118.oldal

 

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 Lássatok csodát! (Előre borítékolható volt a határokon átívelő kétes célú összefonódás!)

 

Az Európai Bizottsághoz a magyar bíróságok tisztességtelen eljárását sérelmező  benyújtott panaszban kiemelkedő helyet foglal el, hogy az EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS  egy szankcionáló pontját (elsődleges uniós jog)  jogellenesen alkalmazták, és egy alapvető rendeletének (másodlagos  uniós jog) előírásait nem alkalmazták, létét elhallgatták,vagyis érvényességét a magyar bíróságok hat eljárásban kifejezetten megtagadták.

 

 Részletek a beadványból:

 

Tisztelt Európai Bizottság Jogi Szolgálata!

 

Tárgy: Összefoglaló II. beadvány a   CHAP(2011)02941.számú panaszügyben 

 

 

 

Tisztelettel tájékoztatom az Európai Bizottság Jogi Szolgálatát, hogy újabb, ezúttal postai úton megküldött, összefoglaló tájékoztatásom célja, hogy a közösségi versenyjog Magyarország (bíróságai) általi megsértését a lehető legegyszerűbben és legátláthatóbban bizonyítsam.

 

Panaszom lényege két mondatban összefoglalva:

 

1. A másodlagos közösségi jog megsértése:

 

Az 1/2003.EK rendeletre hivatkozásainknak az összes bírósági ítéletben történő mellőzése (beleértve az Alkotmánybíróság döntését is)  azt bizonyítja, hogy szándékosan nem vették figyelembe és szándékosan nem alkalmazták azt a közösségi rendeletet, mint  a másodlagos közösségi jog előírásait, melyek betartása nélkül az EK-81. cikk egy bírósági eljárásban nem alkalmazható, egyáltalán nem is  értelmezhető, ugyanis kizárólagosan  az 1/2003.EK rendeletben meghatározott  eljárási  szabályok (eljárási garanciák)  betartása esetén alkalmazható az EK-81. cikkben szereplő közösségi anyagi jogi rendelkezés.

 

 

 

2.Az Európai Bíróság  ítéletei  szerinti közösségi esetjogok megsértése:

 

Magyarország állami bíróságai megtagadták az Európai Bíróság által a C-126/97. számú (Eco Swiss) ítéletében előírtak végrehajtását, mely ítélet többek között a közösségi versenyjogi rendelkezéseket közrendi kérdésnek minősítette, erre tekintettel a választottbírósági  ítéletek felülvizsgálata során a nemzeti bíróságoknak  a nemzeti közrendi előírások betartásaként lettek volna kötelesek az EK-81. cikk alkalmazását felülvizsgálni, mely felülvizsgálati kötelezettség megtagadása azt eredményezte, hogy a nemzeti bíróságok  a közösségi versenyjog anyagi jogi előírásainak visszamenőleges hatályú alkalmazását tiltó C-17/10. számú esetjog egyértelmű rendelkezése ellenére  a „második” választottbírósági ítélet jogállami  alapelveket sértő visszamenőleges  hatályú jogalkalmazását  állami szintre emelték.

 
 A  KÚRIA  ítélete meghozatalakor az
eredetileg általunk hivatkozott, a C-17/10 (Toshiba Corporation és társai)  ügyében az Európai Közösségek Bírósága
(nagytanács) 2012. február 14-i ítéletére hivatkozva, a Bíróság  ítéletében foglaltakkal merőben ellentétes következtetést
vont le, amikor  Magyarországnak az
Európai Unióhoz  történt
csatlakozása  előtt (2003. 09. 05-én)
létrejött szerződésünkre az EK-81. cikk közvetlen és visszamenőleges
alkalmazását a C-17/10. számú közösségi esetjogból levezethetőnek tartotta, ugyanakkor az 1/2003.EK rendelet
alkalmazásának hiányát meg sem említette.

 

Tata,2012-11-18

 

A fentieket olvashatta a panaszt "elemző"  Európai Bizottság Jogi Szolgálata jó egy évvel az első véleményezése előtt.

Ehhez képest az ügyben eljáró magyar bíróságok  gyakorlatát követve az uniós versenyjogi eljárások "alapszabályáról", az 1/2003.EK Tanácsi rendeletről egy szót sem ejt a Jogi Szolgálat  véleménye. Ez a magyar és uniós jogrendszer részét képező rendelet írja elő a bizonyítási terhet és a védelemhez való jogot, melyből a magyar bíróságok semmit sem teljesítettek.

A magyar bíróságokkal egyezően a Jogi Szolgálat is úgy félt ennek a rendeletnek az említésétől (nem is beszélve alkalmazásáról),mint ördög a tömjénfüsttől. Sikerült "jogi" véleményét úgy kialakítani, hogy levele hat oldalán el tudta kerülni a legalapvetőbb jogsértésnek még az említését is.

Mi is az Unió rendelete, mely az Európai Bizottság Jogi Szolgálatára is vonatkozik?

 

A közösségi (uniós)  rendelet ugyanis  a jogegységesítés elsődleges eszköze. Normajellegű aktus, a jogalanyok általánosan meghatározott körére vonatkozik: a tagállamokra, azok állampolgáraira és az Európai Unió intézményeire egyaránt kötelező. A rendelet közvetlenül alkalmazandó jogforrás, azaz automatikusan a nemzeti jogrendszer részévé válik minden további tagállami aktus, végrehajtásról szóló rendelkezés nélkül.

Erre fel a Jogi Szolgálat el kezd hivatkozni az Alkotmánybíróság döntésére, melynek az UNIÓ joga alkalmazása szempontjából semmi jelentősége nincs, ugyanis nem lehet ellentétes az uniós joggal. Ezt is tudniuk illene!(Tudják is!) Meg azt is, hogy az Alkotmánybíróság két határozatában is úgy foglalt állást, hogy A CSATLAKOZÁS IDŐPONTJÁIG az Unió  versenyjoga, nevezetesen az EK-81.cikk nem alkalmazható.Ezt is kellene tudniuk!

 Figyeljünk csak!

 "Magyarországnak az Európai Unióhoz  történt csatlakozása  előtt (2003. 09. 05-én) létrejött szerződésünkre az EK-81. cikk közvetlen és visszamenőleges alkalmazását a C-17/10. számú közösségi esetjogból levezethetőnek tartotta, ugyanakkor az 1/2003.EK rendelet alkalmazásának hiányát meg sem említette."

 

 Az előbb idézett beadványból való ez a szövegrész, és ebben egy téves dátum szerepel: 2003.09.05. A Jogi Szolgálat tehát nem hivatkozhat arra, hogy nem olvasta a beadványt, hiszen csak ezen az egy helyen szerepel a téves "05-én" dátum, ami helyesen "15-én".

Tehát egyértelmű, hogy a Jogi Szolgálat is a magyar bíróságokkal azonosan szándékosan hallgatta el az 1/2003.EK rendelet "elemzését", hiszen ott szerepel  egy mondatban a téves dátummal  együtt (és több más helyen is).

Egy a közös a magyar bírók és a Jogi Szolgálat eddigi eljárásában: mindent elkövetnek, hogy az ügy ne kerühessen az Európai Bíróság elé. A Jogi Szolgálat 24-25 hónapig ült az ügyön. Ennek a szolgálatnak a vezető jogtanácsosa szintén egy professzor, de vannak ott magyar anyanyelvű jogászok is gondolom szép számmal, tehát bőven van lehetőség az informális kapcsolatok  felvételére, mely a küldött vélemény módszere és elhallgatási taktikája hasonlósága miatt érdekes következtetések levonására alkalmas.

Minden esetre éppen az ad okot a bizakodásra, hogy a Jogi Szolgálat sem merte "elemezni" (csak elhallgatni) a koholt vád bizonyításának hiányát és a védekezési lehetőség megvonását. MIndkettő alapvető eleme az Unió jogrendjének (és alapvető eleme lenne a magyar jogrendnek is!)

 

 Egy idézet a Jogi Szolgálat részére küldött kiegészítő (lényegében megismételt) jogsértési listából:

(Az 1/2003.EK Tanácsi rendeletről van szó.) 

"A 2. cikk a bizonyítási kötelezettséget megismétli:”A Szerződés 81. és 82.cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy közösségi eljárás során a Szerződés 81.cikkének vagy 82.cikke megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli.”

Ezt a bizonyítási terhet  a tagállami bíróságok  bírósághoz méltatlan szöveggel  panaszosra hárították  azzal, hogy  „..a (második) választottbírósági eljárásban  mindkét fél nyilatkozott az EK szerződés 81.cikkelye vonatkozásában(…) Mindezek alapján megállapítható,hogy felperesnek a választottbírósági (második)  eljárásban lehetősége volt arra, hogy az EK 81.cikkelye vonatkozásában bizonyítást ajánljon fel…”( A 9.G.400.083/2011/20.sz.ítéletének 30.oldal első bekezdése.)

Így fordította meg szándékosan   a nemzeti bíróság a tanácsi rendeletben  az EK-81.cikkének (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos bizonyítási  terhet, miközben sem a  jogsértést állító fél, sem a választottbíróság nem bizonyította a jogsértést, sőt panaszos kizárólag az írásban kézbesített ítéletből értesült arról, hogy a választottbíróság az EK-81.cikk (1) és (2) bekezdését alkalmazta,miközben  panaszosnak már előre védekeznie kellett volna a mai napig nem ismert  állítólagos  jogsértés tényei ellen."

Tehát ez a bizonyítási kötelezettség egy jogállamban: Nem annak kell bizonyítania a jogsértést, aki állítja, hanem annak kell bizonyítást felajánlania, aki azt sem tudja, mi ellen kell védekeznie, mit kellene bizonyítani. Ez az, ami gyomorfogatóan tisztességtelen a magyar bíróktól. Még akkor is az lenne,  ha a magyar bírók által indexre helyezett uniós rendelet nem írná elő: A Szerződés 81. és 82.cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy közösségi eljárás során a Szerződés 81.cikkének vagy 82.cikke megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli.”

Most első véleményében a Jogi Szolgálat professzor vezető jogtanácsosa is azonos szintre süllyedt  a magyar bírákkal és bírókkal.

Mielőtt az érintettek elbíznák magukat közlöm, hogy ezt a konspirációs ügyet addig nem hagyom békén, míg az Unió összes szerve (Elsőfokú Bíróság, Bíróság, Európai Ombudsman,az Európai  Parlament  Petíciós Bizottság stb.stb. minden tagja meg nem ismeri teljes mélységében ezt a határokon átívelő korrupciógyanús  ügyet.

Egyre jobban tisztul a köd az ügy körül....

"Eőfordulhat (így) ,hogy e megsemmisítés (mármint a forgalmazási jogé) ellentétes az EUMSZ 101.cikkével, ahogyan azt a Bíróság a Toshiba ítéletben értelmezte." mondja a Jogi Szolgálat véleménye, majd lábjegyzetben megjegyzi: "Emelett az Alkotmánybíróság 2012.november 13-i határozata rámutat, hogy már az 1991.december 16-án aláírt Európa Megállapodás kötelezővé tette a magyar bíróságok számára az európai versenyjog érdemi tartalmának alkalmazását, amelyet a Magyarország EU csatlakoási szerződése előtt hatályba lépett 2002.évi X.törvény ültetett át a magyar jogba."

Nagyszerű! Tehát már 1991-től! Jó, hogy nem 1945-től, vagy a Kiegyezéstől mindjárt.

A jogi szolgálat elhallgatja '1. Ha így lenne is, az Unió jogát, az Európai Bíróság döntését az Alkotmány sem, meg az Alkotmánybíróság sem írhatja felül. 2. De ez mellébeszélés, pontosabban félrebeszélés, ha nem akarom azt mondani, hogy hazugság.

Egyrészt a csatlakozás előtt semmi esetre sem volt alkalmazható az EK-81.cikk,meg semmilyen közösségi jog, bármennyire is hasonlított a magyar versenyszabályokra! Ezt már számtalan EU Bírósági ítélet kimondta Európa szerte a 2004.május 1-én csatlakozott országok esetében. Magyarország esetében is konkrétan! Az "érdemi tartalom átvétele" mellett ez azt is jelenti, hogy az a törvény, amire blöff-szerűen hivatkoznak, Magyarország és a régi tagállamok közötti kereskedelem korlátozása esetére vonatkozott, és nem az EK-81.cikk alkalmazhatóságára.És ugyanúgy bizonyítási kötelezettség terhelte, az azt alkalmazót, mint a csatlakozás utáni időszkban alkalmazható EK-81.cikk esetében, ami már tagállamok közötti kereskedelem korlátozását tiltotta! 

 A közösségi jog közvetlen alkalmazását két alkotmánybírósági határozat is kizárta a csatlakozásig. Tehát a Jogi Szolgálat hiába hivatkozott a választóttbírók professzortársa által az AB végzésben  kitalált jogi blődségre, annak semmi, de semmi alapja nincs, csak azt igazolja, hogy a Jogi Szolgálat is bekerült a professzorok uszályába.

Hogy mi a valós jogi helyzet, az itt olvasható: ( És akkor mi van azzal a Jogi Szolgálat által megfogalmazott szöveggel, hogy "előfordulhat"? Ezek szerint a nulla értékű magyar professzori jogi álláspont nulla értékű uniós professzori állásponttal  összeadva egy nagy  JOGI NULLA!)

OLvasd a következőket.

   Az Alkotmánybíróság  a hozzá benyújtott panaszban  olvashatta az alábbiakat:

„A perbeli szerződések utolsó módosításának időpontjában (2003. 09. 15) a  2002. évi X. törvény  és e törvényben rögzített anyagi jogszabályok  voltak  érvényben Magyarországon, köztük az I. cím Anyagi jogi  szabályok  2.Cikk (1) pontja, melyben a „hatással lehet a Felelek  közötti kereskedelemre” kitételt  A Közösség és Magyarország  közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 4.Cikk  az alábbiak szerint  tölti meg tartalommal:

 „Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii)  pontja és (2) bekezdése, valamint e melléklet alkalmazásában annak a kérdésnek a  megválaszolása, hogy egy versenyellenes megállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel  való visszaélés hatással lehet-e a Közösség és Magyarország közötti  kereskedelemre, annak az objektív ténybeli vagy jogi tényezők összességén  alapuló meghatározásától függ, hogy a kérdéses magatartás közvetlenül vagy  közvetve, ténylegesen vagy esetlegesen befolyásolja-e a Közösség és Magyarország  között kialakult kereskedelmi rendszert.”

Ezt írta elő az Európai Megállapodásnak az AB által is  hivatkozott  62.cikke, és nem azt, hogy  Magyarországon   alkalmazni kell, vagy lehet az EK-81.cikket a csatlakozás előtt. És  a "hatással lehet" uganúgy bizonyítandó lett volna.  A csatlakozás időpontjától azonban már jogszerűen az EK-81.cikket alkalmazhatták a magyar bíróságok, amennyiben  bizonyították, hogy a megállapodás sérti a tagállamok közötti kereskedelmet. Azért mert első olvasatra sem sérti, hát meg sem kisérelték bizonyítani, hanem koholt vádként alkalmazták. Szép kis "jogállami" bírósági színjátékot előadva.

 Ezután bemutatom a nemzeti alkotmányos rendelkezéseket arra  nézve,hogy a közösségi jog nem volt alkalmazható a csatlakozás napjáig  (2004.05.01.)  A követkető bekezdést alkotmányjogi panaszunk  szószerint tartalmazza. Erre tekintettel is az AB eljáró tanácsa végzése csak  szándékosan lehetett  alkotmányellenes.   (Későbbiekben a  teljes  panaszt  közzéteszem.)

"Hivatkozunk a csatlakozás előtt hozott 30/1998.(VI.25) AB határozatban az  Alkotmánybíróság által rögzített, a közösségi versenyjog magyarországi  alkalmazhatóságának alkotmányos követelményeire, mely határozatában az  Alkotmánybíróság világosan kifejtette a közösségi jog közvetlen alkalmazásának  kérdését: ”az alkotmányossági vizsgálat során arra tekintettel kell megítélni, hogy a Magyar Köztársaság nem tagállama jelenleg az Európai Uniónak.”(A határozat indokolásának IV.3. pontja), továbbá a közösségi  jogforrások „a hazai jogalkalmazás szempontjából külföldi jognak minősülnek,  minthogy Magyarország nem tagállama az Európai Uniónak;”(A határozat  indokolásának V.2. pontja). A jogállamiság sérelme miatt az AB  alkotmányellenesnek minősítette a közösségi jog közvetlen alkalmazását nem csak  a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem a GVH számára előírt közösségi joganyag  közvetlen alkalmazását is: ”Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a  jövőben születő közösségi jogi kritériumoknak a közvetlen hazai érvényesülését  eredményezik, alkotmányellenesek,”(A határozat indokolásának V.5.  pontja)."

Majd az Alkotmánybíróság  a 72/2002.(XII.19.) AB határozatában a csatlakozásig fennálló helyzetre vonatkozóan ismét arra a  következtetésre jutott, hogy a Társulási Megállapodásban   Magyarország  csak a lehetséges mértékű jogközelítésre vállalt  kötelezettséget, és mivel Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, a  közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországon(. A  2002.12.19-ei időpontnak azért van jelentősége,mert az AB  a  2002.évi X.törvény 2002.04.1-től történő alkalmazási kötelezettségére  hivatkozott,holott az AB  a hivatkozott határozatát,amely a  közösségi jog alkalmazását a csatlakozásig kizárta 8 hónappal később hozta  meg.)

(A közösségi jog közvetlen alkalmazását  a fentiekre is tekintettel  a csatlakozási szerződés 2004. április 26-i kihirdetése  tette lehetővé.)
Idézet a 72/2002. (XII. 19.) AB határozata  indokolásának III.3.1. pontjából.) (ABH    2002, 433, 438):

 „Magyarország azonban jelenleg még nem tagja az Európai  Uniónak, így a közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországra  nézve, csupán az Európai Megállapodásból eredő jogközelítési kötelezettség  terheli a Magyar Köztársaságot, mint szerződő felet.” Ehhez képest az EK-81.cikk csatlakozás előtti magyar bíróságok általi alkalmazhatósága -most már a uniós szerv által is "bevett" koholmánnyá lépett elő!

Továbbá, hogy ne csak a felperesi értelmezés álljon itt, hivatkozunk még az  alábbira:

Dr. Fazekas Flóra A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VISZONYA A KÖZÖSSÉGI JOG  ELSŐBBSÉGÉHEZ EGYES TAGÁLLAMI  ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI  FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN  (2009) című doktori  (PhD) értekezésének 235.oldalán  az Alkotmánybíróság  fenti  határozatát ekként értelmezte:

„Az Alkotmánybíróság a Társulási Megállapodás-ítéletben megkezdett   gondolatmenetet folytatva ismételten kijelentette, hogy az uniós  csatlakozást megelőzően kizárt az Európai Közösség által alkotott jog közvetlen  alkalmazása Magyarországon..”

Ehhez képest merőben ellentétes az AB öt tagú tanácsának végzése:

"Magyarországon már 2002.április 1. óta alkalmazandó volt a közösségi jog,  ezért az AB álláspontja szerint visszaható hatályú ítélkezésről  fogalmilag sem lehetett szó."

 Vajon ezt ki adta az AB tanács "szájába" és mi indokolhatja az AB  tanács részéről olyan végzés meghozatalát, mely nyilvánvalóan ellentétes a  közösségi joggal, a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel? Vajon ott tart-e a  magyar jogállamiság, hogy már az AB sem mer (?) jogszerű döntést hozni a bírói  "hatalommal" szemben, vagy csupán szívességről volt szó? Elképzelhetetlen, hogy  öt alkotmánybíró tévedésből hozzon alkotmányellenes végzést. Vajon mi volt az a  mindent felülíró érdek?  A mundér  becsülete? Vagy egészen másról van  szó?  Ki tudja ezt megválaszolni?"

És ki adta a Jogi Szolgálat illetékes jogásza, vagy a Szolgálatot vezető professzor szájába??? Ezt ki tudja megválaszolni?

A 108-111 oldalakon olvasható magyarul az Európai Bizottság Jogi Szolgálata  részére a levelben kért kiegészítő tények leírása. Aki angolul szeretné olvasni, az a 116-117.oldalakon olvashatja.

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: 118.Határokon átívelő egyetértés a tények elhallgatásában
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat