154.Büntető feljelentés  

A 153.lap folytatása

Büntető feljelentésemet a következőkben foglalom össze:

 

1. Büntető feljelentés visszaélésre utaló választottbírósági ítéletet hozó választottbírók ellen hamis közokirat készítése miatt

 

Az első választottbírósági ítélet, magában a második választottbírósági ítéletben és a legfelsőbb bírósági végzésben foglaltakkal is bizonyítottan jogerősen döntött a forgalmazási jog kérdésében, amit közokiratba (ítéletbe) foglaltak. A 60 napos jogvesztő határidő eltelte után ez a választottbírósági ítélet (döntés) többé senki által sem vitatható. Ugyanakkor e jogerős forgalmazási jog megszüntetése céljából, multiérdekből, visszaélés-szerűen, jogellenesen indított második választottbírósági eljárás során az ítélt dolog jogintézményét tudatosan semmibe véve, az alkotmányos rendet sértve, a törvény tiltása ellenére az első közokirattal ellentétes tartalmú, azaz hamis közokiratot készítettek.

 

Ez az első közokirattal ellentétes tartalmú hamis közokirat- az első közokirat érvényességét, az ebben biztosított jogot és a jogerő tényét elismerte, ennek ellenére alkotmányellenesen megszüntette. Erre a jogi aktusra törvényesen nem kerülhetett volna sor, mert a választottbírósági eljárás egyszintű, nincs lehetőség egy közokiratba foglalt jognak (a forgalmazási jognak) egy fiktív, kitalált okkal készített hamis tartalmú (ezért hamis) közokirattal történő megszüntetésére, nem csak a hamis közokiratba foglalt jogcímen, de semmilyen más jogcímen sem. Megítélésem szerint a hamis közokirat készítésére, e jogi csalásra szándékosan, multiérdekből és bűncselekmény elkövetése útján került sor.

 

De nem csak a nemzeti jogerő jogintézményét vette a második választottbírósági tanács szándékosan semmibe, hanem ez a hamis ítélet és indokolás szándékosan még egy fiktív okot is kreált az előző jogerős választottbírósági ítéletbe foglalt joggal szembeni fellépéséhez, hogy ezzel elfedje azt a nyilvánvaló tényt, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárása során a C-126/97.sz. ügyben hozott és a választottbíróságokra vonatkozó (pontosan ezt a választottbírósági „megoldást” az egész közösség területén tiltó) ítéletét is fondorlatos módon kijátszotta az eljáró tanács.

 

 

       2.   Büntető feljelentés igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményt elkövető

              legfelsőbb bírósági bírók ellen hamis tény közokiratba foglalása miatt

 

Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményre utaló módon a legfelsőbb bírósági bírák hivatali hatáskörükkel visszaélve, esküjüket megszegve megítélésem szerint elkövették a Btk.275.§ (1). bekezdésének b) pontjába foglalt közbizalom elleni bűncselekményt azzal, hogy több lényeges tényt hamisan foglaltak közokiratba. Az általuk közokiratba (bírósági végzésbe) foglalt lényeges tényeknek jogi relevanciája van, ugyanakkor egyértelműen hamisak és valótlanok. Ezt a cselekedetet szándékosan követték el, azért, hogy ezzel a törvénytelen aktussal életben tartsanak egy szintén törvénytelen, hamis, kifejezettenmultiérdekből kitalált és közokiratba foglalt választottbírósági ítéletet.

 

A Legfelsőbb Bíróságnak a nemzeti jogerő alkotmányos követelményét sértő végzése az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárása során a C-126/97.sz.ügyben hozott ítéletébe, mint az állami bíróságok által közvetlenül betartandó közösségi jogba is ütközik, illetőleg ezen közösségi jog kötelező alkalmazását  hamis és meghamisított tények közokiratba  (bírósági végzésbe) foglalásával szándékosan megakadályozták.

3. Büntető feljelentés a  Btk.274.§.(1).bek. c) ponjába foglalt intellektuális közokirat hamisítás miatt.

 

 „Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában működik közre. Ez a bűncselekmény tehát akkor valósul meg, ha az elkövető - szándékos, vagy a Btk. 274. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben gondatlanságból történt - megtévesztő közreműködése folytán (ennek okozatos következményeként) a közokiratot hatáskörében eljárva kiállító jóhiszemű (értsd: tévedésben lévő) személy olyan valótlan gondolati tartalmat (adatot stb.) tüntet fel az egyébként alakilag hibátlan közokiratban, amely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozik.”

 

  A feljelentés e pontja az ügyet menedzselő választottbírósági és versenyjogi ügyvédre értendő, amennyiben képes lett volna, vagy képes volt három választottbírót és egy öttagú legfelsőbb bírósági eljáró tanácsot valótlan gondolati tartalmú beadványaival megtéveszteni. Megítélésem szerint azonban sem a választottbírók,sem  az öt tagú legfelsőbb bírósági bíró  nem félrevezetés áldozata. Ezért az ügyvéd mint részes felelős tevékenységéért.

 

 

A közokirat-hamisítás törvényi tényállására történő vázlatos hivatkozások

 

A választottbírósági ítélet is közokirat. Az 1994. évi LXXI. törvény  58.§-a a választottbírósági ítéletet a jogerős bírósági ítélettel tette egyenlővé, ezzel olyan közokiratnak ismerte el, amely a jogerős bírói ítélet hatályával bír. Ezért a választottbírókra a Btk.274.§-a vonatkozik,(mivel az elkövetés időpontjában még nem voltak hivatalos személyek), mely szerint  

 

„Aki

a) hamis közokiratot készít,vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

     ….

c)közreműködikabban,hogy jog vagy kötelezettséglétezésére, megváltozásáravagy megszűnésére vonatkozó valótlanadatot,tényt vagy nyilatkozatotfoglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

 A legfelsőbb bírósági bírákra, mint hivatalos személyekre ugyanakkor a  Btk. 275.§-a vonatkozik. A Btk.275.§-a  által szabályozott speciális alanyú bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A közokirat-hamisítás egyetlen elkövetési magatartásában sem kíván meg törvényi célzatot, ezért mind esketőleges, mind egyenes szándékkal elkövethetők.

 

Lényeges tény hamis közokiratba foglalása

 

Ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy tudja elkövetni, ugyanis ő jogosult közokiratok készítésére. Ekkor alakilag valós közokirat jön létre, hiszen a kiállítóként feltüntetett személy készítette, tartalma azonban sérti a közhitelességet. Lényegesek azok a tények, amelyek a közokirat bizonyító joghatás kiváltására alkalmas jellegét adják. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás elkövetőjének társtettese is csak hivatalos személy lehet. Ha nem hivatalos személy közreműködik e bűncselekmény elkövetésében, részesként felel.

Lásd:

 

1/2004. Büntető jogegységi határozat

a Btk. 274. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgyáról (Részletek, kiemelések T.I.)

Gyorsteszt (a lényeg és következményei összefoglalása)

 

Ha és amennyiben a nyomozó hatóságnak vagy bármely személyiségnek kétségei lennének e „tanulmány” (feljelentés) valóságtartalmával kapcsolatban, akkor egy előzetes egyszerűsített eljárást (tesztet) javasolok az egész anyag elolvasása előtt vagy helyett (bár a teljes anyag elolvasása nyújtja a teljes „élményt”).

 

De nézzük meg, mit írt a választottbírósági szakos ügyvéd szakértő a 2010. május 10-i ellenkérelme 4. 5-ös pontjában, és fogadjuk el tőle, ő csak tudja, mikor mit kell írni:

 

 

 

Az első választottbírósági ítélet jogerejének megvonása lényeges jogi tény semmibevétele útján a legfelsőbb bírósági bírák által:

 

Kiindulási alapul el kell olvasni a multinacionális társaság választottbírósági szakos ügyvéd-szakértőjének a második választottbírósági ítélet elleni érvénytelenítési per megindításakor beadott, előbb idézett, és az érvényes törvényekkel egyező jogi álláspontját ahhoz, hogy megfigyelhető legyen a későbbiekben az a jogi förtelem, melyet a legfelsőbb bírósági eljáró tanács, átvéve az ügyvéd által kimódolt minden józan ésszel ellentétes jogi bűvészmutatványt, a véglegesen jogerős első választottbírósági ítélet jogerejének elvételéhez szolgai módon felhasznált.

 

A gyorsteszt javasolt elvégzési módja a következő:

 

1. 1.    Az első választottbírósági eljárás jogerős ítéletébe foglalt, az eredeti állapotot helyreállító jogerős döntése, a forgalmazási jog Mirelta általi gyakorolhatósága volt az a következmény, ami sértette a multinacionális cég érdekét. Ezért a Mirelta forgalmazási jogát a jogerős ítéletre tekintet nélkül megsemmisítendőnek ítélte a magát kvázi felülvizsgálati választottbíróságnak kinevező, második választottbírósági eljáró tanács.

 

     Ezt írják a 2. sz.mellékletként csatolt „megsemmisítő” ítéletük alapvető indokaként:

 

„Az adásvételi szerződésben rögzített vételi jog gyakorlásának megakadályozása és elmaradása által (ez az első ítélet jogerős döntésére történő egyértelmű hivatkozás! T. I.) azonban az alperes javára biztosított magyarországi területre vonatkozó jog időben korlátlanná vált, továbbá a piac felosztása az eredeti szerződéses rendelkezéstől levált és így un. súlyos korlátozássá vált.”(A mondat második fele értelmetlen, abnormis jogi fogalmazás, ami bármit is jelent, az első ítélet jogerejére nézve semmit sem jelenthet, mert az semmilyen jogcímen nem szüntethető meg. T. I.)

Tehát az első, véglegesen jogerős választottbírósági ítélet célja és annak jogi következménye miatt (ami az első ítélet indokolása szerint a keresetnek megfelelően kifejezetten az eredeti állapot helyreállítását jelentette) „kellett közbelépnie” a második választottbírósági tanácsnak, és az általa kitalált, fiktív okokra hivatkozva a jogerősen megítélt forgalmazási jog megsemmisítése útján találta ezt megoldhatónak.

 

1. 2.    Az első választottbírósági ítélet jogerejének rejtett elismerése és semmibe vétele a legfelsőbb bírósági végzésben:

 

A Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa szolgai módon átvette a 4.sz. mellékletként csatolt végzése indokolásába a fenti, már  önmagában jogsértő álláspontot. És ahelyett, hogy ezt a második választottbírósági tanács „beismerő vallomásaként” annak alátámasztására használták volna fel, amiről szól, nevezetesen, hogy jogerős ítéletet „vizsgált felül” a professzorok tanácsa, inkább azt a hamis állítást tették, hogy erre azért volt lehetőség, mert az első választottbírósági ítéletben nem vizsgálták „érdemben” a forgalmazási jog kérdését. Ezért ezt a hiányosságot volt hivatva pótolni a második választottbírósági tanács a jogerős ítélet megsemmisítése útján. (Sőt azt is  tudták valahonnan,hogy a második választottbírósági eljáró tanács miként  jutott „nyomra”. A következő iratellenes szöveget például honnan vették?  És ezt vajon ki fogalmazhatta?)

 

A második választottbírósági tanács a legfelsőbb bírák szerint nagyon elmélyült elemzést végezhetett, mert „Az elé terjesztett kérelmeket vizsgálva állapította meg a felek által létrehozott GÜNTNER TATA Kft. társasági szerződésében foglaltak részletes elemzése során (? T. I.) azt, hogy annak az egyik rendelkezése (a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog) az első választottbírósági ítélet által létrehozott helyzet (értsd: az első jogerős választottbírósági ítélet T. I.) – a vételi jogra vonatkozó kikötés semmisségének megállapítása, ezáltal a kizárólagos forgalmazási jog korlátlan idejűvé válása – miatt vált súlyosan piackorlátozóvá.” Így még jobban érthető, mint eredetiben.

 

Ha a második választottbírósági eljáró tanács megállapítja, hogy „az első választottbírósági ítélet által létrehozott helyzet” azaz „a kizárólagos forgalmazási jog korlátlan idejűvé válása” miatt hozta az első választottbírósági ítéletben jogerősen megítélt forgalmazási jogot

megsemmisítő ítéletet, akkor nem ítélt dolgot vizsgált felül? Nem ítélt dolgot szüntetett meg? Ez olyan bonyolult jogi helyzet, hogy meghaladja öt legfelsőbb bírósági bíró szakmai ítélőképességét?

 

A választottbírósági szakos „sztárügyvéd” a következők szerint ismerte el az érvénytelenítési perben az első választottbírósági ítélet jogerejét (2010. május 10-én kelt ellenkérelmében):

 

A 8. 2 pontban még határozottan állítja, hogy „a res iudicata elvének vizsgálata kizárólag a Választottbíróság kompetenciájába tartozhat” majd levonja a végső következtetést is:”A res iudicata elvének értelmezése tehát olyan eljárási kérdés, amelynek érdemi felülvizsgálata vagy eldöntése nem tartozhat a rendes bíróságok hatáskörébe egy érvénytelenítési perben.”

(Oda tartozik!)

 

 

 

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 154.Büntető feljelentés
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat