14.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány (Alaptörvény) felett áll?

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

                                                                               10.tétel

                                 Az Alkotmánybíróság alkotmányellenes döntéséről:

 

Az Alkotmánybíróság egyetlen  kérdésre tért ki   érdemben, mégpedig a    közösségi versenyjogszabályok alkalmazásának a magyar törvényi rendelkezésekkel való viszonyára. Ennek során arra a következtetésre jutott –észrevehetően  a választottbírók álláspontjának  „befogadása” miatt, egyezően  a KÚRIA álláspontjával-  és ellentétesen a    Bíróság  konkrét  ítéletlékezési gyakorlatával  ( és ellentétesen a magyar Alkotmánnyal is),  hogy Magyarországon már 2002.április 1. óta alkalmazandó volt a közösségi jog, ezért az AB álláspontja szerint visszaható hatályú ítélkezésről  fogalmilag sem lehetett szó.

 Elkerülve a  közösségi jog konkrét kötelező alkalmazásával kapcsolatban a ” tudományos igényű” megközelítést, (melynek téves alapjait ebben az ügyben a jogtudós  választottbírók  rakták le)  csupán arra hivatkozunk,  hogy  az  1/2003.EK.számú tanácsi rendelet a 2004.május 1-én csatlakozott tagországok esetében  2004.május 1-től  tette lehetővé a közösségi versenyjog közvetlen alkalmazását, így a  közvetlen alkalmazhatóságot – az anyagi jogi és végrehajtási szabályok hatályba lépési  időpontja előtti időpontra-  még az Alkotmánybíróság sem terjesztheti ki.

 Az Alkotmánybíróság azonosan az előtte eljáró bíróságokkal,  elkerülte  a választottbírósági és a tagállami bírósági eljárás  időszakában már 5, illetve  közel 8 éve  érvényben lévő 1/2003.EK.számú rendelet alkalmazásának hiányolását,  pedig  az előtte lefolytatott bírósági eljárások anyagából egyértelműen  megállapítható volt, hogy  2009-ben e rendelet alkalmazása nélkül  a választottbíróság, továbbá ezt követően  a tagállami  bíróságok   nem hozhattak sem a közösségi, sem az alkotmányos követelményeknek  megfelelő ítéleteket, hiszen  Magyarország  az Alkotmányban  vállalt kötelezettséget  a közösségi jog közvetlen alkalmazására, de csak a csatlakozást követő időszakra, de  ekkor viszont már  közvetlen és feltétel nélküli kötelezettség terhelte a tagállami bíróságokat és a Magyar Államot  a közösségi jog elsődleges alkalmazására.

             Az Alkotmánybíróság  a hozzá benyújtott panaszban olvashatta az alábbiakat:

„A perbeli szerződések utolsó módosításának időpontjában (2003. 09. 15) a 2002. évi X. törvény  és e törvényben rögzített anyagi jogszabályok voltak  érvényben Magyarországon, köztük az I. cím Anyagi jogi szabályok  2.Cikk (1) pontja, melyben a „hatással lehet a Felelek közötti kereskedelemre” kitételt  A Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 4.Cikk  az alábbiak szerint tölti meg tartalommal:

 „Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint e melléklet alkalmazásában annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy versenyellenes megállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés hatással lehet-e a Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre, annak az objektív ténybeli vagy jogi tényezők összességén alapuló meghatározásától függ, hogy a kérdéses magatartás közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy esetlegesen befolyásolja-e a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.”

Ezt írta elő az Európai Megállapodásnak az AB által is hivatkozott  62.cikke, és nem azt, hogy  Magyarországon  alkalmazni kell, vagy lehet az EK-81.cikket a csatlakozás előtt.

 Sőt az Európa Megállapodás „tartalmilag azonos” előírása  sem volt alkalmazható, ha a megállapodások   „sem ténylegesen, sem esetlegesen” nem érintik a tagállamok közötti kereskedelmi rendszert.

Tehát  lehet azon elmélkedni, hogy melyik jogot kellett volna alkalmaznia a választottbíróságnak (még ha „tartalmilag” a nemzeti jog  és a közösségi jog között nincs is különbség), de hogy  a közösségi jogot alkalmazta  a választottbíróság  az ténykérdés, és a közösségi jogot nem alkalmazhatta volna visszamenőlegesen még akkor sem, ha teljesen azonos lett volna a szövege.

De ha cserélgethetőek lennének is utólag az ügyben érdekeltek kívánsága szerint egy bírósági ítélet becikkelyezett  alapvető  jogi hivatkozásai, a „tartalmilag  azonos” hivatkozott magyar versenyjogszabály is csak azokra a magatartásokra vonatkozik, melyek befolyásolják a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.

És ha cserélgethetőek, ha nem egy ítélet  becikkelyezett jogi hivatkozásai, a hivatkozott EK-81.cikk is, és az EM 62.cikke is egyaránt  azokra a magatartásokra vonatkozik, amelyek hatással lehetnek a közösség és Magyarország, majd a csatlakozást követően a  tagállamok közötti kereskedelemre.

Tehát  egyik változatban írt magatartás  sem  erőltethető rá  a kizárólag  egy tagállam területére vonatkozó megállapodásra.

Az AB végzésében rögzíti:”…az Európa Megállapodás az előzőekben hivatkozott   rendelkezése szerint minden magatartást az e határozathoz csatolt mellékletben előírt rendelkezésekkel összhangban kell elbírálni.”

Csakhogy:  „..e melléklet nem alkalmazható”  amennyiben „ a versenyre gyakorolt hatása elhanyagolható”  Meg ha nincs hatása a  versenyre  bizonyosan akkor sem!

Fentiek  bizonyítják, hogy az AB általi hivatkozás mely szerint „A mellékletekbe foglalt  kritériumok lényegében szó szerint beültetik a magyar anyagi jogszabályok közé az elsődleges közösségi jog rendelkezéseit, így az EK Szerződés 81.cikkét….amelyeket …a bíróságoknak érvényesíteniük kell”  annyiban nem felel  meg sem  a választottbíróság sem az AB ezzel elérni kívánt céljának, hogy a választottbíróság csupán kizárólag a „lényegében szó szerint” egyező magyar törvény előírására, és nem az EK-81.cikk közvetlen alkalmazására hivatkozhatott volna, mivel a megsemmisített megállapodás megkötésekor Magyarország nem volt  tagállam, így az EK-81.cikkre hivatkozás külföldi jogra hivatkozásnak minősül, és a két jog „tudományosan” sem csereszabatos, nem is beszélve a konkrét jogalkalmazásról.

 

Ebben az esetben a magyar anyagi jogszabályokra és az azokhoz tartozó  magyar versenyjogi törvény eljárási szabályaira kellett volna hivatkoznia, de ezekre sem hivatkozhatott volna per se bizonyítás nélkül. A bizonyítási eljárás során bizonyítania kellett volna,  hogy felperes magatartása sértette a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.

 

A  közösségi jog közvetlen alkalmazása a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyra nem     magyarázat, hanem tény kérdése még akkor is, ha az alkalmazott jogszabályok szövege nagyon hasonlít egymásra.

 

Mindezektől eltekintve viszont 2004.május 1-től az EK-81.cikk (1),(2) és (3) bekezdése egyaránt kötelező  volt mindenkire Magyarországon, és kötelező volt az 1/2003.EK.számú rendelet közvetlen alkalmazása is a bíróságok számára.

 

A közösségi jog bíróságok által kimondott  alkalmazási kötelezettségére hivatkozva kénytelenek vagyunk itt is utalni  a C-17/10. sz. ítélet rendelkező részére (ha már egyszer az eljáró bíróságok úgy hitték, hogy  a közösségi jogot kell alkalmazni) amely kimondja:

 „Az EK 81. cikknek és a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok egy 2004. május 1-jét követően indított eljárás keretében nem alkalmazhatók egy olyan kartellre, amely 2004. május 1-jét megelőzően fejtette ki hatását egy olyan tagállam területén, amely 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.”

Az ügyre való konkrétabb értelmezést is lehetővé teszi a C-17/10.sz. ügyben benyújtott             főtanácsnoki indítvány:

                   „ 68. Összességében a következő közbenső következtetés vonható le:

A 2004. május 1-jével az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamban az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a csatlakozást megelőző időszakokra még olyan nemzetközi kartell üldözése esetén sem, amely egységes és folyamatos jogsértést valósított meg, és alkalmas volt arra, hogy mind a csatlakozás időpontját megelőzően, mind pedig azt követően kifejtse hatását az érintett tagállam területén.”

            Az indítvány 46.pontja után kimondja:

          „A visszaható hatály tilalma alól nincs kivétel”

            Majd ennek jogi indokait is megadja a következők szerint:

 48. Igaz ugyan, hogy az uniós jog anyagi jogi szabályait kivételesen lehet visszamenőlegesen alkalmazni, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik.(53) A jelen ügyben azonban az EK 81. cikknek és az 1/2003 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének sem a szövegéből, sem a céljából vagy rendszeréből nem fakad olyan egyértelmű támpont, amely e két rendelkezés visszamenőleges alkalmazását indokolja. Az uniós kartelljog kvázi büntetőjogi jellege(54) éppen ellenkezőleg, sokkal inkább a visszamenőleges hatály ellen szól, mert e hatály megsértené a büntetések törvényességének elvét (nullum crimen, nulla poena sine lege), amely uniós alapjogi védelemben részesül (az Alapjogi Charta 49. cikkének (1) bekezdése).(55)

Felperes jogi álláspontja: Mivel az Alkotmánybíróságnak jogilag lehetősége lett volna  az előtte felülvizsgálatot végző KÚRIA ítéletét megsemmisítenie, ezzel új eljárást kezdeményeznie, jogi álláspontunk szerint az Alkotmánybíróságot is felelősség terheli azért, mert a végső döntést hozó tagállami bíróságra háruló kötelezettség (előzetes döntéshozatal kezdeményezésének) elmulasztása miatt a KÚRIÁT nem  kötelezte új eljárás lefolytatására. Mivel a végső ítéletet a KÚRIA hozta, ez a kötelezettség a KÚRIÁT terhelte.

            Tényállítás: Az Alkotmánybíróság csupán formálisan foglalkozott az üggyel.

Bizonyítás:Végzésében kitért  a panaszok  lényegének vizsgálata elől, még a kimondottan alkotmányos követelmények alsóbb bíróságok általi kézzel fogható megsértése esetén is. Legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy az AB nem tudja és nem is akarja felvállalni azt,  hogy egy hat éve folyó perben az előtte ítélkező mintegy 18 jogtudós, MTA tag, volt alkotmánybíró és több évtizedes gyakorlattal rendelkező állami bírák jogi álláspontját felülvizsgálja. Ezt így fogalmazza meg az AB végzése:

  „2.3.Az esetleges „tisztességtelen” választottbírósági eljárás tényének, vagy annak cáfolatának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A választottbírósági eljárásokkal szembeni rendes bírósági eljárásban jogerős ítéletet hozó Tatabányai Törvényszék, illetve a felülvizsgálati eljárásban a végső ítélettel döntő KÚRIA lett volna jogosult olyan eljárási szabálytalanságok megállapítására amelyek a tisztességes eljárás sérelmének alkotmánybírósági megállapítását lehetővé tennék”

Felperes  álláspontja: Amennyiben az Alkotmánybíróság  idézetében foglaltak teljesültek volna, akkor nem lett volna szükség a panasz benyújtására. Továbbá panaszunkban azt is bizonyítottuk, hogy nagyrészt  maguk a rendes bíróságok  követték el a jogsértéseket. Csak a  Vbtv. előírása szerint  ugyanis  legalább ötféle jogcímen érvényteleníteniük kellett volna  a választottbíróság ítéletét  a közösségi jog többszörös megsértésén kívül, csupán a magyar jog megsértése miatt is.

Tekintettel arra, hogy keresetünket elsődlegesen a közösségi jog KÚRIA általi kellően súlyos megsértésére alapoztuk, - mely jogsértésnek elsődleges alapja a közösségi jog jogellenes ( és a jogellenességen túl közösségi jog ellenes indokkal és közösségi jog ellenes módon történt) alkalmazása – az eddigiekben ezt kívántuk bizonyítani.

Folytatása következik a következő lapon!

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 14.Alkotmányellenes az első választottbírósági ítélet megsemmisítése
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat