó választottbírósági ítélet  felülvizsgálatának megtagadása (mely cikket az uniós jog közrendi kérdésnek minősített), panaszos megítélése szerint olyan mértékben sérti az uniós  versenyjog egységes alkalmazásának követelményét és a magánszemélyek védekezéshez való jogait, hogy különösen  ez utóbbi jogsértés a  kötelességszegési eljárás megindítását indokolja.

 

Panaszos álláspontja szerint az 1/2003.EK rendeletben előírt bizonyítási kötelezettség elmulasztásának ténye, és ennek nemzeti bíróságok általi elfogadása önmagában megalapozza a jogsértési eljárás megindítását.                                           

1.Tényállítás:A választottbíróság által a tagállamok közötti kereskedelem sérelmére hivatkozva megsemmisített megállapodás kizárólag a magyar piacra vonatkozott. (Egyébként ha bármilyen piacra vonatkozott volna is, akkor is fennállt a bizonyítási kötelezettség az EK-81.cikk (1) bekezdése alkalmazási feltételeként.)

Bizonyítás:Közokirattal (a választottbíróság ítéletének szövegével) bizonyítjuk, hogy az általa megsemmisített megállapodás kizárólag Magyarország belső piacára vonatkozott:

 „A Választottbíróság megállapítja, hogy a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésének 4.2.1. és 13. a1. foglalt rendelkezései, amelyek szerint a Mirelta Kft. javára „a Güntner-Tata Kft. termékeire vonatkozó határozatlan időre szóló kizárólagos magyarországi forgalmazási jogot” biztosít, semmisek.”  [Aláhúzás: Panaszos (Vb/08279.sz.ítélet 1. oldal)]

Panaszos jogi álláspontja

Bizonyítás: Közokirattal (a választottbíróság ítéletének szövegével) bizonyítjuk, hogy a választottbíróság közvetlenül és kizárólagosan a közösségi jognak (az EK-81.cikk (1) bekezdésének a tagállamok közötti verseny korlátozását tiltó előírásaira hivatkozva alkalmazta az EK-81.cikk (2) bekezdésében található semmisségi rendelkezést panaszos  Güntner-Tata Kft. termékeinek forgalmazására vonatkozó jogosultsága megszüntetésére a következők szerint:

„Az EK-szerződés 81.§.2. bekezdése értelmében az 1. bekezdésben tiltott megállapodások semmisek. Erre hivatkozással a választottbíróság alperesnek a társasági szerződés 4.2.1 és 13a.1. pontjaiban található jogosultságait, miszerint a Güntner-Tata Kft. termékeit Magyarországon határozatlan ideig kizárólagosan forgalmazhatja, semmisnek minősítette[.(Vb/08279.sz.ítélet V/2. pont negyedik bekezdése.)]

A felperes jogi álláspontja:

A választottbíróság máig érthetetlen okból az EK-81.cikk (1) bekezdését, mely a tagállamok közötti kereskedelem korlátozását tiltja, kizárólag egyetlen tagország, Magyarország piacát érintő megállapodásra alkalmazta.

Az 1/2003.EK.számú rendeletet, mely a közösségi versenyjog anyagi jogi és eljárásjogi előírásait egyaránt tartalmazza, és amely kötelezően alkalmazandó volt a 2004.május 1-én csatlakozott tagállamokban a csatlakozástól, és amely az EK-81.cikk alkalmazási feltételeit is tartalmazza, és amely nélkül az EK-81.cikk alkalmazásának jogi megítélése nem értelmezhető, a választottbíróság eljárása során e másodlagos közösségi jogszabály eljárási előírásait sértve e jogszabályt teljes egészében mellőzte.

Ugyancsak alkalmaznia kellet volna a választottbíróságnak (ha úgy tartotta, hogy a közösségi versenyjog rendelkezéseit kell alkalmaznia), a Bizottság 2790/1999/EK rendeletét, mely 2010.május 31-ig érvényben volt (csoportmentesítési rendelet).

Panaszos jogi álláspontja, egyezően az uniós jog előírásaival tehát egyértelműen az, hogy az EK-81.cikk (1) bekezdésének alkalmazását a közösségi jog kizárólag a tagállamok közötti kereskedelemre kiható megállapodások tilalmára korlátozza. Ezért a választottbíróság ítélete ellentétes az uniós versenyjog anyagi jog rendelkezésével, miközben az alkalmazás eljárási szabályait sem tartotta be.

3.Tényállítás: Az EK-81.cikk (1) bekezdésének megsértését sem a jogsértést állító, sem a választottbíróság nem bizonyította.

Bizonyítás:

A bizonyítási kötelezettség tartalmi követelménye tekintetében a   T-328/03.sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság ítéletének (negyedik tanács, 2006. május 2) 66.pontjában foglaltakra hivatkozunk:

„Ahhoz, hogy az EK 81. cikk (1) bekezdésben megállapított tilalomra tekintettel értékeljük valamely megállapodásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségét, meg kell vizsgálni a megállapodás gazdasági és jogi hátterét, a tárgyát, a hatásait, azt hogy érinti‑e a Közösségen belüli kereskedelmet – figyelembe véve különösen azt a gazdasági közeget, amelyben a vállalkozások működnek –, a megállapodással érintett árukat vagy szolgáltatásokat, valamint az érintett piac szerkezetét és működésének tényleges feltételeit. …

 

Ez az ítélet három évvel a választottbíróság ominózus ítélete előtt született, tehát elégséges idő állt rendelkezésére a választottbíróknak ahhoz, hogy ezt (és számtalan más azonos vagy hasonló tartalmú uniós esetjogot, és a Bizottság közleményeit) megismerhessék.

 

Továbbá:

Az Európai Unió Bizottságának a kereskedelemre gyakorolt hatás Szerződés 81. és 82. cikke szerinti fogalmáról szóló 2004/C 101/07 sz. közleménye részletesen kifejti, hogy körültekintően vizsgálandó már az a tény is, hogy egy adott megállapodás vonatkozásában egyáltalán felmerül-e az a képesség, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja, következésképpen pedig alkalmazandó-e egyáltalán az EK-Szerződés 81. cikke.

A közlemény 12. cikke így szól: „A kereskedelemre gyakorolt hatás kritériuma egy olyan önálló, közösségi jogi kritérium, amelyet minden esetben egyedileg kell értékelni. […] A közösségi versenyjog nem alkalmazható olyan megállapodásokra és magatartásokra, amelyek nem alkalmasak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak a tagállamok közötti kereskedelemre.”

 

 

 

Ehhez képest közokirattal bizonyított, hogy a választottbíróság ítélete (Vb/08279.sz.ítélet) semmilyen ténybeli bizonyítást nem tartalmaz a konkrét ügyben elkövetett állítólagos versenyjogsértésre nézve. Azt állítja, hogy az „Ilyen jellegű megállapodások egy ún. súlyos korlátozásoknak minősülnek, és ezért sem a 81.§.(3) bekezdése szerinti kivételek, sem a csoportos mentesítési rendeletekkeretében nem képezhetnek kivételt.”(9. oldal második bekezdésében található.)

A hivatkozott VB/08279.sz. ítélet (mint közokirat) bizonyítja, hogy a választottbíróság semmilyen ténybeli bizonyítási eljárást nem követelt meg és maga sem folytatott le az állítólagos versenyjogi jogsértést tartalmazó megállapodás gazdasági és jogi hátterével, tárgyával, hatásával kapcsolatban, hogy érintheti-e egyáltalán a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.Tényállítás: Az állami bíróságok megtagadták az EK-Szerződés EK-81.cikk (1) és (2) bekezdését alkalmazó, és az 1/2003.EK.számú rendeletet nem alkalmazó  választottbírósági ítélet felülvizsgálatát.

Bizonyítás: Közokirattal (a Tatabányai Törvényszék, és a KÚRIA ítéletével) bizonyítjuk azt a tényt, hogy a választottbíróság ítéletének felülvizsgálatát az állami bíróságok megtagadták anélkül, hogy a megtagadás konkrét jogi indokát (nemzeti vagy közösségi jogszabályi hivatkozását) megadták volna.  A megtagadás szövege:

„A nemzeti és közösségi jogot egymásra tekintettel alkalmazó választottbírósági döntés érdemi tartalma azonban nem vizsgálható érvénytelenítési perben.”

[:Törvényszék 9. G.40.083/2011/20. sz.ítéletének 29. oldal második bekezdése; KÚRIA  Gfv. X.30.094/2012/7. számú ítéletének 17. oldala első bekezdése.)]

A VB/08279.sz. ítélet (mint közokirat) ugyanakkor bizonyítja, hogy szó sem volt semmilyen „A nemzeti és közösségi jogot egymásra tekintettel alkalmazó választottbírósági” döntésről, egyértelműen az EK-81.cikk alkalmazására került sor.  

Alapvetően hivatkozásunk e tekintetben a  C-126/97. számú (Eco Swiss) ítéletre.

Felperes álláspontja:

A magyar állami bíróságok annak ellenére tagadták meg a választottbírósági ítéletnek az uniós versenyjogot alkalmazó ítéletének felülvizsgálatát, hogy az Európai Bíróság ítéleteivel is bizonyítottuk: az EK 81. cikk közrendi rendelkezés, amelyet a nemzeti bíróságoknak hivatalból alkalmazniuk kell.

 „41.          Ennélfogva [….] egy nemzeti bíróságnak, amely elé egy választottbírósági ítélet megsemmisítésére irányuló kérelmet nyújtottak be, helyt kell adnia egy ilyen kérelemnek abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy ez az ítélet ténylegesen ellentétes a Szerződés 85. cikkével, (új számozással:81.cikkével) amennyiben a belső eljárási szabályai értelmében helyt kell adnia egy olyan megsemmisítési kérelemnek, amelyet a közrendre vonatkozó nemzeti szabályok figyelmen kívül hagyására alapoztak.”

 

 

 Ezt támasztja alá egyébként számos egyéb EU-norma és ítélet is, pl. a híres „Manfredi” (C 295/04) ügyben az Európai Bíróság megerősítette, hogy „az EK 81. és 82. cikk közrendi rendelkezés, amelyeket a nemzeti bíróságoknak hivatalból alkalmazniuk kell”, azaz hogy az EU versenyjog egy (kötelezően) közjogi kategória. (Ld. átfogóan az EU versenyjoga és a New Yorki Egyezmény értelmében vett közrend kapcsolatához: Gordon Blanke and Renato Nazinni u.o. Part II (Issue 2/2008), 80. skk. oldalak.)”

 

Továbbá a közösségi jog lehetővé teszi, hogy az állami bíróságok felülvizsgálhassák a választottbíróság előtt felmerülő uniós jogi kérdéseket az alábbiak szerint:

„32. Először is fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy ha egy megállapodásban kikötött választottbíróság előtt közösségi jogi kérdések merülnek fel, a rendes bíróságok vizsgálhatják azokat a választottbírósági ítéletek felülvizsgálata során – amely az esettől függően lehet kiterjedtebb vagy kevésbé kiterjedt –, és amellyel fellebbezés, ellentmondás, végrehajtás vagy az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján rendelkezésre álló más jogorvoslati út igénybevételekor élnek.”

 

Továbbá a közösségi jog nem csak lehetővé teszi, hanem megköveteli, hogy a közrendi kérdésnek minősített EK-Szerződés 81.cikke által elrendelt tilalom értelmezésére vonatkozó kérdéseket megvizsgálhassák a nemzeti bíróságok, és szükség esetén a versenyjogi kérdések előzetes döntéshozatal tárgyát képezhessék a Bíróság előtt.

„40 […] a közösségi jog megköveteli, hogy a fenti cikk [EK-81] által elrendelt tilalom értelmezésére irányuló kérdéseket megvizsgálhassák a nemzeti bíróságok, amikor arra kérik fel őket, hogy döntsenek egy választottbírósági ítélet érvényességéről, és hogy e kérdések adott esetben előzetes döntéshozatalra utalás tárgyát képezhessék a Bíróság előtt…

 (Fordítónak: A 40. pont alatti angol szövegből elegendő átvenni a magyar szövegnek megfelelő részt.)

 

Felperes jogi álláspontja szerint az állami bíróságok közösségi jogot sértve tagadták meg a Bíróság által kialakított uniós esetjog hivatkozott előírásainak alkalmazását.

A Törvényszék és a KÚRIA idézett „elvi” álláspontja merőben ellentétes a hivatkozott uniós jog rendelkezéseivel, különös tekintettel arra is, hogy az uniós jog rendelkezéseit nemzeti jogszabály (például törvény) sem érvénytelenítheti.

Hivatkozunk az Európai Bíróságnak az ERTA-ügyben [22/70 Bizottság kontra Tanács (1971) ECR 263], továbbá a Bizottság több más ügyben [48/71 (1972) ECR 527], [4/73 (1974) ECR 491] hozott döntésére, mely szerint a nemzeti jog semmilyen szabályára nem lehet hivatkozni az uniós jog hatálytalanítása érdekében.

 

Panaszos az utóbbi esetjogra hivatkozva az uniós jog alkalmazási kötelezettsége megtagadása szempontjából uniós jogot sértő hivatkozásnak tartja a nemzeti és közösségi jog „egymásra tekintettel” történt alkalmazására hivatkozást, melynek akkor sem lenne jogalapja, ha ilyenről a tagállami jog rendelkezést tartalmazna.

Panaszos a fentieket alátámasztó és kiegészítő jelleggel terjeszti a Tisztelt Jogi Szolgálat elé a következő bizonyítékokat. Panaszos álláspontja szerint azonban alapvetően az előző pontban foglalt jogsértések önmagukban elegendőek az uniós jog kellően súlyos megsértésének megállapításához, illetőleg a kötelezettségszegési eljárás megindításához.

 Folytatás  a következő oldalon!

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 109.Minden állami bíró köteles a közösségi jogot korlátozás nélkül alkalmazni!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat