80.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

 

Ennyire egyszerű az ügy:

 

 

A pert a jelenlegi felperes indította a választottbíróság előtt annak megállapítására, hogy szerződésben biztosított forgalmazási jogát az alperes jogellenesen vonta meg arra hivatkozva, hogy megszűnt a tagi jogviszonya. A választottbíróság a tagi jogviszony megszüntetését semmisnek minősítette, a szerződést részlegesen érvénytelennek nyilvánította és a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét rögzítve megállapította, hogy a felperes forgalmazási joga a tagságát megszüntető opciós jog semmisége miatt változatlanul érvényes.

Ez volt a tiszta jogi helyzet a „másodfokú” választottbíróságnak az első véglegesen jogerőssé vált ítéletet törvényellenesen felülvizsgáló „másodfokú” választottbírósági ítéletéig. Az első választottbírósági ítéletet kellett volna a Vbtv. és az Eljárási Szabályzat szerint önként végrehajtania a globális cégnek. A per bizonyítja, hogy nem ez történt, hanem a globális cég partnerekre talált a választott bírókban, ügyvédekben és a KÚRIÁBAN jogellenes további pereskedésének támogatására.

Önmagában ez az egy kirívó jogszabálysértés- a választottbírósági ítélet jogerejének megtörése a második választottbírósági ítélettel, és ennek állami bíróságok általi „szentesítése” kirívóan súlyos jogszabálysértés, mert az eredeti jogszerű ítélettel szemben ellentétes ítélet meghozatalát eredményezte.

 

Felperes határozott jogi álláspontja szerint a KÚRIA az első véglegesen jogerős  választottbírósági ítélet döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására, átértelmezésére, a döntés érvénytelenítésére semmilyen címen nem volt jogosult, e tekintetben mérlegelési  joggal nem rendelkezett, ezért kirívó jogszabálysértés a felperesi forgalmazási jog további  érvényességére vonatkozó  választottbírósági döntés megváltoztatása  érvénytelenítési eljárás és érvénytelenítési ok nélkül, jogszabályt kirívóan sértve és kirívóan jogellenes  következményeket okozva (ítélt dolog jogellenes megszüntetése, kifejezetten az újra ítélés lehetőségének utólagos alátámasztása céljából).

 

A kirívó törvénysértést a KÚRIA (LB) eredendően a Gfv. X.30.138/2011/11. számú végzésével követte el, mellyel a második választottbírósági ítéletet érvénytelenítő elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. Az LB hivatkozott végzése azt is bizonyítja, hogy teljesen megalapozatlan, az állandó bírói gyakorlattal merőben ellentétes az a jelenlegi perben a KÚRIA védekezésként előadott álláspontja, hogy a részleges érvénytelenség következményeinek levonása kötelezően a rendelkező részbe tartozik, az első választottbírósági ítélet viszont az ítélet indokolásában „rögzítette” a jogkövetkezményeket, ezért lenne érvénytelen. Csak utalunk arra, hogy a hivatkozott LB végzés rendelkező része kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítást tartalmazza, az indokolására és a jogkövetkezmény „rögzítésére” az indokolásban került sor, mégis alkalmasnak tekintették joghatás kiváltására, az első választottbírósági ítélet által jogerősen érvényesnek nyilvánított szerződések érvényességének jogellenes megszüntetésére, pedig a jogerő megvonását csak az indokolásban „rögzítette”.

A KÚRIA álláspontja az alábbiakra tekintettel sem megalapozott:

„Hasonlóképpen a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. tanácsa is több határozatában rámutatott, hogy nem az ítélet rendelkező részére, hanem annak indokolására tartozó kérdés a szerződés érvénytelenségének megállapítása, amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményei felől is dönt a bíróság. (5.Pf.21.106/2005/6. és 5. Pf.20.859/2007/3.)”

 

A kirívó jogszabálysértést azzal követte el a KÚRIA, hogy az első választottbírósági tanács által az ítélete rendelkező részében hozott döntésének - a szerződés részleges semmissé nyilvánításának- jogkövetkezményeit „rögzítő” (joghatást eredményező) indokolást szándékosan nem tekintette „érdemi” döntésnek. Az LB (KÚRIA) e jogi álláspontja a Ptk.-ba ütközik és a szerződések érvénytelenítésével, illetve részbeni érvénytelenítésével kapcsolatos állandó bírósági joggyakorlattal ellentétes. Ugyanis:

 

Az első választottbírósági döntés ítéleti indokolásában a Ptk. kógens előírását alkalmazta, nem is volt más választása, miután a részleges érvénytelenséget is kógens törvény megsértése okozta és tényként megállapította, hogy az opciós jog gyakorlása nem volt a szerződés megkötésének feltétele. Ehhez képest a KÚRIA (LB) jogellenesen és valótlanul állította, hogy nem volt érdemi a választottbíróság döntése. A választottbíróság volt jogosult annak elbírálására, hogy az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e a felek a szerződést, ettől kezdve a Ptk. rendezi a kérdést és a törvény tartja érvényben a szerződés többi részét. Ezért jogszabálysértő annak hiányolása, hogy a választottbíróság nem végzett érdemi vizsgálatot a szerződés érvényességének megállapítása érdekében, mivel a teljes szerződés érvénytelenségét nem is állapíthatta volna meg erre vonatkozó kereset vagy ellenkereset hiányában.

 

„A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét. Az opciós jog gyakorlása nem volt szükséges, hanem az alperes belátásától függött; továbbá a szerződés azt is szabályozta, hogy a felek mely jogokkal rendelkeznek az opciós jog lehívásáig terjedő időben (értelemszerűen arra az esetre is, ha nem élnek a vételi joggal). A felek egyébként a 2003. szeptember 15-én kelt Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 11. pontjában maguk is a részleges érvénytelenséget, mint alkalmazandó jogkövetkezményt kötötték ki arra az esetre, amennyiben a szerződés egyes rendelkezései vagy részei semmisek lennének.”

 

A KÚRIA (LB) e körbe tartozó törvénysértése azért kirívóan jogszabályellenes, mert e törvénysértés következménye volt a szintén kirívóan jogszabályellenes, jogerősen érvénytelenített második választottbírósági ítélet érvényben tarthatósága.

 

A kirívó törvénysértést azzal követte el az LB (KÚRIA), hogy egy olyan elsőfokú ítéletet helyezett hatályon kívül kirívó törvénysértéssel, mely törvényesen állapította meg az első választottbírósági döntés jogerejét és a közösségi jogot (Eco Swiss ítélet) is megfelelően alkalmazta.

A KÚRIA II. rendű alperesnek a következőket kellene bizonyítania a jogi mellébeszélés helyett:

-          a KÚRIA „egyedi” jogi álláspontja (állítása) helyett bizonyítania kellene, mely jogszabály, mely jogegységi vagy elvi határozat írja elő, hogy egy szerződés részbeni érvénytelensége esetén a jogkövetkezményeket a rendelkező részben kell a választott bíróságnak vagy bármely bíróságnak „rögzítenie”?

 

-          a KÚRIÁNAK bizonyítania kellene, hogy az első választottbírósági ítélet indokolásában nem szerepel a következő joghatást kiváltó megállapítás:

„A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét.”

Azaz maga a Ptk. zárja ki részleges érvénytelenségre hivatkozva a teljes szerződés érvénytelenné nyilvánításának lehetőségét, a KÚRIA pedig nem jogosult a választottbíróság azon döntésének felülvizsgálatára, hogy az opciós jog nélkül megköttetett volna-e a szerződés, mert ebben kizárólag a választottbíróság volt jogosult dönteni.

 

-           A KÚRIÁNAK bizonyítania kellene, hogy felperes keresettel érvényesített jogai nem a következők voltak, és nem az eredeti helyzet helyreállítására irányultak, tehát azt kellene bizonyítania, hogy az első választottbírósági eljárás nem a keresettel érvényesített jogban döntött, azaz az alábbiak nem szerepelnek az első választottbíróság ítéletében:

 

Az LB (KÚRIA) konkrét eljáró tanácsa  szörnyszülött  végzésében majd "ügylezáró" ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy  a Ptk. előírásai is  érvénytelenek  a minden lehetséges törvényt  megsértő  haveri választottbírósági ítélet felülvizsgálata során, NEKIK is elegendő a választottbírósági tudós elmék által kiokumulált (kifundált) magasztos eszmékre hivatkozni.

Egy legfelső bírósági szint  ne magasztos eszmékre, hanem a törvényekre hivatkozzon: ugyanis az a  törvényes kötelezettsége. A magasztos eszmékkel  arra az útra tévedt, hogy egy korrupcógyanús   választottbírósági ítélet tartott életben: miért volt erre szüksége?

Azt sohasem tudja a KÚRIA konkrét eljáró tanácsa nemcsak bizonyítani, de mégcsak meg sem magyarázni, hogy miért volt  szüksége  arra, hogy életben tartson egy korrupciógyanús választottbírósági ítéletet.

Hogy mitől korrupciógyanús egy ítélet? Attól, hogy  józan ésszel  fel nem fogható eljárásjogi és anyagijogi  jogsértésekkel  hoztak ítéletet, és utána feltétlen szükségét látták annak, hogy befolyásukat érvényesítve mindenáron életben kívánják hagyatni ezt a jogi  "baromságot". És meg van a személyi kapcsolat még az Alkotmánybíróságon is, hogy ezt  megtehessék. Szerencsére (és sajnos, hogy ezzel  követni kell a politikai ellenzék példáját) , van  más mód a haveri bírósági ámokfutás bizonyítására. De ehhez az ÚNIÓ  szerveinek közreműködése szükséges. Még akkor is járható ez az út, ha a KÚRIA konkrét eljárótanácsa még azt is megtette, hogy a közösségi jog előírásait  és az Európai Bíróság jogalkalmazási gyakorlatát levegőnek tekintette, ezt is szétrúgta, nem csak a nemzeti jogot, mint tyúk a töreket. És a végsőkig tiltakozik az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalra történő felkérése ellen. Tudják miért!

A következőkben azt mutatjuk be, hogy  a Ptk. rendelkezéseit  a KÚRIA szükséges rossznak  tekinti, és a haveri  döntések esetében inkább a szubjektív  döntéseket preferálják, és "elfelejtik" előzőleg  tanácsban hozott precedens ítéleteikben hozott elvi döntéseiket: ettől korrupciógyanús az ügy, hogy át kell gázolniuk a törvényeken, közösségi jogon, mindenen, ez józan ésszel fel nem fogható!

Megígérhetjük: ameddig egyetlen hazai vagy nemzetközi szervezet lesz, ahová fordulni lehet  gyomorforgató gusztustalan eljárásuk ellen, mindaddig nem lesz nyugovásuk: mert olyan, hogy haveri jogállam szerintünk nem létezik. Ha létezni fog, az elég nagy szégyen lesz a magyar igazságszolgáltatásra. Ha például az AB elnökén fog múlni, vagy a KÚRIA elnökén, vagy az igazságügyért felelős miniszteren, vagy akár  a legfőbb ügyészen, akkor biztosan marad és  lesz is továbbra  haveri jogállam: mert eddig az van az igazságszolgáltatásban! Érdekes:  azt meglehetett tenni, hogy egy véglegesen jogerős  választottbírósági ítéletet a  globális cég érdekében  mindent sértve érvénytelenítsenek. De azt már nem, arra már nincs jogi lehetősége senkinek, sem AB-nek, sem a KÚRIÁNAK, sem a Legfőbb Ügyészségnek, sem a Köztársasági Elnöknek, sem az igazságügyért felelős miszternek, sem a Parlament Alkotmányügyi  Bizottságnak, sem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, sem senkinek, hogy  a  végtelenségig abszurd korrupciógyanús, nevetséges indokkal hozott választottbírósági  ítélet keletkezési és jóváhagyási okát megvizsgálják. Ennélfogva nyugodtan ki lehet mondani, hogy a korrupció ellenes nyilatkozatok csak nyilatkozatok a a hatalom részéről, , de ugyanúgy  valós akarat nélküli nyilatkozatok az ellenzéki pártok részéről is.

Nem veszi észre a KÚRIA, hogy minél inkább ragaszkodik kirívóan jogszabályellenes, közösségijog ellenes, tisztességtelen álláspontjához, annál jobban húzza le a mocsár, minél jobban kiáll a korrupciógyanús választottbírósági ítélet mellett, és  annál inkább részesévé válik.

   

A KÚRIA (LB) egy kirívó jogszabálysértésének ismételt bizonyítása:

(Az első választottbírósági ítélet jogerejének jogellenes megtörése.)

Felperes kiemelten és ismételten részletesen kénytelen bizonyítani a KÚRIÁNAK azt a kirívó törvénysértését, melynek megvalósulásával az anyagi jogi törvényeknek és az eljárási jogi előírásoknak mindenben eleget tevő első véglegesen jogerős választottbírósági ítélet komplex döntése egy részét a KÚRIA elhallgatta, letagadta, másik részét súlyosan okszerűtlenül értelmezte, ezzel a jogerő elvét, így a jogbiztonságot kirívón súlyosan megsértette.

 

Ezzel a kirívó jogszabálysértésével a KÚRIA megsértette a választottbírósági döntések véglegességébe vetett évszázados hitet, megsértette a választottbírósági ítéletek érvénytelenítésére vonatkozó nemzetközileg elfogadott alapvető szabályokat és semmivel sem igazolható törvénytelenséggel megfosztotta jogerejétől az első választottbírósági ítéletet azzal az igazolhatatlan, átlátszóan szubjektív, kitalált  indokkal, hogy a választottbíróság nem döntött „érdemben” a felperes forgalmazási jogáról.

A felperes állítja és bizonyítja, hogy nem egy jogilag bonyolult peres ügyről van szó, hanem a második választottbíróság jogszabálysértő és tisztességtelen „másodfokú” eljárása, a közösségi jog közösségi jogellenes alkalmazása és ennek az eljárásnak a KÚRIA általi jogszabálysértő és tisztességtelen védelme szándékosan tette szinte átláthatatlanná az ügyet.

 

Ennyire egyszerű az ügy:

A pert a jelenlegi felperes indította a választottbíróság előtt annak megállapítására, hogy szerződésben biztosított forgalmazási jogát az alperes jogellenesen vonta meg arra hivatkozva, hogy megszűnt a tagi jogviszonya. A választottbíróság a tagi jogviszony megszüntetését semmisnek minősítette, a szerződést részlegesen érvénytelennek nyilvánította és a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét rögzítve megállapította, hogy a felperes forgalmazási joga a tagságát megszüntető opciós jog semmisége miatt változatlanul érvényes.

Ez volt a tiszta jogi helyzet a „másodfokú” választottbíróságnak az első véglegesen jogerőssé vált ítéletet törvényellenesen felülvizsgáló „másodfokú” választottbírósági ítéletéig. Az első választottbírósági ítéletet kellett volna a Vbtv. és az Eljárási Szabályzat szerint önként végrehajtania a globális cégnek. A per bizonyítja, hogy nem ez történt, hanem a globális cég partnerekre talált a választott bírókban, ügyvédekben és a KÚRIÁBAN jogellenes további pereskedésének támogatására.

Önmagában ez az egy kirívó jogszabálysértés- a választottbírósági ítélet jogerejének megtörése a második választottbírósági ítélettel, és ennek állami bíróságok általi „szentesítése” kirívóan súlyos jogszabálysértés, mert az eredeti jogszerű ítélettel szemben ellentétes ítélet meghozatalát eredményezte.

 

Felperes határozott jogi álláspontja szerint a KÚRIA az első véglegesen jogerős  választottbírósági ítélet döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására, átértelmezésére, a döntés érvénytelenítésére semmilyen címen nem volt jogosult, e tekintetben mérlegelési  joggal nem rendelkezett, ezért kirívó jogszabálysértés a felperesi forgalmazási jog további  érvényességére vonatkozó  választottbírósági döntés megváltoztatása  érvénytelenítési eljárás és érvénytelenítési ok nélkül, jogszabályt kirívóan sértve és kirívóan jogellenes  következményeket okozva (ítélt dolog jogellenes megszüntetése, kifejezetten az újra ítélés lehetőségének utólagos alátámasztása céljából).

 

A kirívó törvénysértést a KÚRIA (LB) eredendően a Gfv. X.30.138/2011/11. számú végzésével követte el, mellyel a második választottbírósági ítéletet érvénytelenítő elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. Az LB hivatkozott végzése azt is bizonyítja, hogy teljesen megalapozatlan, az állandó bírói gyakorlattal merőben ellentétes az a jelenlegi perben a KÚRIA védekezésként előadott álláspontja, hogy a részleges érvénytelenség következményeinek levonása kötelezően a rendelkező részbe tartozik, az első választottbírósági ítélet viszont az ítélet indokolásában „rögzítette” a jogkövetkezményeket, ezért lenne érvénytelen. Csak utalunk arra, hogy a hivatkozott LB végzés rendelkező része kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítást tartalmazza, az indokolására és a jogkövetkezmény „rögzítésére” az indokolásban került sor, mégis alkalmasnak tekintették joghatás kiváltására, az első választottbírósági ítélet által jogerősen érvényesnek nyilvánított szerződések érvényességének jogellenes megszüntetésére, pedig a jogerő megvonását csak az indokolásban „rögzítette”.

A KÚRIA álláspontja az alábbiakra tekintettel sem megalapozott:

„Hasonlóképpen a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. tanácsa is több határozatában rámutatott, hogy nem az ítélet rendelkező részére, hanem annak indokolására tartozó kérdés a szerződés érvénytelenségének megállapítása, amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményei felől is dönt a bíróság. (5.Pf.21.106/2005/6. és 5. Pf.20.859/2007/3.)”

 

A kirívó jogszabálysértést azzal követte el a KÚRIA, hogy az első választottbírósági tanács által az ítélete rendelkező részében hozott döntésének - a szerződés részleges semmissé nyilvánításának- jogkövetkezményeit „rögzítő” (joghatást eredményező) indokolást szándékosan nem tekintette „érdemi” döntésnek. Az LB (KÚRIA) e jogi álláspontja a Ptk.-ba ütközik és a szerződések érvénytelenítésével, illetve részbeni érvénytelenítésével kapcsolatos állandó bírósági joggyakorlattal ellentétes. Ugyanis:

 

Az első választottbírósági döntés ítéleti indokolásában a Ptk. kógens előírását alkalmazta, nem is volt más választása, miután a részleges érvénytelenséget is kógens törvény megsértése okozta és tényként megállapította, hogy az opciós jog gyakorlása nem volt a szerződés megkötésének feltétele. Ehhez képest a KÚRIA (LB) jogellenesen és valótlanul állította, hogy nem volt érdemi a választottbíróság döntése. A választottbíróság volt jogosult annak elbírálására, hogy az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e a felek a szerződést, ettől kezdve a Ptk. rendezi a kérdést és a törvény tartja érvényben a szerződés többi részét. Ezért jogszabálysértő annak hiányolása, hogy a választottbíróság nem végzett érdemi vizsgálatot a szerződés érvényességének megállapítása érdekében, mivel a teljes szerződés érvénytelenségét nem is állapíthatta volna meg erre vonatkozó kereset vagy ellenkereset hiányában.

 

„A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét. Az opciós jog gyakorlása nem volt szükséges, hanem az alperes belátásától függött; továbbá a szerződés azt is szabályozta, hogy a felek mely jogokkal rendelkeznek az opciós jog lehívásáig terjedő időben (értelemszerűen arra az esetre is, ha nem élnek a vételi joggal). A felek egyébként a 2003. szeptember 15-én kelt Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 11. pontjában maguk is a részleges érvénytelenséget, mint alkalmazandó jogkövetkezményt kötötték ki arra az esetre, amennyiben a szerződés egyes rendelkezései vagy részei semmisek lennének.”

 

A KÚRIA (LB) e körbe tartozó törvénysértése azért kirívóan jogszabályellenes, mert e törvénysértés következménye volt a szintén kirívóan jogszabályellenes, jogerősen érvénytelenített második választottbírósági ítélet érvényben tarthatósága.

 

A kirívó törvénysértést azzal követte el az LB (KÚRIA), hogy egy olyan elsőfokú ítéletet helyezett hatályon kívül kirívó törvénysértéssel, mely törvényesen állapította meg az első választottbírósági döntés jogerejét és a közösségi jogot (Eco Swiss ítélet) is megfelelően alkalmazta.

A KÚRIA II. rendű alperesnek a következőket kellene bizonyítania a jogi mellébeszélés helyett:

-          a KÚRIA „egyedi” jogi álláspontja (állítása) helyett bizonyítania kellene, mely jogszabály, mely jogegységi vagy elvi határozat írja elő, hogy egy szerződés részbeni érvénytelensége esetén a jogkövetkezményeket a rendelkező részben kell a választott bíróságnak vagy bármely bíróságnak „rögzítenie”?

 

-          a KÚRIÁNAK bizonyítania kellene, hogy az első választottbírósági ítélet indokolásában nem szerepel a következő joghatást kiváltó megállapítás:

„A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét.”

Azaz maga a Ptk. zárja ki részleges érvénytelenségre hivatkozva a teljes szerződés érvénytelenné nyilvánításának lehetőségét, a KÚRIA pedig nem jogosult a választottbíróság azon döntésének felülvizsgálatára, hogy az opciós jog nélkül megköttetett volna-e a szerződés, mert ebben kizárólag a választottbíróság volt jogosult dönteni.

 

-           A KÚRIÁNAK bizonyítania kellene, hogy felperes keresettel érvényesített jogai nem a következők voltak, és nem az eredeti helyzet helyreállítására irányultak, tehát azt kellene bizonyítania, hogy az első választottbírósági eljárás nem a keresettel érvényesített jogban döntött, azaz az alábbiak nem szerepelnek az első választottbíróság ítéletében:

 

„A felperes a 2008. május 13-án kelt beadványában benyújtotta a „záró jogi összefoglalóját”. A felperes összefoglalója szerint az alábbi kereseteket nyújtotta be:

„1. számú kereseti kérelem: Társasági szerződésbe foglalt polgári jogi (szindikátusi) megállapodások hatályosságának megállapítása.” Ezen az alapon a felperest véleménye szerint megilleti a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog.

„2. számú kereseti kérelem: Jogsértések megállapítása”.

A felperes szerint a szindikátusi szerződésből eredő jogainak megsértését jelenti, hogy a felperes megrendeléseit a Güntner-Tata társaság nem teljesíti.”

„3. számú kereseti kérelem: Alperes kötelezése a teljes szindikátusi szerződéscsomag betartására, valamint e megállapodások az utasítható harmadik személyek általi betartatására.”

„A felperes hangsúlyozza: „Ez a legfontosabb kereseti kérelmünk, mivel e kérelem kifejezi azon szándékunkat, hogy jelen eljárásban nem kártérítést követelünk; sokkal inkább előzetesen az eredeti állapotot kívánjuk helyre állítani és a 17 éven keresztül folytatott kereskedelmi tevékenységünket változatlan keretfeltételek mellett szeretnénk folytatni.”

 

-          a KÚRIÁNAK bizonyítania kellene azt is, hogy az alábbiak nem a keresettel érvényesített jog tárgyában való döntésnek minősülnek (ugyanis a kereseti kérelem minden kérdésére ki kell terjednie a döntésnek). A rendelkező rész jogi következményének rögzítése (a jogi következmények felsorolása) nem tekinthető

a szerződés érvényességét megállapító döntés érvénytelenítésének, hanem azt tartalmazza, hogy felperes kereseti kérelmének minden pontjait elbírálta a választottbíróság.

„Mindennek figyelembe vétele mellett a választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy a választottbíróság megállapította, hogy az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás vételi jog alapítására vonatkozó rendelkezése semmis, a felperes egyéb kereseti kérelmeit visszautasította, mivel azok okafogyottá váltak(1. számú kereseti kérelem: A társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodások érvényességének megállapítása, amely kérelem arra irányult, hogy a forgalmazási jog fennállását érjék el – e kérelem okafogyott, mivel a forgalmazási jogaz opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető; 2. számú kereseti kérelem: A jogsértések megállapítása – e kérelem okafogyott, mivel jelen szerződésben a felperes a forgalmazási jog gyakorlását igyekezett elérni, és az opciós megállapodás semmisségének megállapítása eredményeként a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni; 3. számú kereseti kérelem: Az alperes és az utasítható személyek kötelezése a teljes szindikátusi szerződés betartására, amely az eredeti állapot helyreállítására irányult – e kérelem azért okafogyott, mert az opciós megállapodás semmisségének megállapítása miatt a felperes forgalmazási joga továbbra is fennáll, és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe.)”

 

Tehát a KÚRIÁNAK bizonyítania kellene, hogy az első  választottbírósági ítélet tárgya nem a keresettel érvényesített jogról való döntés volt, továbbá a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeit nem a fentiek szerint állapította meg az első választottbírósági ítélet. (Azt a rendes bíróság nem vizsgálhatja- a KÚRIA álláspontja szerint, sem- hogy a választottbíróság miként jutott erre a döntésre. Csak az érvénytelenítési okokat vizsgálhatja, de csak akkor, ha indul érvénytelenítési eljárás.)

 

A KÚRIÁNAK azt is bizonyítania kellene, hogy az első elsőfokú ítélet alábbi indokolása – mely az ügy ezen aspektusának tömör összefoglalása jogilag miért nem helytálló:

„ A megyei bíróság figyelemmel volt arra, hogy az első választottbírósági ítélet rendelkező része kifejezetten nem mondta ki, hogy a felperest az opciós jog kikötés semmisségének megállapítása következményeként a forgalmazási jog megilleti, de az ítélt dolog tárgya a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el – ahogy nem térhet el egy újabb választottbírósági ítélet sem, mert a választottbíróság ítélete végleges és mindenkire kötelező (BH 2002. évi 235. jogeset, Vbesz. 43. §).”

 

- A KÚRIÁNAK azt is bizonyítania kellene, hogy a BH 235/2002. érvénytelen.

 

- A KÚRIÁNAK az is bizonyítania kellene, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvi Intézetének 17. sz. mellékletként csatolt szakértői véleménye, mely a magyar nyelv szabályai alapján adta meg a KÚRIA által eljárása során elhallgatott szöveg értelmezését, hogy a választottbíróság indokolása nem azt jelenti, amit a magyar nyelv szabályai szerint egyébként jelent.  A Nyelvtudományi Intézet szakértő véleménye szerint:

„ A nyelvészeti megközelítés alapján, grammatikai, szemantikai, szövegtani, stilisztikai szempontokra támaszkodva, összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szöveg –mind a kiinduló mondat ténymegállapítása, mind pedig a zárójelen belüli három egység tartalma külön-külön és együtt is- azt a jelentéstartalmat hordozza, azt a szövegértelmezést adja, hogy a benne foglalat határozat a felperesnek a forgalmazási jog gyakorlására vonatkozó korábbi jogosultságát nem változtatja meg.

(A zárójelet, eltérően a KÚRIA álláspontjától a szakértői vélemény nem tekinti érvénytelenítő írásjelnek! Tehát a KÚRÁNAK azt is bizonyítania kellene, hogy a zárójel érvényteleníti a közbefoglalt szöveget.)

„Következésképpen – az általános nyelvi és befogadói logika és mindennapi gyakorlat alapján - cégük a forgalmazási jog gyakorlására továbbra is jogosult.”–

A KÚRIÁNAK azt is bizonyítania kellene, hogy ezen utóbbi mondat ellenére az első választottbíróság döntése felperes forgalmazási jogának érvénységét –tehát a tartalmilag elbírált szerződés érvényességét megszüntette. („A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét.”)

Részleges érvénytelenség esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha az érvénytelen rész nélkül a szerződést nem kötötték volna meg.

Ezt a Ptk. 239. § (1) bekezdése tartalmazza, és erre az első választottbírósági indokolás konkrétan hivatkozott is és „rögzítette”, hogy a szerződés többi része változatlanul érvényes.  A szerződés többi részének érvényességét megállapító  választottbírósági döntés érdemi jogi megállapítás, melynek jogi relevanciája van, s bizonyítottuk, hogy nincs előírás arra, hogy ez a döntés csak a rendelkező részbe foglaltan érvényes.

A Ptk.-nak a részleges érvénytelenségre vonatkozó rendelkezésének egyértelmű jogi következményét a választottbíróság ezzel megállapította, sőt a szerződés többi részének érvényességéből fakadó felperesi jogokat „ráadásként” „zárójelben” még fel is sorolta, rögzítve a keresettel érvényesített felperesi jogok további fennállásárát és azt is, hogy ez a részleges érvénytelenítés a tagi jogviszony helyreállításának- jogi következménye.

 

Az  már csak  további  bizonyíték a választottbíróság  döntésének jogi következményeire nézve,  hogy a keresettel érvényesíteni kívánt  három kereseti  pontra,  melyben  kötelezően  állást  kellett foglalnia a választottbíróságnak  (ezek voltak felperesnek a perben érvényesíteni kívánt  kereseti pontjai),  ezekre hivatkozva azt is kifejtette, hogy a részleges érvénytelenség  megállapítása  következtében a felperes forgalmazási joga kifejthető, ez a joga nem kérdőjelezhető meg, sőt az ellenérdekű fél is elfogadta a  perben, hogy a felperes tagi  jogviszonya esetén jogosult a forgalmazásra.

A részleges érvénytelenségnél külön jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz más jogkövetkezményt, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, de nem a szerződés egészére, hanem az érvénytelenített részre.

Semmilyen jogi alapja nincs tehát annak a legfelsőbb bírósági végzésben tett megállapításnak, hogy az első választottbírósági ítélet nem döntött érdemben a felperes forgalmazási jogáról. 

Fentiek szerint a KÚRIÁT egyáltalán nem érdekli, mit ír elő a Ptk., ha a haveri választottbírók és a globális cég érdekében kell ítélkezniük.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 80.A Ptk. rendelkezése nem érdemi a KÚRIA szerint!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2025 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat