24.oldal

  

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?
A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Törvénysértésben fogant Eljárási Szabályzat

A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának felelősségkizáró rendelkezése magáért beszél és sérti a Pkt. előírásait, valamint az alkotmányos követelményeket. Nincs ebben az országban egyetlen olyan "jogvédő" vagy törvényességi felügyeleti szervezet, amelyiknek az elmúlt  közel húsz évben kiszúrta volna legalább az egyik  szemét  ( a szemét)  törvénytelen rendelkezés? De mihelyt a választottbírói és a szövetséges lobbi hatalmának (bevételeinek) csökkentését vélték felfedezni  a törvénymódosításban (hogy az állam mégsem bízza kecskésre a saját káposztáját, csak a másét), akkor rögtön felheccelték az ombudsmant és elláták municióval, meg sajtó "reklámot" indítottak külföldi ebből (mármint választottbíróskodásból) élő Hasonszőr nyilatkozatának felhasználásával. Vajon mit adtak be a magyarul olvasni és hallani nem tudó "sire"-nek?

Az MKIK mellett szervezett  Állandó Választottbíróság Eljárási    Szabályzata

felelősséget  kizáró 56. §-ában foglaltak szerinti kitétel semmisségének  bizonyítása.

Felperes álláspontja szerint, melyet az AB később idézett határozatában foglaltak támasztanak alá, a felperes és az MKIK között  kötelmi   jogviszony jött létre, melyben az MKIK által megállapított eljárási díj ellenében a Választottbíróság vállalta, hogy az MKIK által alkotott és a felek által a választottbírósági szerződésben kikötött  Eljárási Szabályzatban  (VESZ) foglaltak szerint járnak el a peres felek közötti vita eldöntésében.  Ezen eljárási szabályzat több ( lényegében minden) olyan előírását megsértette az eljáró tanács, amelyik a per eldöntését felperes terhére eredményezte. Így az eljárásuk előtt jogerőssé vált, ugyancsak az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság  egy másik eljáró tanácsa által hozott döntést vizsgált felül annak ellenére, hogy ezt a VESZ  tiltja, nem a kikötött jogot alkalmazta az eljárása során, nem kötelezte az EK-81.cikk sérelmét állító felet bizonyításra, nem ismertette az eljárás során saját bizonyítékait, melyeket az ítélete alátámasztására fel kívánt használni stb. Ezzel a Vbtv. előírásait is megsértette, semmibe vette. Egyetlen jogsértése  - a kikötött magyar anyagi jog alkalmazása helyett a közösségi jog alkalmazása, melyről csak az ítéletéből értesült felperes-  megalapozza az MKIK teljes kártérítési kötelezettségét, mivel egy ilyen, egyik félnek kedvező nyilvánvalóan szándékos  jogalkalmazásra nem kerülhetett volna sor, hiszen a felek, de felperes minden esetre az ilyen tévedés kizárása céljából választottak tudós választottbírákat, ráadásul felperes választása ezért esett az előző eljárásban is részt vevő választottbíróra.

                         A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

          ALAPSZABÁLYA (Kivonat)

  

(a 2002. április 25-i XIV., a 2004. április 28-ai XVII., október 29-i XVIII., a 2005. május 18-i      XIX., a 2006. május 31-i XX., a 2007. május 24-i XXI., a 2008. május 28-i XXII., a 2009. május 21- i XXIV., a 2010. május 27-i XXV. és a 2012. január 23-i XXVII. küldöttgyűléseken elfogadott   módosításokkal egységes szerkezetben)

                 A KAMARA FELADATAI

          - biztosítja a szervezete mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó             Választottbíróság működési feltételeit, küldöttgyűlése útján megválasztja és visszahívja e   fórum választottbíróit;

            - elnöksége útján a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint azok együttműködései javaslatára, a Választottbíróság elnökségével egyetértésben létrehozza és megszüntetheti a          megyei és regionális szinten működő választottbírósági tagozatait, a Választottbíróság útján         felügyeli e tagozatok működési feltételeinek megfelelőségét, továbbá országosan szervezi és          irányítja a választottbíráskodásra vonatkozó tájékoztató-felvilágosító munkát;

 

         “ 59. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

o) a kamara mellett szervezett, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatának, a Választottbíróság alapító okiratának, és a Választottbíróság ügyrendjének megállapítása, módosítása;   

             p) a Választottbíróság elnökségével egyetértésében megyei és regionális szinten működő   választottbírósági tagozatok létrehozása és megszűntetése

                                                                                                                                                        

            37. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a Választottbíróság elnökségének javaslatára és a választottbírói testület ezt követő állásfoglalása alapján megállapítja az MKIK mellett szervezett nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság bírói névjegyzékét, arra bírákat felvesz, illetőleg arról töröl,

- a választottbírói testület javaslatára a Választottbíróság elnökének legfeljebb öt évre történő megválasztása és visszahívása, oly módon, hogy megválasztásának időtartama egy évvel haladja meg a választottbírói testület mandátumának lejártát,”

              Pénzügyi források

               e) egyéb bevételekből (választott-bírósági, kárbiztosi, egyéb szolgáltatási díjak és pályázati                    források), ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;

A fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy a Választottbíróságot törvényi felhatalmazás alapján az MKIK, mint köztestület alapítja, működteti, eljárási szabályait és működési rendjét kialakítja, működését felügyeli, a választottbíróság elnökét megválasztja, a választottbíróság bíráit névjegyzékbe felveszi, bevételeiből részesedik. Ezért működéséért és tevékenységéért is felelősséggel tartozik.

A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának kifogásolt, felelősséget kizáró pontjának    szövege az alábbi (Választottbíróság Eljárási Szabályzata 38. oldal):

IV. EGYÉB RENDELKEZÉS

56.§. „A választottbírók, a Választottbíróság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vagy munkavállalói senkivel szemben sem felelnek a választottbíráskodással kapcsolatos tevékenységükért vagy mulasztásukért.”

A semmisség  jogi alapjai:

A Választottbíróság Eljárási Szabályzata a felek és a Választottbíróság (MKIK) között létrejött szerződésnek minősül az Alkotmánybíróság alábbi határozatára tekintettel:

1282/B/1993. AB határozat

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 364. § (1), (2) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálatáról (a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság döntése elleni jogorvoslat)

IV.

1. A választottbíráskodás két szerződésen alapszik. Az egyik a választottbírósági szerződés, amelyben a felek a törvény által meghatározott keretben és módon megállapodnak abban, hogy valamilyen köztük levő, egyébként "rendes" polgári bírói útra tartozó ügyben az általuk választott személyek döntsenek, a másik szerződés pedig a feleknek a választottbíróval (vagy választottbírákkal, választottbírósággal) kötött szerződése. Ez a szerződés a választottbíróság és a fél között kötelmi (megbízási) jogviszonyt hoz létre, amelynek polgári anyagi jogi jogkövetkezményei vannak, illetőleg lehetnek.”  (Kiemelés: MIRELTA)

Az Okányi Zsolt által szerzőként és szerkesztőként jegyzett, Vékás Lajos által lektorált  Választottbíráskodás Magyarországon című szakirodalmi kiadványban a neves szerző és lektor kifejti: „… hogy a felelősségkizárás vonatkozásában figyelembe kell venni a magyar jognak a felelősség korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseit (Ptk 314.§(1) bek. és 342.§.(1)bek.). Egyes szerzők szerint kétséges, hogy mennyiben érvényes tehát az MKIK Választottbíróság Eljárási Szabályzatában kimondott felelősségkizárás.”   

Az Alkotmánybíróság fenti határozata nem hagy kétséget afelől, hogy egyrészt megbízási (polgári jogi) szerződésről van szó, másrész az esetleges anyagi jogi következmények lehetőségét is rögzíti. (Nem kell hozzá elmélyült szövegelemzés, anélkül is megállapítható az Alkotmánybíróság határozatából, hogy a felelősséget nem lehet kizárni, mert ha ki lehetni zárni, nem lehetnének anyagi következményei a választottbírósági ténykedésnek.)

Ez a szerződés-típus teljes hasonlóságot mutat azokkal az általános szerződési feltételekkel, melyek szövegét az erőfölényben lévő magát védő fél egyoldalúan, önkényesen állapítja meg a másik fél kiszolgáltatott helyzetére tekintettel.

Tehát ez esetben is a peres félnek, akinek egy másik kiszolgáltatott helyzete miatt nincs választása, hogy rendes állami bíróságot vagy (magán-) választottbíróságot köt ki, még azzal is számolnia kell, hogy egy olyan bíróság foglalkozik esetleges perével, amelyik semmiféle felelősséget nem vállal sem tetteiért, sem mulasztásaiért.

De nem csak nem vállal felelősséget semmiért, hanem jogellenesen kizárja a szándékos károkozásért és minden másért fennálló felelősségét is. Előre mentesíti a felelősség alól a választottbírák környezetét is, magát a szabályokat hozókat, a szabályokat alkalmazókat, sőt még egy esetleges jogvesztést okozó alkalmazott mulasztásának következményeit is a peres félre hárítja.

 Lényegében azt deklarálja „befelé” az érintett körbe tartozóknak, és „kifelé” mindenki más számára, hogy korlátlanul felelőtlenül ítélkezhetnek.

A közrendsértést gondosan kikerülve a választottbírók számára ez a helyzet tényként adott, se eljárási szabálysértések, se jogellenes anyagi jogi döntések, se az indoklás hiánya vagy hiányossága nem vezet a választottbírósági ítéletek érvénytelenítéséhez. Ezért alakult ki az érintettek körében az a meggyőződés, hogy a választottbíráskodás a korrupció melegágya. (Lásd a nagy olvasottságú index.hu hírportálon Spirk József újságíró által írt, 2009. december 21-én közölt, „A szomszédot büntették meg a nem létező plázáért” című cikkének végén „A jogorvoslati expressz” című keretes írást):

 „A választottbírósági eljárás számos előnye ellenére komoly kockázatokkal jár. Pozitívum a gyorsaság: gyakorlatilag egy-két tárgyalás után ítélet születhet. A bíróság tagjai közül két bírót a peres felek, a bíróság elnökét a felek által kiválasztott bírók választják meg. A felek által választott bírók gyakorlatilag a felek érdekeit képviselik, hiába deklarált az elvi függetlenség. Az ítélet az elnök meggyőzésén múlik. A bíróság ítélete ellen nincs jogorvoslati lehetőség, írásba foglalás után jogerős és végrehajtható. Érvénytelenítését meghatározott esetekben lehet kezdeményezni hivatalos bíróságnál, de érvénytelenített ítéletre eddig nem nagyon volt példa. Ennek köszönhetően szakmai körökben a válsztottbíráskodást a korrupció melegágyaként emlegetik, ezt a képzetet nem kevés, minimum "furcsának" minősíthető kitételeket és megállapításokat tartalmazó ítélet is erősíti.)

Továbbá egy szemelvényt választottunk ki a Dr. Okányi Zsolt által írt és Dr. Vékás Lajos által lektorált említett kiadványból annak igazolásául, hogy az MKIK és a mellette működő Választottbíróság önmagától nem kívánja kivenni eljárási szabályzatából a felelősség minden fajtáját és formáját kizáró rendelkezést (szerződési kitételt).

 

„Felelősségre vonatkozó szabályt egyedül az MKIK Választottbírósági Eljárási Szabályzatának 56.§-ában találunk, és az is kizárólag felelősségkizárást tartalmaz: ”A választottbírók, a Választottbíróság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vagy munkavállalói senkivel szemben nem felelősek a választottbíráskodással kapcsolatos tevékenységükért vagy mulasztásukért.” A kiadványban a szerző kifejti, hogy „… nem világos azonban, hogy miben állhat a választottbíró jogellenes magatartása, illetve hol húzható meg az adott helyzetben elvárható magatartás határa.”

Felperes álláspontja szerint ott a határ, hogy ha a magyar anyagi jog van kikötve ,nem alkalmaznak  külföldi jogot, ha a bizonyítás a valamit állító felet terheli, akkor attól követeleik meg, illetőleg megkövetelik, és  nem alkalmaznak olyan „bizonyítékokat” utólag az ítéletükben, amit nem ismertettek a perben, és lehetővé teszik a védekezéshez való alapjog gyakorlását, továbbá nem nevezik ki magukat felülvizsgálati választottbírósságá, mert a magyar jogban ilyen nincs, továbbá nem vizsgálnak felül véglegesen jogerős másik választottbírósági ítéletet, mert a választottbírósági rendszer egyszintű, és nem vetik latba befolyásukat  közrendet sértő tisztességtelen és pártos ítéletük védelme érdekében.

A Ptk. és a hozzá fűzött magyarázat az alábbiakat tartalmazza:

„314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.

(2) A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.”

„A Ptk. 314. § (1) bekezdése kizárólag a felelősség kizárásáról rendelkezik, míg a (2) bekezdés egyaránt vonatkozik a kizárásra és a korlátozásra is. Bár a jogirodalomban vitatott, hogy a megkülönböztetés tudatos jogalkotói döntés eredménye-e, álláspontunk szerint a nyelvtani értelmezésen túl semmilyen indok sem szól amellett, hogy az (1) bekezdés kizárólag a felelősség kizárásáról rendelkezzen. A jogszabály megfelelő értelmezése arra az eredményre vezet, hogy a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetve az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésért való felelősségnek nem csak a kizárása, de a korlátozása is a Ptk. 200. § (2) bekezdésébe ütközik, és így semmis”.

A Választottbíróság Eljárási Szabályzata (valójában a Választottbíróság „Általános Szerződési Feltételei”) nem tartalmaz utalás arra, hogy a felelősség korlátozása az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentésével vagy más előnnyel kiegyenlíthető lenne, így a felelősség kizárása még „egyszerű” gondatlansággal okozott szerződésszegés esetén is törvénybe ütközik, így semmis.

A semmisség megállapítása a Magyarország Alaptörvénye alapján

A Ptk. előírására tekintettel egyébként is semmis szerződési kitétel Alaptörvényben biztosított alapjogot is sért, mivel a Választottbíróság az MKIK által megállapított olyan feltételekkel kíván ítélkezni, hogy eljárásának törvénytelensége esetén senkivel szemben nem vállal semmilyen felelősséget, tehát törvényen kívül, pontosabban a törvények fölé helyezi magát. Az alább idézett LB határozat egyértelmű abban a kérdésben, hogy a választottbíróságra is vonatkozik a függetlenség és pártatlanság követelménye. Így a választottbíróság eljárási szabályzata nem rendelkezhet akként, hogy ezen alkotmányos követelmény be nem tartása esetén senkivel szemben sem felelnek semmiért.

Ha tudomásul vesszük, hogy egy alkotmányos alapjog - akár csak elvileg lehetséges -  korlátlan semmibevétele  megengedett  egy választottbíróság  részére (például azáltal, hogy ez nehezen bizonyítható, ezért nem minősül önmagában olyan  súlyos közrend sértésnek, mely a gyakorlatban a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére vezetne) és arra az esetre, ha mégis bizonyításra kerülne ez az eljárási szabálytalanságnak nevezett cselekedet, az ezért fennálló alkotmányos és polgári jogi (kártérítési) felelősségét maga a potenciális elkövető előre kizárhatja, akkor vajon hol van itt a pártatlan bíróság igazságos ítéletének garanciája  és ezért a jogsértésért való felelősség-vállalás?

        BH1997. 489.

 „Az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választott bírósági eljárásra is irányadó.

Az alkotmány felperes által hivatkozott 57. §-a (1) bekezdésének második fordulata értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely perben jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az alkotmány 45. §-ának (2) bekezdése szerint azonban - a rendes bíróságok mellett - törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

Ilyen külön bíróság létesítését teszi lehetővé a választott bírósági eljárásról szóló 1994. évi LXXI. tv. a személyek és az ügyek meghatározott csoportjára.

A választott bíróság eljárására is vonatkozik az alkotmány fent idézett 57. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott függetlenség és pártatlanság követelménye. Ezt a Vb. tv. több rendelkezése, így a 11-13., valamint 16-18. §-ai kifejezésre juttatják. Ezért az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felek a társasági szerződésben a választott bíróság eljárásának kikötésével „a törvény által felállított független és pártatlan bíróság hatáskörét maguk zárták ki”. Helyes jogértelmezés szerint a felek a választott bíróság eljárásának kikötésével ügyükben a rendes bíróság eljárását a Vb. tv.-ben meghatározott körre - Vb. tv. 7-8. §-a és VII. fejezete - korlátozták.”

 

A Legfelsőbb Bíróság fenti állásfoglalása igazolja, hogy a választott bíróság eljárására is vonatkozik a mindenkori alkotmányban (alaptörvényben) megfogalmazott függetlenség és pártatlanság követelménye, és amennyiben ezt megsérti eljárása során, akkor olyan alapjogot sértett meg, melyet az Alkotmány (Alaptörvény)  véd, és ha az Alkotmány (Alaptörvény)  védi ezt az alapjogot, akkor ezen  alapjog  semmibevételének következménye alól  senki nem menthet fel senkit, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége sem mentheti fel sem előre, sem utólag a Választottbíróságot és magát sem a szerződésszegések  és más jogsértések  következményei alól.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 24.Törvénysértésben fogant Eljárási Szabályzat
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat