140.oldal

 

V. A panaszra okot adó tagállami eljárások összefoglalása és a csatolt bizonyítékok megnevezése

 

A.) A tagállami bírósági eljárásokban született közokirati bizonyítékok

 

Felperes e cím alatt a magyar bírósági eljárásokat sorolja fel és röviden utal az uniós jogot helytelenül alkalmazó, vagy nem alkalmazó tartalmukra

 

1. (M18/95. o.) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Vb. 07129 sz. választottbírósági ítélete (2008. 10. 06.) 

 

A magyar bírósági eljárások ezzel az ”első"  választottbírósági perrel indultak.  Ez az ”első" választottbírósági ítélet véglegesen jogerőre emelkedett, mivel a pervesztes nem kérte érvénytelenítését. Az ítélet helyreállította a jelenlegi felperesnek (a Mirelta cégnek) a tagi jogviszonyát, és erre hivatkozva a per tárgyát képező szerződés jogi érvényességét is megállapította.

 Már ebben a perben hivatkozott alperes az EK-81. cikk (1) bekezdésének megsértésére (M18/105. o.4. bekezdésben)* azonban semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő, így a választottbíróság nem foglalkozott a felvetésével. Felperes azért indított pert a

Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett  Választottbíróságon (továbbiakban: MKIK VB)a Güntner-Tata Kft. többségi tulajdonosa, az A-Heat AG ellen, mivel az 1990. február 15-én megkötött szindikátusi szerződésben, és a 2003. 09. 15-én kötött kiegészítő szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve felperesnek a Magyarország területére vonatkozó kizárólagos forgalmazási jogát 2007. július 1-től megvonta, ezzel felperest megfosztotta létalapjától.

Az MKIK VB első jogerős ítéletében a forgalmazási szerződést a tagi jogviszony rendelkező részben történt helyreállításának jogi következményeként érvényesnek ítélte és megállapította, hogy felperes forgalmazási joga továbbra is fennáll, és az nem vonható kétségbe (M18/129. o.első bekezdése)*. Felperes e közokirattal kívánja bizonyítani, hogy az első választottbírósági ítélet a második választottbírósági ítélettel az EK-81. cikkre hivatkozva megsemmisített „versenyjogi” megállapodás jogi érvényességét megállapította (az Eco Swiss ítélet rendelkező részének 2. pontja szerint.)

Ennek a választottbírósági ítéletnek a rendelkező része csupán a per tárgyát képező szerződésnek az opciós jogra vonatkozó rendelkezését semmisítette meg, majd a rendelkező részhez kapcsolódó releváns indoklásával a szerződés többi részét érvényben tartotta az alábbiak szerint (M18/128. o.utolsó bekezdése)*:

 

„A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét. Az opciós jog gyakorlása nem volt szükséges, hanem az alperes belátásától függött; továbbá a szerződés azt is szabályozta, hogy a felek mely jogokkal rendelkeznek az opciós jog lehívásáig terjedő időben (értelemszerűen arra az esetre is, ha nem élnek a vételi joggal). A felek egyébként a 2003. szeptember 15-én kelt Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 11. pontjában maguk is a részleges érvénytelenséget, mint alkalmazandó jogkövetkezményt kötötték ki arra az esetre, amennyiben a szerződés egyes rendelkezései vagy részei semmisek lennének."

 

Tehát mivel a Választottbíróság érdemi döntésével csak a szerződés egy részét érvénytelenítette, a felperes által a keresettel érvényesített jog tárgyában -a felperes forgalmazási jogának kérdésében- a jogot biztosító megállapodást a magyar Ptk. 239.§.(1) bekezdésére hivatkozva jogilag érvényesnek ítélte. További három pontos indokolást is alkalmazott a választottbíróság a felperesi forgalmazási jog érvényességére vonatkozóan ((M18/129. o.első bekezdése)*.  A választottbíróság fenti döntéseit azonban a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítési eljáráson kívül „felülvizsgálta” és érvénytelennek minősítette felperes meggyőződése szerint kifejezetten azzal a céllal, hogy az érvénytelenítési perben (M21/177. o.)* az  Eco Swiss ítéletet alkalmazó (M21/193. o. 4. bek. 5. bek.)* jogerős elsőfokú ítéletet hatályon kívül tudja helyezni. Ezzel a jogtalan eljárásával az akkor még Legfelsőbb Bíróságnak nevezett tagállami bíróság megsértette az Unió jogelveit is.

 

Az LB eljárása során megsértette a hivatkozott magyar választottbírósági törvény előírását is (1994. évi LXXI. Törvény) és rendkívüli módon megnehezítette felperesnek az Unió jogára történő hivatkozását.

56. § (2) A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat.

A Kúria végső ítéletében megállapította, „hogy jóllehet a felperes maga is az Eco Swiss ügyre hivatkozott egyéb helyeken –ezzel elismerve a közösségi jog alkalmazhatóságát”, (M24/267. o. utolsó bekezdése.)* így fordítva felperes ellen saját indítványát, mely szerint felperes éppen az Eco Swiss ítéletre is hivatkozva kérte a választottbíróság uniós jogot sértő ítéletének érvénytelenítését.

Az alapeljárásban az alperesi és felperesi eltérő értelmezés, és a bíróságok eltérő értelmezésére tekintettel (M21/177. o.)* ebben a kérdésben (is) a Kúria köteles lett volna előzetes döntéshozatalt kérni az Európai Bíróságtól, mielőtt dönt, ahelyett, hogy az Eco Swiss ítélet egyetlen előírását sem vette figyelembe.

2.(M19/131. o.)* A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Vb/08279. sz. ítélete (2009. 11. 06.)             

 

Az első választottbírósági ítéletet követően, a pervesztes cég keresetet indított a jelenlegi felperes ellen szintén az MKIK mellett működő Választottbíróságon, annak ellenére, hogy az első választottbírósági ítélet véglegesen jogerőssé vált. A         magyar nemzeti törvények szerint, és a  választottbírósági döntések nemzetközi egyezménybe foglalt érvénytelenítési okait tartalmazó egyezmény szerint is csak érvénytelenítési eljárásban támadható meg és érvényteleníthető a választottbíróság döntése, de csak akkor, ha annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak.

 

A második választottbírósági eljárás során az első választottbíróságnak a peres felek közötti jogviszonyt elbíráló, a felek közötti szerződés érvényességét megállapító döntését, mely végleges jogerőre emelkedett, a második választottbírósági tanács felülbírálta az EK-81. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozva, az előző választottbírósági ítélet által érvényesnek ítélt szerződésnek a Mirelta forgalmazási jogára vonatkozó első eljárásban megállapított jogi érvényességét körülményes indokolással megszüntetve, azt semmisnek minősítette.(M19/138.o.utolsó és 139.o.első bekezdése.)*

 A Legfelsőbb Bíróság  végzése(M22/195.o.)*  egyrészt közokirati bizonyíték  az Unió versenyjogának alkalmazására az ottani alperes előadásában, továbbá bizonyíték arra is, hogy úgy a választottbíróság, mint az akkori alperes és maga a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa is tisztában volt azzal a jogi helyzettel, hogy a választottbíróság az előtte eljárt választottbíróság döntésének alperesre hátrányos következményeit kívánta tudatosan elhárítani( (M22/204.o. utolsó bekezdése)*, ahol  egyértelmű a bizonyíték az első választottbírósági ítélet megváltoztatásának (érvénytelenítésének) szándékára nézve. Ezért volt szükség az első választottbíróság jogerejének megtörésére, mert ellenkező esetben a választottbíróság ítélete a res iudicata tilalmába ütközött volna.

           

3. (M/211. 177. o)* A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 4. G. 40. 004/2010/33. sz. ítélete (2011. 01. 28)          

A Mirelta érvénytelenítési pert kezdeményezett a választottbíróságnak az EK-81. cikkre alapozott ítélete ellen, hivatkozva az EK-81. cikk közrendi jellegére, az Eco Swiss ítéletben az állami bíróságok számára előírt felülvizsgálati kötelezettségére, az 1/2003. EK rendeletre és az első választottbírósági ítélet jogerejére.

A jelenlegi felperes kérelme alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a második választottbírósági ítéletet érvénytelenítette az Eco Swiss közösségi esetjogra és a nemzeti jogerőre hivatkozva, a felek közötti jogviszony első választottbírósági eljárásban történt elbírálására, a szerződések jogi érvényességének előzetes megállapítására hivatkozva.(M21/193. o.4. és 5. bek.)*

 

4. (M/22. 195. o)* A Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30. 138/2011/11. sz. végzése (2011. 06. 24.)

 

A Legfelsőbb Bíróság (LB) az ellenérdekű félnek a választottbíróság eljárását védő minden egyes indokát elfogadva, kérelme alapján új elsőfokú eljárást rendelt el. Az Eco Swiss ítéletre is hivatkozó jogerős elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Az LB végzésében nem ismerte el az első, véglegesen jogerős   választottbírósági ítéletben a jelenlegi felperes javára változatlanul jóváhagyott forgalmazási jogot, csak a res iudicata hivatkozási körén kívül eső érvénytelenségi okok vizsgálatát engedélyezte. A második választottbírósági ítélet EK-81. cikkre hivatkozó indokát hallgatólagosan elfogadta, és a fenti kötelező jogi állásponttal új eljárást rendelt el.

 

5.(M/23. 22. o.)*A Tatabányai Törvényszék 9. G. 40. 083/2011/20. sz. ítélete (2012. 02. 10.)

A Tatabányai Törvényszék a, nemzeti törvényeket és közösségi jogot sértő tisztességtelen eljárása során jóváhagyta a második választottbírósági ítéletet a közösségi jogi követelményre tekintet nélkül, mely előírja a közösségi versenyjogot alkalmazó választottbírósági ítéletek kötelező tartalmi felülvizsgálatát.

A Tatabányai Törvényszék megtagadta az EK-81. cikk önálló alkalmazásán kívüli közösségi jogi előírások (az Eco Swiss ítélet, az 1/2003. EK rendelet)) alkalmazását és az előzetes döntéshozatalra történő utalást is, arra hivatkozva, hogy a két jog (nemzeti és közösségi) „egymásra tekintettel” történő alkalmazása esetén nem vizsgálható felül a választottbírósági ítélet-

Az állította, hogy csak akkor vizsgálhatja felül a tagállami bíróság a választottbíróság ítéletét, ha nem alkalmazta a közösségi jogot." Általános jelleggel viszont nem igaz az, hogy a nemzeti és közösségi jogot egymásra tekintettel az adott tényállásra alkalmazott választottbírósági döntés érdemi tartalma (vagyis jogalkalmazásának helyessége) vizsgálható lenne az érvénytelenítési perben. (M23/250. o.)* A bíróság az uniós joggal ellentétben ítéletében arra is hivatkozott, hogy a Vbt. nem teszi lehetővé a választottbírósági ítélet tartalmi felülvizsgálatát. (M23/249. o.)* Az állította, hogy „a bíróságnak ezért nem a választottbíróság jogalkalmazásának helyességét kellett illetve lehetett vizsgálnia, hanem azt, hogy megfelelő jogot alkalmazott-e és annak eredményeképpen az ítélet nem ütközik-e a magyar (valamint közösségi) közrendbe”.(M23/249. o.utolsó bekezdés.)* Ilyen vizsgálatot azonban nem végzett.

Azt állította, hogy „Amennyiben egy választottbíróság adott esetre a nemzeti jogot alkalmazva mellőzi a közösségi jog alkalmazását, akkor a választottbíróság döntése a közrendbe ütközés folytán –mint közrendbe ütköző jogértelmezés eredménye- érvénytelenítés perben támadható” (M23/249.o.utolsó és 250.o.első bekezdése.)* Ezzel azt mondta ki, hogy ha alkalmazza a közösségi jogot, de nem alkalmazhatta volna, az nem sért közrendet és nem vizsgálható felül. Ezt az álláspontot képviselte a Kúria is (M 24/269. o. utolsó és 270. o.első bekezdése; M24/271. o. utolsó és 272. második bekezdése)*.

A közokiratok bizonyítják azt is, hogy semmilyen egymásra tekintettel történő jogalkalmazás nem történt, és ilyen értelmezés nincs sem az uniós jogban, sem a magyar jogban, mert amennyiben az Unió joga kiterjed egy tényállásra, akkor az Unió jogának elsőbbsége alapján azt kell alkalmazni. Jelen ügyben egyértelműen az EK-81. cikke került alkalmazásra bármely nemzeti versenyjogi jogszabályi helyre történt hivatkozás nélkül.

A Tatabányai Törvényszék jogerős ítéletében egyértelműen állást foglalt az EK-81.cikk(1) és (2) bekezdésében foglaltak jogszerű alkalmazása mellett, sőt azt is megállapította, hogy a választottbíróság még a (3) bekezdésre is „hivatkozott”,  de ez nem tartotta vissza annak megállapításától, hogy „Mindezek alapján megállapítható, hogy felperesnek a választottbíróság (második) eljárásában lehetősége volt arra, hogy az EK-81.cikkelye vonatkozásában nyilatkozzon, bizonyítást ajánljon fel,..” (M23/250.o.utolsó és 251.o.első bekezdése.)*  Ezzel a Kúria is azonosult (M24/270.o.utolsó előtti bekezdése)*. Így fordították meg a tagállami bíróságok a bizonyítási terhet.

Felperes ezzel a közokirattal is bizonyítani kívánja, hogy a második választottbírósági eljárás során egyértelműen a közösségi versenyjog alkalmazására került sor, melyet a példaként felhozott konkrét hivatkozások egyértelműen bizonyítanak.

 

6. (M24/254. o.)* A KÚRIA Gfv. X. 30. 094/2012/7. sz. ítélete (2012. 05. 22.)

A Tatabányai Törvényszék ítéletét felülvizsgálati eljárása során a KÚRIA jóváhagyta.    Mint végső fokon eljáró tagállami bíróságnak, a KÚRIA kötelezettsége lett volna a közösségi jog értelmében előzetes döntéshozatalra utalni az uniós versenyjogi kérdéseket, mivel az elsőfokú eljárásban egyáltalán nem vette a bíróság figyelembe, hogy a választottbíróság az Unió versenyjogát közvetlenül és kizárólagosan alkalmazta a csatlakozás előtti és utáni időszakra egyaránt. Ezért az alkalmazás felülvizsgálati kötelezettsége terhelte. Az előzetes döntéshozatalra vonatkozó felperesi indítványt a Kúria elutasította, saját maga értelmezte a közösségi jogot, így a közösségi jog megsértéséért, annak anyagi következményiért a felelősséget magára vállalta.

A Csatlakozási Okmány 2. cikkét is megsértette a Választottbíróság, vele együtt a Kúria is, amikor az eredeti szerződés anyagi jogi rendelkezését (az EK-81. cikket) Magyarország csatlakozás előtti időszakra visszamenőlegesen is alkalmazta, és az 1/2003. EK rendeletet és az Európai Bíróság ítéletében (C-17/10) kifejtett jogelveket nem alkalmazta:

„A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények […] által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

A Kúria végső ítéletében elfogadta maga is, hogy" A nemzeti és közösségi jogot egymásra tekintettel alkalmazó választottbírósági döntés érdemi tartalma azonban nem vizsgálható érvénytelenítési perben."(M24/270. o. első bekezdés második mondata.)*

Arra a Kúria nem tért ki, hogy az EK-81. cikk alkalmazásán kívül mi volt az a nemzeti jog, melyet a választottbíróság együtt alkalmazhatott volna az EK-81. cikkel.

Kúria felülvizsgálati ítéletének ügydöntő mondata a következő: „A felek jogvitájában ugyanis a közösségi jog irányadó volt.”(M24/269. o.második bekezdés utolsó mondata.)*, ami azt jelenti, hogy a magyar tagállami bíróságok az Unió jogának alkalmazása körében jártak el, tehát minden előírását kötelező lett volna alkalmazniuk. Ezzel szemben azt a jogi álláspontot alakította ki magának a Kúria, hogy „Ha azonban a Választottbíróság a 81. cikkben foglaltakat alkalmazta, annak helytállósága az érvénytelenítési perben érdemben nem vizsgálható.”(M24/270. o.első bekezdés utolsó mondata.)*

Súlyos anyagi következményekkel járhat felperesre, hogy a választottbíróság jogsértő ítéletének Kúria általi jóváhagyására hivatkozva bármikor magánjogi pert indíthat a pernyertes cég felperes ellen, mivel az állítólagos jogsértésre hivatkozva a választottbíróság 2003. o9. 15-ig visszamenőlegesen semmisítette meg felperes forgalmazási jogát

 (Valótlan a KÚRIA hivatkozása (M/ első bekezdés), hogy a választottbíróság a jövőre nézve ”rendezte” a jogvitát. "A semmis szerződés a Ptk. 234.§ (1) bekezdése értelmében visszamenő hatállyal (ex tunc) érvénytelen és hatálytalan"(M19/139. o. utolsó bekezdés első mondata)*.

7.(M15/73. o)* Az Alkotmánybíróság IV/2653-13/2012. sz. végzése (2012. 11. 13.)

Az Alkotmánybíróság nem tartotta Alaptörvényt sértőnek sem az uniós rendelet alkalmazásának tagállami bíróságok általi megtagadását, sem a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmának megsértését, sem a további jogsértéseket, ezért az Alapjogi Charta előírásait és az Unió elsődleges és másodlagos jogát sértve elutasította felperes alkotmányjogi panaszát.

A 30/1998.(VI. 25) AB határozatban az Alkotmánybíróság, a közösségi versenyjog magyarországi alkalmazhatóságának alkotmányos követelményére hivatkozva világosan kifejtette a közösségi jog csatlakozás előtti közvetlen alkalmazásának tilalmát.  A közösségi jogszabályok „a hazai jogalkalmazás szempontjából külföldi jognak minősülnek, minthogy Magyarország nem tagállama az Európai Uniónak".

A jogállamiság sérelme miatt az AB alkotmányellenesnek minősítette a közösségi jog közvetlen alkalmazását nem csak a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem a GVH számára előírt közösségi joganyag közvetlen alkalmazását is: ”Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a jövőben születő közösségi jogi kritériumoknak a közvetlen hazai érvényesülését eredményezik, alkotmányellenesek,”).

Az Alkotmánybíróság végzésében tévedett, amikor nem vizsgálta meg, hogy általa a választottbírósági perben alkalmazhatónak tartott, de nem alkalmazott 2002. évi anyagi jogi X. törvényt, melynek egyéként sem volt a bíróságokra vonatkozóan külön eljárásjogi része, a 2003. évi XXXI. törvény 8. §-a az időbeli hatálya megszűnésének kimondásával hatálytalanította Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásának napjával, és a hatályon kívül helyező törvény szerint a csatlakozás napja után indult eljárásokban már a rendes magyar versenytörvény eljárási előírásai voltak csak alkalmazhatóak, előírva az 1/2003. EK rendelet alkalmazási kötelezettségét is a feltételek fennállása esetén.

 

91/H. § (1) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EK-Szerződés 81. és 82. Cikkét alkalmazni kell, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit az e §-ban és az 1/2003/EK rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

B. A panaszügyben az Unió szerveihez benyújtott beadványok és azok következményeinek ismertetése

 

 

1. Felperes első panaszbeadványát (M7/29. o.)* CHAP (201102941 szám alatt 2011. 11. 16-án kelt levelében igazolta vissza az Európai Bizottság Jogi Szolgálata (M8/37. o.)*

2. Felperes az ügyben történt minden változásról értesítette a Jogi Szolgálatot, a bírósági ítéleteket megküldte számára, és az alapeljárás befejeztével összefoglalta a választottbíróság és az állami bíróságok által elkövetett, az Unió elsődleges, másodlagos jogát és az Európai Bíróság által kifejlesztett jogelvek megsértését.(M9/37. o.; M10/38. o.; M11/56. o.)*

3. Felperes egy év után e-mailben kérte a Jogi Szolgálatot, hogy tájékoztassa a ügy állásáról, mert 12 hónap eltelte után erre felperesnek lehetőséget biztosított a szabályozás. Erre a Jogi Szolgálat nem reagált, nem adott tájékoztatást.

4. Ezért az Európai Ombudsmanhoz fordultam azért, mert 24 hónap múlva sem kaptam semmilyen tájékoztatást a Jogi Szolgálattól. Az Ombudsman ebben az ügyben intézkedett.

5. A Jogi Szolgálat 201312. 04-én küldött levelében jelezte, hogy ha nem küldök kiegészítő tényeket, akkor lezárja (elutasítja) a panaszt (M14/67. o.)*

6. Mivel a Jogi Szolgálat fordítási problémákra hivatkozott, a kiegészítő tényeket angol nyelvre fordítva is megküldtem számára (és az Ombudsmannak is). Magyarul:(M15/73. o.)*

7. A kiegészítő tényekre (valójában a Jogi Szolgálatnak már rendelkezésére álló, de általa két év alatt nem elemzett tényekre) a Szolgálat a panaszügy elutasításával reagált.(M12/63. o)*

8. A Jogi Szolgálat eljárása és határozata ellen panaszt tettem az Ombudsmannál, azonban saját vizsgálat nélkül, átvéve a Jogi Szolgálat általánosságokat tartalmazó indokolását, elutasította a panaszt.(M13/65. o.)*

Felperes kéri a Tisztelt Törvényszéket, hogy keresetét fogadja be és a peres eljárást lefolytatni szíveskedjék.

Tata, 2014. július 05.

 HÁT ENNYI! EGYELŐRE!

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 140.Európai Ombudsman:langymeleg jogvédelem!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat