58.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4
Alktmányjogi panasz I.foltatása.

„Vbtv. 27. § A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.”

 

Itt hivatkozunk az EBH 2008.1794. számú LB elvi döntésre, mely szerint „A    választottbírósági ítélet érvénytelenítésére ad alapot, ha a választottbíróság olyan ténybeli és jogi alapra helyezi döntését, amelyre a kereseti kérelem nem vonatkozott és ezért az ellenérdekű félnek nem volt módja arra, hogy ténybeli előadást tegyen és jogi érveit kifejthesse, ilyen módon az ügyének előterjesztésére sem volt képes.” (1994.évi LXXI. törvény 27.§, 55.§ (1). bek. c) pontja)

 

„Vbtv. 34. § (3) … közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.”

 

1)      A Törvényszék megsértette Pp. 3. §-át, amikor kifejezett kérelmünk ellenére nem vizsgálta meg a Választottbíróság által megsemmisített szerződési pontoknak egy előző választottbírósági ítélettel történt érvényben tartását (és e vizsgálat elmaradásának okát sem adta meg), így az ítélt dologra irányuló kérelmünket, amely az Eco Swiss ítélet helyes alkalmazásához nélkülözhetetlen, meg sem kísérelte vizsgálni, jóllehet az Eco Swiss ítélet és más közösségi rendeletek az EK-81. cikk választottbíróság általi alkalmazásának felülvizsgálatát az állami bíróság számára kötelezővé teszik. .

 

2)      A Törvényszék a választottbírósági ítélet érvényben tartásával megsértette a Tanács 1/2003/EK rendeletét, mivel az EK-81. cikk alkalmazására a csatlakozás előtt kötött szerződések esetében nincs lehetőség. Ezt a közösségi jogszabályt a Törvényszék azáltal sértette meg, hogy elmulasztotta az EK-81. cikk alkalmazásának kérelemre, szintúgy elmulasztotta kötelezően hivatalból történő vizsgálatát. Így nem is juthatott abba a helyzetbe, hogy megismerje az erre az esetre vonatkozó közösségi jogot.

 

 

3)      A Törvényszék, bár – ügyünk elő nem adhatóságának kérdésében – ítéletét a bizonyítási teher kérdésének eldöntésére kívánta alapozni, a bizonyítási teher kérdésében történő állásfoglalást valamilyen okból kikerülve, a választottbírósági Eljárási Szabályzat és a közösségi jog előírásával merőben ellentétesen, lényegét tekintve egy mondva csinált bizonyítási lehetőséget kreált a MIRELTA terhére. Ezzel – a Választottbíróságnak az alkotmányos alapjogunk sérelmére elkövetett eljárását magáévá téve és igazolva – olyan súlyos törvénysértést követett el, mely önmagában indokolja a Törvényszék ítéletének megsemmisítését. 

 

Az Eljárási Szabályzat rendelkezése:

 

„35. § Bizonyítékok

 

(1)              A fél köteles bizonyítani azokat a körülményeket, amelyekre követelése vagy védekezése megalapozásául hivatkozik.”

 

Az EK-Szerződés 81. cikke megsértését a Tanács 1/2003/EK rendeletének I. fejezet 2. cikke szerint a jogsértést állító félnek, vagy a hatóságnak, ez esetben a jogsértést a bizonyítási terhet az A-HEAT-től önként átvállaló Választottbíróságnak kellett volna bizonyítania. A 81. cikk tag MIRELTA általi megsértésére a perben az akkori felperes, az A-HEAT nem hivatkozott, ezért egyedül a választottbírósági eljáró tanácsot terhelte a hivatalból indított eljárás során a bizonyítási teher.

 

4)      A Választottbíróság, illetőleg a Törvényszék megsértette az ítélt dologra vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket, melyek a jogbiztonságot védik, így megsértették a közrendre vonatkozó törvényi előírásokat azáltal, hogy a véglegesen jogerős első választottbírósági ítéletnek a szerződések érvényességére vonatkozó rendelkezéseit semmibe vették, és e szerződések egyes pontjait megsemmisítették.

 

Hivatkozások a jogszabályokra és határozatokra:

 

Részlet a 9/1992. (I. 30.) AB határozatból:

 

„Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.”

 

Részlet a Választottbíróság Eljárási Szabályzatából:

 

43. § A választottbírósági ítélet végrehajtása

 

 „A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A Választottbíróság ítélete végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének nincs helye, a felek annak önként tartoznak eleget tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági határozatok végrehajtására vonatozó jogszabályok irányadóak.”

 

 

 

 

Részlet az 1994. évi LXXI. (választottbírósági) törvényből:

A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása

 

58. § A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

 

Részlet az 1952. évi III. törvényből (Pp):

 

„229. § (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).”

 

Az  EBH2009.1969 (Legf. Bir. Gfv. 30.075/2009. sz. határozat) elvi részének részlete:

 

I. A választottbírósági ítélethez ugyanolyan anyagi jogerő fűződik, mint a jogerős rendes bírósági ítélethez (1994. évi LXXI. törvény 58.§. 1952. évi III. törvény 229.§)

 

5)      Az alábbi esetjog is bizonyítja, hogy a Választottbíróság az EK-81. cikk alkalmazásával, a Törvényszék a választottbírósági ítélet felülvizsgálatának elmulasztásával megsértette a közösségi jogot (kiemelések: MIRELTA).

 

„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

 

2012. február 14.

                                                           (A C-17/10. sz. ügyben)

48      Az 1/2003 rendelet eljárásjogi szabályokat és anyagi jogi szabályokat is tartalmaz.

49      Amint azt a főtanácsnok indítványa 43. pontjában kifejtette, az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése az EK 81. cikkhez hasonlóan a vállalkozások megállapodásainak értékelésére szolgáló, a versenyhatóságoknak címzett anyagi jogi szabályokat tartalmaz, így e rendelkezések uniós jogi anyagi jogi szabályoknak minősülnek.

50     Ezek az anyagi jogi szabályok főszabály szerint nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal, függetlenül azoktól a kedvező vagy kedvezőtlen hatásoktól, amelyekkel az ilyen alkalmazás az érdekelt számára járhat. A jogbiztonság elve ugyanis megköveteli, hogy egy ténybeli helyzetet – kifejezett ellentétes rendelkezés hiányában – a megvalósulásakor hatályos jogszabályok fényében vizsgáljanak meg (lásd ebben az értelemben a C‑120/08. sz. Bavaria‑ügyben 2010. december 22‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 40. és 41. pontját).

51     Az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az uniós jogi anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a jogos bizalom elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik (lásd a C‑369/09. P. sz., ISD Polska és társai kontra Bizottság ügyben 2011. március 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 98. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).”

Végezetül állítjuk, hogy a MIRELTA Magyarország területére érvényes kizárólagos (vertikális) forgalmazási joga sem nemzeti, sem közösségi jogot nem sértett a csatlakozás előtt, és nem sért a csatlakozás után sem.  Az egész ügy egy kreáció, és nem véletlen, hogy azokat a vizsgálatokat, melyek során a tagállamok közötti kereskedelem érintettségét bizonyítani lehetne sem a Választottbíróság, sem az A-HEAT nem igyekezett elvégezni, mivel az egyetlen országot érintő és a csoportmentesítés hatálya alá is tartozó vertikális kereskedelmi tevékenységre egy vizsgálat során igencsak nehezen lehetne ráfogni, hogy van közösségi dimenziója. Ezen kívül sem a közösségi, sem a magyar versenyjog nem ismeri a per se jogellenes megállapodásokat, sőt az Európai Unió Bizottságának a vertikális korlátozásokról szóló 2000/C 291/01 sz. iránymutatását olvasva a konkrét ügyre könnyen rá lehet ismerni:

 

„Potyautas effektus”

 

„Előfordulhat, hogy az egyik forgalmazó a másik forgalmazó által tett promóciós erőfeszítések előnyeit élvezi saját befektetés nélkül. Ez igen gyakori probléma mind a nagykereskedelemben, mind pedig a kiskereskedelemben. A kizárólagos forgalmazás vagy más hasonló korlátozások segíthetnek az ilyen potyázás elkerülésében.”

 

A valóság e versenyjogsértés állításával szemben az, hogy a megállapodás felrúgása, majd Választottbíróság általi „megsemmisítése” óta a megelőző állapothoz képest jelentősen torzult a Güntner-Tata Kft. termékei területén a verseny, ugyanis a termékeket az A-HEAT a MIRELTA termelőerejének „lenyúlását” követően jelenleg maga és egyedül értékesíti a magyar piacon a „potyautas” effektus látványos megnyilvánulása útján.

 

Álláspontunk szerint a Választottbíróság súlyosan megsértette a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét (ezzel alkotmányos kötelezettségét) azzal, hogy az A-HEAT „felvetésének” elutasítása helyett a MIRELTA törvényben biztosított jogait, nevezetesen a jogerős választottbírósági ítélet megfellebbezhetetlenségéhez és végrehajtásához való jogát és törvényes érdekét figyelmen kívül hagyva, az anyagi jogi jogerő ellenére a felek közötti jogviszonyt ismételten elbírálta, és az ítélt dologgal ellentétes döntést hozott meg. Ezzel sérült az anyagi jogi igazság (res iudicata pro veritate habetur) és a MIRELTA törvényes, igazságos és pártatlan eljáráshoz való alkotmányos joga.

 

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában és ítélkezésében a jogbiztonság követelményét a jogállamiság körében dolgozta ki (Alkotmány 2. §). A jogbiztonság egyik alapvető elve megköveteli, hogy a polgári perben résztvevők jogaikat és kötelezettségeiket az eljárás garanciális szabályai között gyakorolják. A jogállam-értelmezés kapcsán szintén deklarálta az Alkotmánybíróság hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik.

Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Ha a jogbiztonság eme követelményei sérülnek, akkor az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság is sérelmet szenved. [46/1991. (II. 10.) AB határozat; 75/1995. (XII. 21.) AB határozat.

 

Indítványozó: MIRELTA HŰTŐTECHNIKA Holding Kft. 2890 Tata, Szomódi u 4.

                      

Törvényes képviselő: Tóth István ügyvezető

                       

A jogi képviselő meghatalmazása mellékelve.

 

Adatai nyíltan kezeléséhez panaszos hozzájárul.

 

Az indítványban foglaltak alapján kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Tatabányai Törvényszék jogerős ítéletének alaptörvény-ellenességét állapítsa meg, és azt semmisítse meg.

                                     

Tata, 2012. 03. 26.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                       

Az alkotmányjogi panaszhoz csatolt mellékletek listája:

 

I. Kötet        BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK

Tartalma:

 

A bírósági határozatok áttekintő kimutatása

 

1.sz. A Tatabányai Törvényszék jogerős (panaszolt) ítélete

2.sz. A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasító végzése

3.sz. A Megyei Bíróság érvénytelenítő ítélete

4.sz. A második „felülvizsgálati” választottbírósági ítélet

5.sz. Az első véglegesen jogerős választottbírósági ítélet

 

 

II. Kötet       BÍRÓSÁGI BEADVÁNYOK

Tartalma:

 

6. sz.   A  KÚRIA részére a Tatabányai Törvényszék ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati                                                 kérelem

7. sz.   A  MIRELTA beadványa az új eljárás kezdetén

8. sz.  Az A-Heat felülvizsgálati kérelme ellen a MIRELTA által benyújtott felülvizsgálati ellenkérelem

9. sz.   A Megyei Bíróság ítélete ellen az A-Heat által benyújtott felülvizsgálati kérelem

10.sz.  A  második választottbírósági ítélet ellen a MIRELTA által indított kereset

11.sz. Az első választottbírósági ítélet ellen az A-Heat által benyújtott „fellebbezés” a Választottbírósághoz opciós joga újra megállapítása céljából (lásd első oldal „Kereseti kérelmek”)

12.sz.  A MIRELTA ellenkérelme „res iudicata” fennálltára (is) hivatkozva

13.sz.  Az A-Heat 2009. július 22-én kelt, a második választottbírósági eljárás során beadott „észrevételei”, melyből megállapítható, hogy a második választottbírósági eljárás során nem (sem) volt olyan „álláspontja”, mely szerint a tag MIRELTA forgalmazási joga „sértené” az EK-81. cikk előírásait (18. pont, 19. pont, 22. pont. A MIRELTA viszontválasza D) fejezet, F) fejezet.

 

 

III.       EGYÉB FONTOS DOKUMENTUMOK

Tartalma:

 

14.sz.   A per alapját képező 2003. 09. 15-i Adásvételi szerződés és tagi megállapodás, és ennek 5. számú melléklete (az 5. sz. melléklet a Güntner-Tata Kft. 2003. október 1-jétől érvényes társasági szerződése, melynek 4. 2 és 13a1. pontjait a második vb-i ítélet megsemmisítette).

15.sz.   A MTA Nyelvtudományi Intézetének szakértői véleménye az első választottbírósági ítélet indokolásának nyelv értelmezéséről

16.sz.   A C-126/97. sz. ügy (Eco Swiss) jogilag lektorált teljes szövege

17.sz. - Bizottsági közlemény (2001/C 368/07) kivonat: I/1. pont, (ha és amennyiben egyáltalán alkalmazható lett volna a közösségi jog)

            - 1/2003/EK. rendelet kivonat (Bizonyítási teher), 3. cikk (2). (A nemzeti versenyjog alkalmazása)

 

 VÉGE A FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM SZÖVEGÉNEK

 

 

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 58.Alkotmányjogi panasz I.folytatása
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat