141.oldal szerkesztés alatt

---

A KÚRIA, AZ AB  vagy az Európai Törvényszék dönt?

Közeleg az igazság órája. Ha van igazság.

2010.január 12-én vette át a Komárom-Eszetergom Megyei Bíróság  azt a keresetet, amelyik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése érdekében nyújtott be a   jelenleg is  felperes magyar cég. Közel öt év alatt sok víz folyt le a Dunán, és a magyar cég csak perköltségekben százmilliót "bukott".

Már érvénytelenítési keresetünkben  kértük, hogy az elsőfokú bíróság kérjen előzetes döntést az 1/2003.EK tanácsi rendelet alkalmazási kötelezettségével kapcsolatban, mert a Választottbíróság a csatlakozás időpontjától kötelezően alkalmazandó másodlagos uniós rendelet előírásait figyelmen kívül hagyta, holott ez szabályozza az általa alkalmazott EK-81.cikk alkalmazásának feltételeit.

Azóta perről perre  megtagadták az állami bíróságok az 1/2003.EK rendelet érvényességét, vele együtt a nemzeti versenyjogi rendelet előírását, hogy a csatlakozás napjától kötelező alkalmani az 1/2003.EK rendeletet, ha az EK-81.cikkét (jelenlegi számozással az EUMSZ 101.cikkét) alkalmazzák.

Kártérítési keresetünkben legalabb 30 külöböző változatban bizonyítottuk, hogy az 1/2003.EK tanácsi rendelet alkalmazása a Választottbíróság és az állami bíróságok számára kötelező volt, amennyiben az EK-81.cikket alkalmazták eljárásuk során. Az alapeljárás végén végső soron döntő KÚRIA jogerős ítéletében ki is mondta, hogy az ügyben az EK-81.cikk alkalmazására volt szükség. Hiába bzonyította felperes az alapeljárásban többszörösen  törvényi szöveggel, hogy az EK-81.cikk alkalmazása esetén a címében is e versenyszabályról szóló uniós rendelet alkalmazása kötelező, az állami bíróságok sem az alapeljárás során, sem a kártérítési perben nem mutattak hajlandóságot sem előzetes döntést kérni az Európai Bíróságtól, sem meg nem indokolták, hogy miért hagyják figyelmen kívül  az 1/2003.EK tanácsi rendeletet, mely az EK-81.cikk alkalmazási feltételeit  rögzíti. JÓ OKUK VOLT  RÁ!

A KÚRIA, mint alperes még a mostani ellenkérelmében sem a törvényekre hivatkozik, hanem a tudós választottbírák  által kimunkált "tudományos" elvekre, melyek  szerint a bíróság feladata az állam feltétlen érvényesülést igénylő normáinak érvényre juttatása, mely ezek szerint nem azonos azzal, hogy a bíróságoknak a törvényeket kell alkalmazniuk. Úgy tűnik, mintha ez esetben az állam maga a multi céget kiszolgáló választottbíróság lenne!

Most végre a Kúria, mint alperes  eljutott odáig, hogy kimondta: azért nem alkalmazták az EK-81.cikk (új számozással, azonos szöveggel az EUMSZ 101.cikk) tényleges alkalmazása mellett a végrehajtási rendeletét, mert  az 1/2003.EK tanácsi rendelet alkalmazása nem volt előírás a magyar jogalkalmazók számára.

De előtte még a Fővárosi Ítélőtábla jogrős ítéletével  több, előtte jogerős bírósági ítéletet "módosítva"  "aláment", azaz besegített abban, hogy az alperes valahogy, valamire mégis tudjon hivatkozni, azt állítva, hogy a Választottbíróság (és nyilván akkor a többi állami bíróság is) nem az EK-81.cikke alapján hozta meg ítéletét, hanem a 2002.évi X.törvény alapján.

E törvény alapján azonban a csatlakozás napja után indult ügyekben  nem volt ítélet hozható az EK-81.cikket alkalmazva, csupán az 1/2003.EK tanácsi rendeletre hivatkozhattak (volna).

HOGY MENNYIRE  ELŐÍRÁS VOLT A TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA, AZT  A II.r.alperses ( a KÚRIA)  ELLENKÉRELMÉRE FELPERES ISMÉTELTEN BEMUTATTA A KÚRIA JELEN FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ELJÁRÓ TANÁCSNAK.

A KÚRIA alatti bíróságok, beleértve a kártérítési perben ítélkező bíróságokat is, mindent megtettek, amit egy jogrendszer szétzilálása terén meg lehet tenni. Feltételezhetően igen nagy befolyása van a Kúrián belül a téves választottbírósági ítélet életben tartása érdekében öt éve munkálkodó vakakinek  és közvetlen felettesének, mert például a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezetője olyan messzire elment a törvénysértő próbálkozásaiban, hogy egy valódi jogállamban fel kellene vetni  bírói kinevezésének megszüntetését. Azért arra sem lehet vég nélkül hivatkozni, hogy a bíró nem ért ahhoz, amit hivatásául választott és  a hozzá nem értésével   nem magyarázható meg egy Ítélőtábla tanácsvezetőjének  abszurdításig fokozott lojalitása a felettes bíróság felé. Tehát a törvények  szándékos kiforgatásának, szándékos  megsértésének ténye könnyen tettenérhető lenne.  Ha ez bárkit érdekelne.

A Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezetője,  azonosan az  LB által  jogsértések tömegét bevetve  megismételtetett  alapeljárásban  elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék bírájával, mint "független bírók"  "önként"  "alámentek" a Kúria ügyet "kezelő" valakijének elvi iránymutatása  során kapott intelmeknek, hogy arra hivatkozva a Kúriának legyen mit jóváhagynia, most pedig már  mint alperesnek, legyen mire hivatkoznia: azaz úgy nézzen ki, hogy nem  a Kúria eljáró tanácsa  találta ki a mindent eldöntő hazug  jogi megoldásokat, hanem az alatta döntő másik  "független" bíróság.  A Kúria, mint alperes  "csak" annyit tett, hogy nem talált kivetnivalót az általa ihletett "megoldásban".

De nézzük a JOGOT!

 

"Tisztelt KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság!

 

A KÚRIA, mint  II.rendű alperes által a 2013.El.VIII.A.1/6-22-I. szám alatt a PFV.IV.21.816/2014.számú felülvizsgálati eljárásban benyújtott ellenkérelme kapcsán felperes a következő beadvánnyal fordul a kijelölt Eljáró Tanácshoz.

 

Felperes tisztelettel kéri, hogy a Kúria jelen ügyben Eljáró Tanácsa  érdemben vizsgálja meg az ügy törvényes jogi alapjait és  szabadítsa meg  az ügyet   a felesleges alkotmánybírósági eljárásától és az Európai Unió szerveinek beavatkozásától.

 

Felperes ezért  kéri a Kúria jelen ügyben Eljáró Tanácsát, hogy az Alaptörvény 28. cikkének megfelelő jogértelmezése keretében végső döntése előtt szíveskedjék megvizsgálni az 1996. évi LVII.  magyar versenytörvény 2003-tól hatályos, a következőkben idézett előírásait, és esetleges alperesi kétségek esetén az eljárás felfüggesztése mellett szíveskedjék  előzetesen alkotmánybírósági normakontrollt kérni a törvény előírásainak II.rendű alperes által kétségbe vont  érvényességével kapcsolatban.

 

 Felperes nem kíván a II.rendű alperes által ellenkérelmében  az előző eljárások  védelme érdekében valós jogi háttér nélkül általa előadottakra reagálni. Felperes jogi érveit felülvizsgálati kérelmében részletesen  kifejtette,  és II.rendű alperes ezekkel szemben jogszabállyal alátámasztott érveket nem tudott előadni, csupán a jogszabályok és tények "sajátos"  értelmezését adta elő.

Felperes megalapozott jogi véleménye szerint az egész ügy sarkalatos kérdése  az, hogy a nemzeti versenytörvény és az Unió joga szerint el lehet-e tekinteni az  1/2003.EK rendelet alkalmazásától az EK-81.(EUMSZ 101.) cikkének alkalmazása esetén.

 

Ezért felperes a II.rendű alperes  e törvénysértő kísérletére kénytelen csupán ismételten reagálni.

 

Felperes e beadványában is arra hivatkozik, hogy a Kúria, mint alperes jogerős ítélete szerint (és tényszerűen is) az Unió elsődleges jogának (az  EUMSZ 1 01.cikkének) alkalmazására került sor, ugyanakkor e hivatkozásával ellentétben az  Unió másodlagos  jogának  alkalmazását, mely  az elsődleges jog alkalmazása esetén a nemzeti jog szerint is kötelező, a II.rendű alperes a nemzeti versenytörvény előírásait és uniós jogot egyaránt sértve megtagadta.

 

Felperes  pontosan érteni véli, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és ezzel összhangban a II.rendű alperes  miért hivatkozik új "felfedezésként" a 2002.évi X.törvényre és ennek előzményeire. A 2008-ban indult eljárásban az   EUMSZ 101.cikkének alkalmazása esetén azonban a 2002.évi X.törvényre nem,  kizárólag az 1/2003.EK tanácsi rendelet előírásaira hivatkozhatnának.

Felperes ezen jogi álláspontját arra alapítja, hogy a 2003. évi XXXI. törvény 10.§-a "kisöpörte" a magyar jogból a Társulási Tanács 2/96.számú  és az 1/02.számú határozatát és az ezekre hivatkozó összes értelmezhetetlen átmeneti jogszabályt egyaránt, és helyettük beiktatta a magyar versenytörvénybe a 91/A és 91/H §-okat.

 

10. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú társulási tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2002. évi X. törvény, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő, a 2002. évi X. törvénnyel kihirdetett 1/02. számú társulási tanácsi határozata Függelékében felsorolt közösségi szabályok kihirdetéséről szóló 39/2002. (III. 12.) Korm. rendelet.

 

Már a  Választottbíróság is alaptalanul és értelmetlenül hivatkozott ítélete indokolásában a hatálytalan  Európa Megállapodásra.  E  hivatkozására egyáltalán nem volt szükség  az EK-81.cikk csatlakozás utáni alkalmazásához, mert az a  csatlakozással a magyar jog része lett.

 

 Az UNIÓ versenyjogának és felperesnek a védekezéshez való alapjogának súlyos megsértését nem a Választottbíróság  jogválasztása és jogértelmezése,, hanem  az általa választott jog alkalmazási feltételeit rögzítő nemzeti versenytörvény előírása szerinti  másodlagos uniós jog  alkalmazási kötelezettségének  elmulasztása, majd az állami bíróságok által  e jogsértés megállapításának elmulasztása  okozta.

 

Az  1996. évi LVII.  magyar versenytörvény egyik hivatkozott §-ának 2003-tól hatályos szövege és alkalmazásának kezdő időbeli  hatálya  az alábbi:

XVI. Fejezet³²⁴

                        Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során³²⁵

Általános szabályok³²⁶

91/A. §³²⁷ (1)³²⁸ Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben, illetve az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

 

³²⁶  Beiktatta: 2003. évi XXXI. törvény 7. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 

Felperes értelmezésében a  91/A.§ a konkrét ügyre nézve  azt írja elő, hogy az EUMSZ 101.cikk alkalmazása miatt a csatlakozás napjától indult ügyben az 1/2003.EK tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

 

Tehát a 2008-ban indult perben a Választottbíróságnak a magyar jogba a csatlakozás napjával beépült 1/2003. EK rendelet anyagi jogi szabályait kötelezően alkalmaznia kellett volna (kinek mik a jogai, kötelezettségei az EUMSZ 101.cikk alkalmazása során), mivel a Vbt. és a felek megállapodása szerint a magyar anyagi jog  alkalmazása a Választottbíróság számára  kötelező volt.

 

A Választottbírósági Törvény előírása szerint:

Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása

49. § (1) A választottbíróságnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. Valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötését - kivéve, ha a felek megállapodása másképpen szól - úgy kell értelmezni, mint amely az adott állam jogának a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályaira utal.

 

A Választottbíróság bizonyítottan nem alkalmazta az 1/2003. EK rendelet egyetlen előírását sem (pl. a tényállásról nem győződött meg, nem teljesítette a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó uniós rendeleti követelményt , ezzel  megsértette felperesnek a  védekezéshez való jogát stb.).

Az állami  bíróságok és alperesek sokszor szándékosan félrevivő  jogi álláspontjai ellenére felperes úgy ítéli meg,  hogy a 2008-ban indult bírósági eljárásban a Választottbíróságnak az EK-81.cikk alkalmazása során egyértelműen az 1/2003.EK rendelet előírásainak betartásával kellett volna eljárnia.   Sem a Választottbíróságnak, sem az Ítélőtáblának sem az Alkotmánybíróságnak, sem II.rendű alperesnek  nem volt, illetve nincs jogi alapja a 2002.évi X.törvényre hivatkozni, amennyiben a Választottbíróság és az állami bíróságok az  EK-81.(EUMSZ 101) cikkét  alkalmazták.(Lásd: 91/A § és 91/H §.)

 

Az állami bíróságoknak az érvénytelenítési eljárásban az 1/2003/EK tanácsi rendelet előírásait -eljárásjogi és anyagi jogi rendelkezéseit egyaránt- alkalmazniuk kellett volna az EUMSZ 101.cikk alkalmazására tekintettel.  (Lásd: 91/A. § és 91/H. §.)

 

Fentiek bizonyítják, hogy teljesen légből kapott az Ítélőtábla és II.rendű alperes  azon elgondolása,  hogy a hatálytalan 2002. évi X. törvényt a választottbírósági ítéletbe utólag beerőltető ( egyébként teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen) jogcsere következtében előállhatott volna az az új jogi helyzet, hogy ugyan  a Választottbíróság   ténylegesen a magyar jogba beépült   EK-81. cikket alkalmazta (amit felperes soha sem vitatott), de  erre a általuk most kitalált  2002.évi törvény alapján került sor. Erre a törvényellenes "találmányra" alapozza II.rendű  alperes azt az álláspontját, hogy  a csatlakozás előtti időszakban kötött szerződés miatt áthúzódó magatartásokra  az 1/2003. EK rendelet alkalmazása nem volt előírás a magyar jogalkalmazók számára.

 

Ennek a törvénysértő jogi ötletnek az abszurditását  az bizonyítja, hogy elfogadása esetén  az 1/2003.EK rendelet csak a csatlakozás után kötött szerződésekre lenne érvényes Magyarországon, ami nyilvánvalóan nem igaz.

 

 Észrevehetően II.rendű alperes érdekében került sor a törvénytelen jogcserére, azért, hogy  az, az "áthúzódó magatartásokra" hivatkozva    magyarázatot tudjon adni annak a  téves jogi álláspontjának fenntartására, amelyik az Unió másodlagos joga alkalmazásának megtagadásához vezetett.

 

Az Ítélőtábla és II.rendű alperes jogi álláspontja azért  megalapozatlan, mert az EK-81 (EUMSZ 101) cikk alkalmazása esetén az idézett nemzeti versenyjogi törvény előírja az 1/2003. EK rendelet előírásainak általános alkalmazási kötelezettségét különbségtétel  és kivétel nélkül a csatlakozás napja után indult minden ügyben (tehát függetlenül a szerződések megkötésének időpontjában érvényes versenyszabályoktól!)

 

A csatlakozás után indult ügyekben a magyar versenytörvény a mindenkire vonatkozó 91/A.§-on túl a bíróságok számára a Ptk.   eljárási szabályait is kiegészíti az 1/2003.EK rendeletben foglaltakkal:

A bíróságok eljárására vonatkozó szabályok³⁵²

91/H. §³⁵³(1)³⁵⁴ Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazni kell, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

³⁵³  Beiktatta: 2003. évi XXXI. törvény 7. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 

Az idézett törvényhely szerint az EK-81.( EUMSZ 101.) cikk alkalmazása esetén a 2008-ban indult ügyben a bírósági eljárások során nem kerülhető meg az 1/2003. EK rendeletben foglalt szabályok alkalmazása és nem lehet "áthúzódó magatartásokra"  hivatkozva kibújni a törvény betartásának és alkalmazásának kötelezettsége alól.

 

 

A Választottbíróság semmilyen áthúzódó magatartásra nem hivatkozott, mégsem   követelte meg az ellenérdekű féltől, hogy bizonyítsa állítását, azt, hogy felperes megsértette az EK-81. cikk előírásait, és maga sem bizonyította, hogy felperes magatartása befolyásolta volna a tagállamok között kereskedelmet. Csupán egyszerűen nem alkalmazta a nemzeti versenytörvény 91/A §-a előírásait, holott teljesen egyértelmű,hogy az EK-81.cikk önmagában nem alkalmazható.

 

Nem véletlenül adták a rendelet címének, hogy az a Szerződés 81.cikkében maghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szól, ekképpen:

 

 

 A TANÁCS 1/2003/EK RENDELETE

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

 

 

A felülvizsgálati eljárás során  a nemzeti bíróság kötelezettsége lett volna, hogy a Választottbíróság ítéletét az érvénytelenítési eljárás során felülvizsgálja, hogy eleget tett-e a választottbírósági törvényben foglaltaknak és saját eljárási szabályzatában foglaltaknak, majd vizsgálnia kellett volna érdemben a  Választottbíróság ítéletének tartalmát az Európai Unió Bíróságának Eco Swiss esetjogában foglaltaknak megfelelően, hogy az eleget tesz-e az Unió versenyjogi előírásainak, különös tekintettel arra, hogy  az  EK-81. cikk nemzeti közrendi kérdésnek minősül.

 

II.rendű alperes, mint  végső fokon ítélkező bíróság –többek között- elmulasztotta előzetes döntésre felterjeszteni az 1/2003. EK rendeletnek ebben az ügyben történő alkalmazási kötelezettségének kérdését (melyet jelen ellenkérelmében sem értelmez az  Alaptörvényben meghatározott  módon),  hanem maga döntött abban a kérdésben, hogy az Unió másodlagos jogát (és esetjogait) nem köteles alkalmazni.

 

Felperes, egyezően felülvizsgálati kérelmében előadottakkal, ismételten  kéri a KÚRIA jelenlegi Eljáró Tanácsától, mint felülvizsgálati bíróságtól, hogy  e felülvizsgálati eljárása során állapítsa meg, hogy a 2008-ban indult választottbírósági eljárásban és az ezt követő  állami bírósági eljárások során a nemzeti versenytörvényben  foglaltak betartása , alapvetően tehát az 1/2003.EK tanácsi rendelet alkalmazása törvényben előírt kötelezettségük lett volna a bíróságoknak eljárásuk során.

 

 Ismételten kérjük annak megállapítását is, hogy  végső döntést hozó II.rendű alperes  nem menthette volna fel a Választottbíróságot az Unió másodlagos joga alkalmazási kötelezettsége alól, és nem  dönthetett volna előzetes döntéshozatalra történő utalás nélkül abban a kérdésben, hogy az EUMSZ 101.cikkének alkalmazása esetén mellőzhető az 1/2003.EK rendelet alkalmazása a csatlakozás után indult ügyben.

 

E jogi mulasztások következtében  megalapozatlanul, a tényállás tisztázása  és a szükséges bizonyítási  kötelezettségük teljesítése hiányában az Unió jogát és felperes alapjogait nyilvánvalóan és súlyosan sértő ítéleteket hoztak."

 Mint minden más jogi és ténybeli bizonyítéknak, a fenti beadványnak sem lett foganatja a KÚRIA eljáró tanácsa előtt, hiszen nem azért tették öt éven át, amit tettek, hogy most törvényes ítéletet hozzanak.

 

 

Oldal: 141.Tisztelt KÚRIA: mint felülvizsgálati bíróság
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat