163. "Jön még a kutyára dér!" Bővített változat!

Ténylegesen több, mint 10 éve nem létező törvényt alkalmazott a Fővárosi Itélőtábla. A Kúria ezt örömmel elfogadta, valóságos tort ültek felette, élvezettel csámcsogták és szívták magukba  az Ítélőtábla kínkeservében kiszenvedett hülyeségét, az  Alkotmánybíróság pedig, az új , még hivatalba sem lépett elnök részvételével szintén a nem létező törvényt találta alkalmasnak arra, hogy a több milliárdos korrupció-gyanús ügyben választ adjon e weblap állítására és kérdésére: Hivatali visszaélés vagy  korrupció?  Mind a három bírói szint tudja, hogy hazugság, amire döntésükben hivatkoznak, az arroganciájuk és a leplezésük még is erre ösztönözte őket. 

Ez egy valódi jogállam. Ahogy arról az AB kormánypárti bírái gondolkodnak. És még csodálkozik rajta a Fidesz vezetése, hogy a kiterjedt  közép-európai korrupciós gyakorlat miatt műveleti (értsd: korrupció elleni fellépési ) területté nyilvánította az USA Magyarországot is. Feltehetőleg nem az a megoldás a korrupció ellen, hogy  tisztességtelen és törvénysértő védelmet nyújt takargatására az igazságszolgáltatás, mely hatványozottan súlyosabb korrupciós vád lehet, mint maga a korrupció. A fékek és ellensúlyok rendszerében valami nagy gránittömb került a fogaskerekek közé, vagy pedig eggyé olvadt összes hatalmi ág.

A tisztelt magyar bíróságok - a Kúria egy bizonyos bírói körének önkényes és tisztességtelen irányítása mellett -mondhatni: velejéig hazug és tisztességtelen eljárással - maradandót produkáltak.

Az alapeljárásokban perek során évekig azt erőltették és bizonygatták, hogy az Unió  versenyjoga volt alkalmazandó, és végig az Unió joga alkalmazása körében jártak el.

A KURIA jogerős végső ítéletét  azzal indokolta, hogy az Unió versenyjoga volt alkalmazandó. Ezt az álláspontjukat az AB is osztotta, bár  egy lajárt lemezre (hatálytalan törvényre)  utalva.

Kizárólag azért volt jogalapja kártérítési pert indítani a Magyar Állam ellen, mert bíróságai az Unió versenyjogát alkalmazva jogellenesen megfosztották bevételi forrásától.

Viszont a Kúria uniós jogot és a tisztességes eljárás szabályait sértő  ítélete  miatt indult  kártérítési eljárás során -mely az Unió versenyjogának  megsértése miatt kártérítési kötelezettséget ró a Magyar Államra -  már meghazudtolták a jogerős ítélet indokolását és azt állították, hogy "valójában",  a 2002.évi X.törvényt (magyar törvényt!) alkalmaztak amely "uniós gyökerű magyar jog", ezért  akár az Unió jogának is lehet tekinteni, bár csak a csatlakozásig volt érvényben, de ez egyébként szerintük olyan öszvér jog, amelyik szerintük mégsem uniós jog, hanem egy kicsit az is, meg nem is, meg egyébként magyar jog, de majdnem azonos az Unió jogával, és annak ellenére tiltakozni kellett volna az alkalmazása ellen a sértett félnek  már 2009-ben, hogy csak 2014-ben ötletelte ki az Íttélőtábla bírói számára valaki, hogy ez egy bomba megoldás, bár hazug és tisztességtelen, de ma ezek szerint   bevett stílus a  magyar bírói viszonyok között. Önmagában elképesztő, hogy a  rendelkezésükre álló tudományos professzori  és jogtudós bírói apparátus csak  egy több mint tíz éve nem létező törvényt tudott összekaparni  előző "jogi" álláspontja  "jogi" meghazudtolására, azt is csak úgy, hogy azt kellett hozzá hazudni: a peres ügy akkor keletkezik, amikor a perre okot adó szerződést megkötik. Ezt az új jogi megközelítést az AB bírái bevették (mert ha nem veszik be, akkor meg kellett volna semmisíteniük  az Ítélőtábla döntését és saját előző végzésüket is. De az AB bírái, azonosan a jelen ügyben eljárt állami bírókkal  tévedhetetlenek.

Szép kis teljesítmény!

Tették  a fentieket azzal a kifejezett szándékkal, hogy a kártérítési perben ismét megtudják tagadni -most már erre a bomba ötletre hivatkozva-  az Unió másodlagos jogának, ezzel együtt az Unió Alapjogi Chartájának  kötelező alkalmazását, és az előzetes döntési eljárásra utalási kötelezettségüket is, most már azzal a hamis állítással, hogy "valójában" az alapeljárásban nem is az Unió  elsődleges jogát , az EK-81.cikket alkalmazták, hanem egy pofátlanul oda hazudott érvénytelen törvényt. Nem is saját nevükben hamisították meg  a választottbíróság ítéletének indokolását, hanem fogadatlan prókátorként  a három jogászprofesszorra  fogták rá, akik helyett visszamenőlegesen döntöttek az Ítélőtábla bírói abban a kérdésben, hogy nem az Unió jogát, hanem egy érvénytelen magyar jogot alkalmaztak valójában,  olyan eljáró tanácsot tettek ezzel nevetségessé, akik közül kettő alkotmánybíró is volt már, a harmadiknak meg elévülhetetlen érdemei vannak a polgári törvénykönyv átalakításában. Hát így megy ez! Közokirat tartalmát bírók hamisítják, hogy feletteseiknek tetsző ítéletet tudjanak hozni, a jogszerűség egyáltalán nem számít.

Szép kis teljesítmény!

Rájuk is, és az ügyre nézve is, sajnálatos módon azonban az AB alapeljárásban elfoglalt felemás és törvénysértő álláspontja ellenére a 2002.évi X.törvényt a 2008-ban indult ügyben már nem lehetett alkalmazni, mert a törvényt a csatlakozás napjával hatálytalanították azzal, hogy helyette az 1/2003.EK tanácsi rendeletet volt  kötelező alkalmazni. De ugye az AB végzése ellen nincs apelláta. A bíróságok döntése ellen ugyan van, de minek!

Szép kis jogállam!

Az eljáró bírók a kártérítési per mindhárom szintjén  bebizonyították, hogy jogi hazugságaikat, amelyeket az alapeljárásban bevetettek, újabbakkal is lehet tetézni a bírói "függetlenség" jegyében, bizonyítva azt is, hogy sem önkontrolljuk, sem önbecsülésük nincs, de bírói esküjük sem köti őket, amikor a kártérítési perben tisztességtelenül éppen ellenkezőjét bizonygatták a   b? szövetség elvi írányítója által kiadott útmutatás szerint annak, amit előtte három évig kollégáik szintén kötelezően  tisztességtelenül bizonygattak.

Szép kis teljesítmény!

Sebaj, hazudtak bevett szokásuk szerint megint  jó nagyokat, például hogy a peres  "ügy"  már rögtön  akkor "megkeletkezett", amikor a  felek a szerződést kötötték (például 1990-ben és 2003-ban) , tehát nem akkor, amikor a felek között a peres eljárás kezdődött.

Majd a Kúria az újabb végső ítéletében azt hazudta, hogy az eljárás során fel sem merült a magyar versenyjog alkalmazásának kérdése. (A bíróságok a Kúriával  együtt elhallgatták, megtagadták az alkalmazására tett indítványokat.Tehát csak részükről "nem merült fel" az  alkalmazás kérdése,mert akkor  el kellett volna ismerniük, hogy a 2002.évi X.törvény szavatossági ideje 2004.május 1-én lejárt, azaz nem csak hazug a rá való hivatkozás, hanem nevetséges is több évtizede talárt öltő bírók részéről.)

Szép kis teljesítmény!

Így most van két jogerős ítélet a Kúria részéről:

1. Az alapeljárásban Unió versenyjogát kellett alkalmazni! (Ténylegesen is azt alkalmazták!).

2. Megtörve (maghazudtolva!) saját  első jogerős ítélete  jogerős releváns indokolását, most  azt hazudta a Kúria, hogy  valójában az előtte eljáró Fővárosi Ítélőtábla által  kínjában kiötölt 2002.évi X.törvény alkalmazására -tehát nem az Unió jogának alkalmazására- került sor az alapeljárásban. Tehát háromszorosan is  törvényt sértett a Kúria ebben a vonatkozásban is: hatálytalan törvény alkalmazását fogadta el a Kúria, hatályos törvény alkalmazását tagadta meg a Kúria, jogerős ítélet indokolását tagadta meg a Kúria!

Szép kis teljesítmény!

A lejár szavatosságú törvény alkalmazását a Kúria csak bírói hatalmával  visszaaélve hagyhatta jóvá, mivel a csatlakozás után indult ügyekben akkor sem volt a 2002.évi X.törvény alkalmazható, ha a Fővárosi Ítélőtábla nem szándékosan hazudott, hanem  három ítélőtáblai bíró nem tudta (lehet már tudja, vagy valahonnan előbb utóbb megtudja), hogy egy ügy mikor keletkezik. Ez még a szándékos hazugságnál is súlyosabb kérdéseket vet fel bírói alkalmasságukat illetően, vagy felvethetné most már  esetlegesen a bírói hatalmukkal visszaélve szándékosan hozott  manipulatív ítélet arra illetékesek általi vizsgálati kötelezettségének kérdését.

Ha ténylegesen jogállam lennénk! Maga az Unió sem arról híres!

 

 Most az a helyzet, hogy  gyakorlatilag a csatlakozás előtti időszakra egyáltalán nem alkalmazható, de jogellenesen mégis alkalmazott, és   elvileg csak a csatlakozás után alkalmazható, de tisztességtelenül  és bizonyítás nélkül ténylegesen alkalmazott  EK-81.cikk jogerős alkalmazását letagadták (szép magyar kifejezéssel:elhazudták), plusz a magyar versenyjogi alaptörvény (Tpvt) érvényességét és alkalmazását az alapeljárásban és a kártérítési perben is megtagadták.

A két elvileg alkalmazható érvényes jogszabály (az Unió joga és a Tpvt.) helyett  egy nem alkalmazható, a csatlakozás napján hatálytalanított és  a csatlakozás napja után indult ügyekben nem alkalmazható 2002.évi X.törvényt alkalmazták.

Szép kis teljesítmény!

Majd ítéletükbe belevésték: ez ellen az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak!  A magyar bíróságok így biztosítják az Unió által naponta emlegetett, az Unió jogának alkalmazása körében magas szintű alapjogvédelmet biztosító, a hatékony bírósági védelemhez való jogot, mely az összes további alapjog érvényesíthetőségének záloga (lenne). Krisztus után 2014.év végén, az Unióhoz történt csatlakozást követő 10 év után. Szép kis Unió benne a szép kis Magyarországgal!  

Szép kis teljesítmény!

Igen csak tisztességesnek és törvényesnek tünhet a bírói vezetés számára, hogy kedvenc bírói  kihátráltak az alapeljárásban ténylegesen alkalmazott és alkalmazását jogosnak tartó uiós versenyjog alkalmazásának terhe ( a kártérítési kötelezettség) terhe alól, és a magyar versenyjogi törvény alkalmazásának kötelezettsége alól, és egy érvénytelen törvény alkalmazása maradt számukra a "végső megoldás".

Szép kis teljesítmény!

Gratulálunk a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla  és a Kúria illetékes bíróinak és e bíróságok elnökeinek. Szép munkát végeztek. Ha úgy gondolják, hogy a gratuláció jogtalan, nyugodtan indítsanak eljárást, vagy küldjék a cégre a NAV-ot, több kárt már úgy sem tudnak okozni, mint csak az alapeljárás 100 milliós, a  kártéritési per 20 milliós perköltségével és a három milliárd forintos profit multinacionális cég részére történt átcsoportosításával okoztak.

Szép kis teljesítmény!

El kell ismerni, sátáni és  undorító  megoldást eszeltek ki, hogy megpróbálják magukról lerázni  -mint kutya vizet- az Unió jogának alapeljárásban  történt alkalmazása során   szándékosan elkövetett  alapjogsértő és tisztességtelen eljárásuk következményét. Mert ugye rájöttek, baj lehet belőle, hogy ha az Unió jogát alkalmazták, akkor  az 1/2003.EK tanácsi rendeletet is kötelező lett volna alkalmani, annak minden következményével együtt. Akkor nincs más hátra, mint újabb jogsértéseket elkövetni.

Szép kis teljesítmény!

Ehhez -mivel nem volt jobb ötletük-  annak tudatában is a 2002.évi X.törvényt alkalmazták, hogy ezzel szándékos és többszörös törvénysértést követtek el. Úgy számoltak, akkor is megéri megszabadulni az Unió jogától, ha eljárásuk nyilvánvalóan tisztességtelen és törvénysértő. Ezek szerint voltak és vannak bírók, akiket táncba lehet vinni bármilyen  tisztességtelen cél elérése érdekében. És hogyan döntenek majd,  vagy hogyan döntöttek eddig, ha nem a főnökeiket szolgálják ki ingyenesen  a tisztességtelen ítélettel, hanem milliárdosok "próbálkoznak be". El lehet képzelni, ha valakinek nincs önkontrollja, önbecsülése,miképen fog dönteni, vagy miképpen döntött eddig.

Fogadják az ügyben eljárt bírók a választottbíróság korrupció gyanús ítéletének takargatása érdekében kifejtett tevékenységükért, és  a multinacionális cég    részére történt több milliárdos profit sikeres átcsoportísása terén  elért kétes sikereikért, a magyar jogtörténetben páratlan teljesítményükért,  a törvénytelen eljárásukkal tönkretett cég gratulációját.

Majd nem sokára, szépirodalmi szinten név szerint olvashatják, hogy ki mit követett el ebben az ügyben. 

És fogadják a tönkretett cég gratulációját azért is, mert  sorozatos jogsértésiekkel sikerült -legalábis eddig- elérniük, hogy a Kúria károkozását  a Magyar Államnak nem kell megtérítenie, azaz saját magukat  felmentették a károkozás a ténye alól.

Szép kis teljesítmény!

Ez történik minden olyan esetben, amikor valaki saját maga ügyében lesz döntőbíró!

Csak így tovább a sztálinista és rákosista ,bizonyítás nélküli "koncepciós" perek útján. Van még ilyen ügyük? És hány?

"A tavasz 17 pillanatán"  okosodva várható volt, hogy a konspiráció ( a  ? szövetség) szervezése során végül végzetes hibát követnek el az ismetretlen szervezők. 

Ehhez nem gratulálunk, mert  elkövették,csak az a szerencséjük, amit itt nem írunk még le.

És mivel védekeznek, ha mégis valaki egyszer megkérdezi, mint a NAV elnökétől, hogy mit vagy kit és miért takargattak százszorosan törvénysértő tisztességtelen ítéleteikkel? Adott valaki utasítást a törvénysértésekre, vagy maguktól ilyen bátrak? Vagy miért vannak ott, ahol vannak, ha nincs önálló döntési lehetőségük? Miért vállalták a saját magukat megalázó döntést?

Meg lehet érteni a bírói vezetést is, hogy  megint leváltották, eltávolították Baka Andrást, most az eljáró tanács vezetéséről, mert egy jelentős kártérítési összegű  hét éven keresztül végig hazudott ügyben nem vállalhatták a fiaskót. Nem is hitte senki, hogy a Kúria saját károkozását meg fogja merni állapítani. Akkor nem az LB jogutódja lenne. Inkább  bebizonyították saját maguk saját magukról, hogy valóban tisztességtelenek. El lehet hinni, nem kellett volna ilyen szinten bizonyítani!

Amikor 2009-ben a választottbíróság meghozta korrupció-gyanús ítéletét, a bejelentésre a Legfőbb Ügyészség úgy reagált: a jogi tévedés nem büncselekmény!  Egy tévedés nem. Majd tíz sem lesz az. És a nem tévedés, a szándékos hamisság sem lesz az. Már akkor sem úgy nézett ki, hogy három milliárd Ft multi cég részére történő átcsoportosításánál  "csak úgy" szoktak tévedni. Ugyan abban az ügyben elkövetett további "tévedések" sem ütötték meg a hivatali visszaélés mércéjét, azok továbbra is tévedések maradtak, bármilyen szándékos és nyilvánvaló törvénysértéseket mutatott be a sértett fél. Azóta minden egyes eljáró bíró hazudozott, a jogerősen alkalmazni rendelt elsődleges uniós jogot  "tévedésből" felcserélték  egy érvénytelen magyar törvényre, az érvénytelenséget ismerve. Ez is tévedés. Három bíró, öt bíró egyszerre, csoportosan téved, többször is.

Ezek szerint először tévedett három jogászprofesszor, választottbíró, a pénzügyileg jól eleresztett multi cég javára, tévedett egy egyes bíró, tévedett öt legfelsőbb bírósági bíró,  mind az öt egyszerre, tévedett megint egy egyesbíró, tévedett három kúriai bíró,  egyszerre mind a három, majd tévedett öt alkotmánybíró, egyszerre mind az öt.  Ezek szerint tévedtek abban,  hogy végig, minden egyes bírói aktus során az Unió jogát alkalmazták.

Holott tudniuk kellett volna a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria újabb jogerős ítétele szerint, hogy amit uniós versenyjognak hittek, az délíbábos szemfényvesztés volt, mert ők mind a 18-an valójában mindannyian  egy 2004.május 1-én hatályát vesztett, és a 2008-ban indult perben már nem alkalmazható 2002.évi X.törvényt  alkalmaztak, csak nem vették észre.

Ha bedőltek a szemfényvesztésnek, és nem a Unió elsődleges jogát, az EK-81.cikket kellett volna alkalmazni, akkor  a Magyar Államot kártérítési kötelezettség terheli a végső fokon döntő Kúria "tévedése" miatt.

De a magyar jogállam legfelsőbb bírói fóruma nem "tévedhet" (meg sem, és még sem). Mindenki más igen. Ha nem tévedhet, akkor mégis hogyan fordulhat elő, hogy egyezően az útmutatása szerint eljáró alsóbb bíróságok álláspontjával, hogy  azzal indokolja végső döntését (jogerősen), hogy az Unió versenyjogát jogszerűen alkalmazta közvetlenül a választottbíróság?

A kártérítési perben szintén jogerősen már arra hivatkozik az Ítélőtábla, a Kúria  és az AB! is, hogy nem az Unió jogát, hanem egy magyar jogot, a hatályát vesztett és már a választottbírósági perben sem alkalmazható 2002.évi X.törvényt  alkalmazták   az alapeljárásban.

A  kártérítési perben újabb egyes bíró, újabb  három fős bírói tanács, újabb három fős felülvizsgálati tanács járt el. Ez megint újabb hét fő bíró. Ez már 25. És jött az 5 fős AB tanács először és újra jöhet az 5 fős Ab tanács , az összesen 35 fő.

És lehet -e ekkora bírói tömegre mondani, hogy tévedtek? Ők bizonyosan azt mondják, nem tévedhet ekkora tömegű bíró. Mi is azt mondjuk: véletlenül sem tévedés történt, hanem előre egyeztetett szándékosság.

Szép kis teljesítmény!

Petőfit idézve: "Hazugság szemtelen hazugság,..."

Csak hazugság-e az előző jogerős  közokiratok tartalmával merőben ellentétesen, tartalmukat hamisan alkalmazva ítélkezni? Hivatali visszaélés? Dehogy, kreativitás a javából! Ez is belefér a bírói függetlenségbe Magyarországon.

Meddig?

Az ügy még nincs befejezve!

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 163 Jön még a kutyára dér! Bővített változat..
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat