66.oldal 

 

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

 

A főbíró és az igazságügy-miniszter a bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta              ... A nyitott bíróság elve nem szenvedhet csorbát, a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak - hangsúlyozta Darák Péter főbíró, aki szerint többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben. A jogállamiság fontos garanciája, hogy az ítélkező bíró folyamatosan szem előtt legyen, és ehhez járul hozzá a nyilvánosság érvényesülése a bírósági határozatokkal,... 2013-06-12 13:21:34

 

 

 

 

 

 Egy dolog a bírósági határozatok nyilvánossága. Általában az olvassa el a nyilvánosságra hozott határozatokat, akit vagy akiket érint az ügy, vagy néhány ügyvéd.Akik amúgy is ismerik az ügyet. Azzal, hogy a bírósági határozatok nyilvánosságra kerülnek, nem sokra lehet menni, mert a bíró írja  bele a határozatba a tényállást és az indokolást is, és jogász legyen a talpán, aki kihámozza egy esetleges  "téves" bírói  ténymegállapításból  az arra a tényre  alkalmazható jogszabály esetén azt, hogy maga a bírói  tényállítás hamis, amire az alkalmazott jog már ráhúzható, sőt az egész ügy lehet "koncepciós" hátterű, mely esetben a "nyilvánosság előtt" minden passzol.

Ha valaki egy konkrét esetet akar, olvassa el az ebben az ügyben készült kúriai összefoglalót.(67.lapon található.) Megérti, hogy miről beszélek. Tehát ahhoz, hogy valaki élhessen a nyilvánosság adta lehetőséggel, és a bíró személyiségi jogaira tekintet nélkül tényekkel alátámasztva kritizálhassa az ítéletet, ismernie kell a per összes iratanyagát: a felperes (az ügyész) beadványait és a másik fél beadványait és a bizonyítékokat is. Ha  szerencséje van, és könnyen átlátható az ügy, be tudja mutatni a bírói jogsértéseket. Ha bonyolult az ügy, akkor mindenki összevissza beszélhet, minél többet írnak, annál jobban  nem tud eligazodni rajta senki sem. Még akkor is problémás az igazság keresése, ha olyan ügyben fondorkodik a bíró és egyik fél ügyvédje, melyre olyan konkrét törvény vonatkozik,mely nem enged semmi mérlegelést a bírónak. Akkor a tényállást lehet manipulálni és kiforgatni ígény szerint. Tehát a tényállásnak is pofon egyszerűnek kell lennie, meg az alkalmazandó jognak is. És még akkor sem biztos, hogy ez számít. Lásd e weblapon részletesen ismertetett ügyet. Ha érdekük úgy kívánja, mindent kiforgatnak: a tényeket, az alkalmazandó jogot, a jogerőt, a bizonyítási kötelezettséget, sőt, ha a közösségi jog  nem  alkalmazhatóságát a közösségi joggal bizonyítod be, azt vonják le belőle, hogy ezzel elismerted a közösségi jog alkalmazhatóságát. Senki sem tudja megállítani őket, ameddig  a vezetőik takargatják ezeket az ügyeket és az ügyészség egyszer a közérdekre hivatkozva nem kezdi meg a nyilvánvalóan törvénysértő jogerős ítéletek ellen perek índítását.  Senki sem mondhaja, hogy nem közérdek  a törvények betartása a bíróságok által!

 

Más dolog, ha valaki  az egész ügyet ismeri,  és bizonyítva látja, sőt egyértelműen bizonyítja, hogy valami nincs rendjén ügyével. A kérdés az, hogy akkor mit tehet? Ha nem jogerős a határozat, akkor azt kapja, hogy az összes jogorvoslati lehetőséget ki kell használni, ha meg már jogerős minden, akkor azt kapja, hogy csak a "sóhivatalba" mehet reklamálni!

 

Ezért megfelelő, a bírói hatalmi ágtól teljesen független fórumot kellene a bírói túlkapások kivizsgálására létrehozni, amire az AB teljesen alkalmatlan fórum. Az AB ugyanis az eddigi tetten érhető gyakorlata szerint a törvénysértéseket "természtes" bírói tevékenységnek tekinti, és valamiféle megfoghatatlan  Alaptörvény-ellenesség hiányára hivatkozva utasít el minden panaszt  (mintha a törvénysértést az Alaptörvény engedné),elutasít amit csak lehet, és ha nem lehetne, akkor kitalálnak valami indokot, és akkor mégiscsak el lehet utasítani a panaszt.(Például azt mondja az AB, hogy az Ítélőtábla jogerős végzése helyett a cégbírósági végzést lehetett volna AB előtt megtámadni, ezzel elutasítja a panaszt, ha meg a cégbírósági végzés ellen teszel panaszt (ami ugye nem jogerős),ezért  ezen a címen utasítják el. Szép kis jogállami jogi logika. Tanítani kellene!

 

És ki foglalkozik egyébként az illetékes szerveknél (Iü.Minisztérium (AB,KÚRIA,Ítélőtábla,Törvényszék,Járásbíróság) jelenleg és majdan, a határozatok teljes nyilvánossága esetén az észrevételekkel? Ugyanazok, vagy ugyanazok felettesei, akik abban érdekeltek kizárólag, hogy a panaszosnak véletlenül se legyen igaza, és akkor nem kell kényelmetlen belső ügyekkel foglalkozni, ki lehet tüntetni a "hibázó" bírót is, sőt feljebb is kerülhet. Ismert ez az egész álságos panaszosdi a mindennapokból, és nem véletlen az a mondás, hogy az Isten mentsen meg mindenkit attól, hagy a hatalommal (hatalmasságokkal) szemben neki legyen igaza, mert végül úgysem lesz igaza. És ez az állapot rezsimsemleges! Ez a hatalom (hatalmasságok) természetes viselkedése.

De mihelyt köreiket éri  bármilyen sérelem, rögtön tudják, hogy mi (lenne) a jogállami eljárás.

 

 

„Amíg  a kormány tagja vagyok, és ebben a pozícióban vagyok, nem lesz nyugta  Tobinnak.” (Dr.Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyilatkozata.)

 

 

Dr.Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr „beavatása”  egy másik ügybe 2012-05-28-án  megtörtént. (Az „ügy” részletesen leírva itt a

 

korrupcio.hupont.hu több, mint hatvan oldalán.)

 

Hasonló elszántságot kellene tanúsítania az igazságügyi miniszter úrnak a magyar jogrendszer védelme érdekében is. Azt is ki kellene jelentenie, hogy amíg ebben a pozícióban van, nem hagyja, hogy egyes haveri bírósági tanácsok szétrúgják a magyar jogrendszert, mint tyúk a töreket!

 

(A szövegből a nyilvánosságra  tekintettel egyes „keményebb” megfogalmazásokat kihagytam és nem ismétlem meg a konkrét ügyben a miniszter úr tájékoztatására szánt, a bírósági ámokfutás bizonyítékait sem.Ezek e weblap más oldalain megtalálhatóak.)

 

Ezt a levelet még fél évvel  az Alkotmánybíróság „szívességi” döntése előtt küldtem el (úgy mondják  az előre látható eseményről, hogy  borítékolni  lehet). Ezt is borítékolni lehetett! Részlet a levélből:

 

„A tapasztalatok alapján nem kell hozzá nagy fantázai, hogy  már megtalálták emberüket az Alkotmánybíróságon is, ott vigyorogtak  a multi cég ügyvédeire a tárgyaláson, és az már nem érdekli őket, hogy a multi cég helyett valamikor sokára  az állam fog fizetni, de előtte nem is olyan sokára, inkább máris nevetségessé válik az egész magyar igazságszolgáltatás. A jogi   ….  azt is vigyorogva mondták, amikor jeleztem feléjük,hogy az  Alkotmánybírósághoz  fordulunk meg az  EU-hoz, hogy  „ a jogorvoslati lehetőséget ki kell használni", de a hangsúlyban és a gesztusban már benne volt, hogy a dolog legalábbis az Alkotmánybíróságon már ” le van vajazva”.

 

Íme a levél:

 

„Tisztelt Dr.Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr!

 

 

Önnek,  elsősorban mint általam nagyra becsült igazságügyi szakminiszternek, tudnia kell  azokról a bírósági visszaélésekről

 

, melyek végül a magyar állam  tekintélyének aláásására ,kötelességszegési eljárás megindítására  és  kártérítési kötelezettségére vezethetnek.

 

(…)

 

Nem gondoltam volna, hogy bő húsz évvel   a  „rendszerváltás” után ez megtörténhet ,hogy  a Kádár korszakból   magukat átmentő , … kell élet-halál harcot vívni.  

 

Amit műveltek szinte olyan, mintha rémálom lenne, mert normális ésszel nem is lehet elképzelni, hogy egy jogállamban ilyen nyilvánvalóan szándékos jogi ..  el mernek  követni, ..  és akármit ígértek is nekik.

 

2011-ben  -pedig akkor még csak „félkész”  volt a jogi  …,szabályos feljelentést tettem a Nyomozó Főügyészségen. A  feljelentést  tájékoztatásul megküldtem  több magas szintű vezető részére, többek között a miniszterelnök úrnak is, ami az Ön társadalmi kapcsolatok főosztályán landolt. Onnan azt a választ kaptam,hogy  vigyázzak, mert  a hamis vád bűncselekmény. (Nem tudták, hogy  jobb híján éppen azt szerettem volna elérni, hogy  nyilvánosságot kapjon az ügy, mert előre tudható, hogy  egyetlen médium sem vállalja elsőnek az  ilyen kényes ügy nyilvánosságra hozását.) Az NYF azt írta,hogy nem bűncselekmény amit tettek (nyilván  nem lehet a korrupciót bizonyítani), de még azt sem merték megtenni,hogy azért van más mód is   … stb.)

 

Ha annyira fél mindenki Magyarországon a bíróktól, akkor ki fogok menni Brüsszelbe, és ott tartok nemzetközi sajtótájékoztatót  arról, miért volt időszerű  a bírók nyugdíjazása, és  tényszerű , csak  az ítéletekből  idézett szövegrészeket  jelentetek meg hirdetésként külföldön, a „valódi szerzők”,

 

…  nevével .

 

Valójában  visszaélésnek nevezni a történteket  már  nem is lehet,mert ha  a tét  7-10 milliárd Ft, és  a félremagyaráthatatlan, teljesen egyértelmű    tényállás  és teljesen egyértelmű  alkalmazandó jog  ellenére   bizonyíthatóan hamis tényállást   állapít meg egy bíróság  és nyilvánvaló  a nem alkalmazható jog szándékos  alkalmazása, és  a nem  alkalmazható  joghoz  … indoklást  kreálnak, és bár azt állítja …,hogy a közösségi jogot kellett alkalmazni,de  a közösségi jog előírásainak betartását már megtagadták, és ebben a játékban három különböző szintű bíróság vesz részt, akkor valójában  … beszélhetünk. És mivel kell ehhez egy szervező is ,például egy nemzetközi ügyvédi iroda tagja, ami adott,máris elmodhatjuk,hogy a … beépült a magyar igazságszolgáltatásba. Az  pedig egyáltalán nem érdekli őket, sőt az a céljuk ebben az ügyben,hogy a multi cég helyett a Magyar Államra tolják a kártérítés fizetés kötelezettségét.

 

A tapasztalatok alapján nem kell hozzá nagy fantázai, hogy  már megtalálták emberüket az Alkotmánybíróságon is, ott vigyorogtak  a multi cég ügyvédeire a tárgyaláson,és az már nem érdekli őket,hogy a multi cég helyett valamikor sokára  az állam fog fizetni,de előtte nem is olyan sokára,inkább máris nevetségessé válik az egész magyar igazságszolgáltatás. A … azt is vigyorogva mondták,amikor jeleztem feléjük,hogy az  Alkotmánybírósághoz  fordulunk meg a EU-hoz,hogy  „ a jogorvoslati lehetőséget ki kell használni”,de a hangsúlyban és az gesztusban már benne volt,hogy a dolog legalábbis az Alkotmánybíróságon már ” le van vajazva”.És mire megyünk az EU-val,amikor már csak hült helye lesz a tönkretett cégnek?

 

 

 

Ezeket a vérig sértődött  bírókat már semmi más nem vezérli  mint a bosszúállás (…) .  Az sem érdekli őket,hogy  tettük szándékossága valójában nem is  leplezhető  és nem védhető ,jogsértésük nyilvánvaló ,hiszen a törvény szerint a bírók támadhatatlanok. De nem csak ezt az egy törvényt kellene betartani ,hanem a mások jogos érdekét védő alkotmányos előírásokat is.

 

Én meg fogom tenni, hogy minden lehetséges blogban és internet lehetőségen, és az országgyűlési képviselők közvetlen írásos tájékoztatásán keresztül közzé fogom tenni ezt a nyilvánvaló és mindenki által részletes  kommentár nélkül is megérthető … ügyet (nyilván ezt a következtetést az olvasó le tudja vonni) és a jogi igazság tudatában  vállalni tudom annak következményeit is. Könyvet fogok megjelentetni erről az ügyről, hogy miként korrumpálódik egy egész igazságszolgáltatási folyamat attól, hogy elsőként egy gazdag multi cég befolyásolni tudta a választottbíróságot, és ….    egy véglegesen jogerős előző választottbírósági ítéletet képes volt megsemmisíttetni, alkotmányt és törvényeket sértő „másodfokú” választottbíróságként fellépve, ami már önmagában is elképesztő egy jogállamban. Egy választottbírósági és KÚRIAI …, meg egy magát választottbírósági és versenyjogi ügyvédnek tituláló közvetítő átírják a magyar jogrendszert, hogy …

 

Gusztustalan, erőszakos, hazug ítéleteket és hazug indokolást adtak szemrebbenés nélkül azok a legfelsőbb bírósági, majd kúriai bírók, akik évtizedes puszi haverságban vannak az önkényeskedő választottbírókkal és a multi cég szintén e … tartozó híres ügyvédjével, akinek jogi szakkönyvét a választottbírósági  … ítéletet hozó eljáró tanácsi elnök lektorálta. Ezek után már az sem zárható ki, hogy kezük az Alkotmánybíróságig és még talán az Európai Bizottságig is elér.

 

Azt is meg merték tenni, hogy három éves véglegesen jogerős választottbírósági ítéletet „értelmeztek” hazug módon át, azért, hogy az egyfokozatú választottbírósági eljárás ellenére a „haveri” bírák „másodfokú” ítéletét próbálják meg alátámasztani. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy egy 2 x hárommilliárd Ft perértékű ügyben … még azt is vállalják, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárást indíthasson Magyarország ellen. Ekkor már hült helyük lesz a KÚRIÁN,, és nem is az általuk preferált jól fizető multi cég fog fizetni, hanem a magyar állam.

 

Semmi mást nem kellett volna eldönteni a „haveri” választott bírák által … hozott ítélet kapcsán csak azt, hogy alkalmazható-e az 1/2003.EK rendelet és az EK-81.cikk a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyokra (a csatlakozás előtt kötött szerződésekre). Erre nézve több tucatnyi ítélt dologként közvetlenül és kötelezően alkalmazandó Európai Bírósági ítélet van,mind teljesen egyértelmű.

 

... Ezért inkább vállalták a ténybeli és jogi hazugságokat.

 

A … nyilván nem lehet bizonyítani, de azt, amit az öt éve teljesen értelmetlenül és feleslegesen folyó perben a „haveri” körbe tartozó ügyvéd és az ügyben érdekelt „haveri” választott bírók közreműködésével a „rendes” bírák produkáltak, azt igen, és az a joghoz egy kicsit is értő ember számára egyértelmű: … egyetlen bíró sem  követne el.”

 

Az igazságügyi miniszter úr észrevehetően szintén nem tudott semmit tenni az ügyben, az alábbi nyilvánosan fellelhető személyes kapcsolatok megismerése után pedig  a dr.Bihari Mihály alkotmánybírókénti „áldásos” tevékenységének kritikáját már nem is várhajuk el tőle, ahogyan dr.Bihari Mihály is „megértően” viszonyult barátai többszörös jogsértéséhez. Jogállami megoldások 2009-2012.

 

Kérdés: Van olyan, hogy haveri jogállam?

 

Navracsics T: Az európai integráció hatása a tagállamok szerkezetére, In: Bihari Mihály, Cieger András (szerk.) "Képzeljetek embert": Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára barátaitól, pályatársaitól, tanítványaitól. Budapest: Korona Kiadó - ELTE ÁJK Politológia Tanszék, 1999. pp. 219-230.
Navracsics T: A nemzeti szuverenitás és az európai integráció kapcsolatáról, In: Pesti Sándor, Szabó Máté (szerk.) „Jöjj el szabadság”: Bihari Mihály 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Budapest: Rejtjel Kiadó, 2003. pp. 629-642. (Rejtjel politológia könyvek, ISSN 1585-6747 ; Bibliotheca iuridica. Libri amicorum, ISSN 1587-1509; 14 ; 8.)
2000. évben

 

 

 

Politikatudományi Intézet

 

Oktatók

 

Dr. Navracsics Tibor, egyetemi docens

 

Dr. Bihari Mihály, egyetemi tanár

 

 

 

 PhD doktori: A disszertáció címe:Európai belpolitika. A fokozatot szerző neve: Navracsics Tibor. Konzulens: Bihari Mihály

 

 

 

 NO COMMENT!

 

 

 

 

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: 66.Mit tehet egy igazságügyi miniszter a jogállamiságért?
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat