57.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

Töprengések a jogállamról: Van-e olyan, hogy haveri jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

 Dr.Darák Péter elnök úr részére a Tatabányai Törvényszék ítélete ellen beadott alkotmányjogi panaszt is megküldtük. Mert ugye logikus törvény, hogy a felülvizsálati kérelem beadása ellenére 60 napon belül be kell adni az alktmányjogi panaszt is, majd ha nincs szerencséje valakinak a felülvizsgálattal (nem volt), akkor újra be kell adni az alkotmányjogi panaszt.

Magyarország Alkotmánybírósága

1015 Budapest, Donáti u. 35-45.

1535 Budapest, Pf. 773.

 

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Alulírott MIRELTA HŰTŐTECHNIKA Holding Kft. (2890 Tata, Szomódi u. 4., képviseli: Tóth István ügyvezető, cgsz.: 11-09-005452) az Alaptörvény 24. cikkének (2) bekezdés d) pontjában nevesített, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 27. §-ban konkretizált alkotmánybírósági hatáskör és ugyancsak az Abtv. 27. §-ában foglalt indítványozói jogosultság alapján, az Abtv. 51. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségünk miatt jogi képviselőnk útján, az alábbiak szerint előterjesztett, alkotmányjogi panaszra vonatkozó

 

indítványt

 

nyújtunk be.

 

Kérjük a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Tatabányai Törvényszék 9.G.40.083/2011/20. számú jogerős ítéletének alaptörvény-ellenességét megállapítani és a döntést megsemmisíteni szíveskedjen.

 

A Törvényszék jogerős ítéletét 2012. február 10-én hirdette ki, és ekkor került kézbesítésre az írásbeli ítélet is. Az alkotmányjogi panasz beérkezésének határideje 2012. április 10.

 

Tájékoztatjuk a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Törvényszék jogerős ítéletének megváltoztatása, illetőleg új eljárásra utasítása érdekében felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a KÚRIA részére. Jelen beadványunkhoz az alkotmányjogi panaszra okot adó jogerős ítéletet és felülvizsgálati kérelmünket csatoltuk. A többi hivatkozott dokumentumot is megküldjük annak ellenére, hogy azok a Kúria útján a Tisztelt Alkotmánybíróság rendelkezésére fognak állni.

 

Alkotmányjogi panaszunkat

 

-          a 2011. december 31-ig érvényben volt Alkotmány 2.§ (1) bekezdésében és 57.§ (1) bekezdésében, a közösségi jog alkalmazása tekintetében a 2/A.§ (1) bekezdésében  foglaltakra alapozzuk, továbbá

 

-          a 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében, a közösségi jog alkalmazása tekintetében az E) cikk (3) bekezdésében foglaltakra alapozzuk.

-          továbbá hivatkozunk a csatlakozás előtt hozott 30/1998.(VI.25) AB határozatban az Alkotmánybíróság által rögzített, a közösségi versenyjog magyarországi alkalmazhatóságának alkotmányos követelményeire, mely határozatában az Alkotmánybíróság világosan kifejtette a közösségi jog közvetlen alkalmazásának kérdését: ”az alkotmányossági vizsgálat során arra tekintettel kell megítélni, hogy a Magyar Köztársaság nem tagállama jelenleg az Európai Uniónak.”(A határozat indokolásának IV.3. pontja.), továbbá a közösségi jogforrások „a hazai jogalkalmazás szempontjából külföldi jognak minősülnek, minthogy Magyarország nem tagállama az Európai Uniónak;”(A határozat indokolásának V.2. pontja.). A jogállamiság sérelme miatt az AB alkotmányellenesnek minősítette a közösségi jog közvetlen alkalmazását nem csak a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem a GVH számára előírt közösségi joganyag közvetlen alkalmazását is: ”Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a jövőben születő közösségi jogi kritériumoknak a közvetlen hazai érvényesülését eredményezik, alkotmányellenesek,”(A határozat indokolásának V.5. pontja.)

 

A hivatkozott alkotmányos jogok és szabályok az Alkotmánybíróság állandó joggyakorlata szerint a jogbiztonságot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot hivatottak garantálni. A közösségi jog szerint (is) a csatlakozást követően a közösségi anyagi (verseny) jogot a csatlakozást követően létrejött jogviszonyokra lehet kizárólagosan alkalmazni, azonban a közösségi jog alkalmazásának eljárásjogi szabályainak betartása közvetlenül kötelező a nemzeti bíróságok számára az ilyen ügyekben is. Ezeket az eljárási szabályokat alkotmányos követelményként mindenkinek (a választottbíróságoknak és a nemzeti bíróságoknak is) következetesen be kellene tartaniuk, hiszen a közösségi jog alkalmazása esetén mindenképpen (vagy indokolatlan nem alkalmazása esetén nagy valószínűséggel) az ügyek jelentős része az Európai Bizottság, végül az Európai Bíróság elé kerülhet. Ezért volt időszerű és önmagában változásokat hozó már annak lehetővé tétele is, hogy az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni az alkotmányos jogok sérelme esetén, természetesen beleértve a közösségi jog alkalmazásával összefüggő alkotmánysértő ügyeket is.

 

Ennek megfelelően konkrét alkotmányjogi panaszunk a jogbiztonság és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét eredményező bírósági döntések halmozott jogszabálysértéseinek megállapítására, kérelmünk pedig a jelenleg jogerős törvényszéki ítélet megsemmisítésére irányul.

 

Tekintettel arra, hogy az öt éve folyó peres eljárás során az Alkotmányban (az új Alaptörvényben) rögzített alapvető alkotmányos jogok sérelme nem egy változatban és nem egy esetben, hanem eddig négy bírósági ítéletből és egy legfelsőbb bírósági végzésből álló sorozat három eleménél halmozottan fordult elő, panaszbeadványunk sajnálatosan, de szükségszerűen ennek megfelelő terjedelmű. 

Indokolás

 

A)    A per társasági-jogi előzményei:

 

Az ötödik éve húzódó perben a jog oldaláról irracionálisnak tűnő események megértéséhez szükséges az ügy mélyebb gazdasági, társadalmi vonatkozásait és a peres felek tőkeerejének különbségét is megismerni. Ezért röviden bemutatjuk az előzményeket.

 

A peres felek (régebbi nevükön a Hans Güntner GmbH és a Tata Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet) 1990. február 15-én német tulajdonosi többséggel (51 %) létrehozták Magyarországon a magyar cég tatai telephelyének egy részén a hűtőtechnikai berendezések gyártására szakosodott Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft-t. Mivel a közös cég nem rendelkezett kereskedelmi szervezettel és piaci háttérrel, a társasági szerződés és a felek által kötött tulajdonosi (ún. szindikátusi) szerződés úgy rendelkezett, hogy a KGST országok egész területén, köztük Magyarország földrajzi területén a magyar cég, mai nevén a MIRELTA Hűtőtechnika Holding Kft. (továbbiakban: MIRELTA), a világ minden más földrajzi területén a német cég (jelenlegi nevén Allied Heat Exchange Technology AG; a továbbiakban: A-HEAT) jogosult a közös cég termékeit forgalmazni és ennek feltételeként köteles a piacra jutás személyi és tárgyi feltételeit megteremteni saját piaci területén.

 

A rövid idő alatt sikeresnek bizonyult közös cégalapítás következményeként a MIRELTA folyamatosan átadta legjobb szakembereit, legújabb üzemrészeit (csarnokait, területeit, energia kontingenseit) és gépei jelentős részét a közös cégnek a gyorsan felfutó termelés feltételének megteremtése érdekében. Ennek az lett a vége, hogy a MIRELTA hagyományos hűtőtechnikai gyártási tevékenysége folyamatosan leépült és 500 fős létszáma tizedére zsugorodott, miközben a közös cég már 500 főt meghaladó alkalmazottat foglalkoztatott, mert a Mireltának nem állt sem módjában sem érdekében a közös cég létszámigényének kielégítését gátolni. A foglalkoztatási arányok ilyen mértékű eltolódása azt eredményezte, hogy a MIRELTA fő tevékenységévé és megélhetésének alapjává a közös cég termékeinek forgalmazása vált, mely fokozatosan növekedett a nemzeti piacon és az export piacain is.

 

A jól sikerült cégalapítás további, és e tekintetben negatív „következménye” az lett, hogy a német cég egyre nehezebben viselte el, hogy osztoznia kell a közös tatai cég nyereségében, miközben a piacokon is egyre fokozottabb mértékben jelen volt a MIRELTA, azaz bizonyos ellentét alakult ki a tulajdonostársak között azáltal, hogy a német cég át-átlépegetett a MIRELTA piaci területére. A német anyacég részéről folytonos nyomás nehezedett a magyar anyacégre, mely cég szövetkezeti tagjaiból tényleges tulajdonosokká vált tagjai, megelőzendő az állandó fenyegetések valóra váltását (a Mireltának közös cég termékeihez történő hozzájutásának a többségi tulajdonos által történő megakadályozását) először a volt Szovjetunió piaci területei kerültek átadásra, majd az újabb fenyegetések hatására úgy döntöttek, hogy a MIRELTA megfelelő ellentételezések mellett kivonul export piacairól és pénzbeli ellenszolgáltatás ellenében átadta azokat a német tulajdonostársának. Engedve a további követelésnek, a közös cégben lévő üzletrészeit is átruházta a német cégre.

 

 

 

Ugyanakkor a MIRELTA megfelelő szerződésekkel biztosította maga számára a magyar piacot, arra számítva, hogy a minden tekintetben kielégített német többségi tulajdonos most már békében hagyja a közös cég alapítása és fejlődése érdekében egyébként is sok áldozatot hozó magyar céget. Azonban nem így történt.

 

2003. szeptember 15-én a későbbi peres felek aláírták azt a szerződés-csomagot, melyben rögzítésre kerültek a MIRELTA jogai az exportpiacok 2006. évi átadása utáni határidő nélküli időszakra. Ez a szerződés-csomag tartalmazza, hogy az A-HEAT nem szerezte meg a magyar piacot, a magyar piacon továbbra is, határidő nélkül a MIRELTA jogosult forgalmazni, továbbá a MIRELTA 1990-től fennálló jogai a végrehajthatóság érdekében konkretizálva polgári jogi szerződésként benne maradtak a közösen alapított cég társasági szerződésében azzal a szigorítással, hogy azok a MIRELTA hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg.

 

Az export piacok és az üzletrészek megszerzését követően a MIRELTA szerződésekben biztosított jogait sértve, a közösen alapított cég többségi tulajdonosa megtiltotta a közösen alapított cég ügyvezetőinek, hogy a cég termékeit a MIRELTA részére eladják, majd saját céget hoztak létre a magyar piac ellátására. (Ez már nem volt versenyellenes szerződés és eljárás, ez már „uniós” megoldás volt, egyből piac konformmá vált, amint a piaci hasznot a német cég maga szerezte meg, nem számított, hogy a termékek magyar piaci bevezetésének és a piac bővítésének anyagi és szellemi terhét a MIRELTA viselte 17 éven át.)

 

A magyar piac becsült piaci értéke kb. 3 milliárd forint volt a német fél jogsértése idején. Az évi eladási forgalom egymilliárd forint, az éves nyereség pedig kétszázmillió Ft körül volt. Ezek az adatok azonban egy jogállamban nem szolgálhatnak magyarázatul sem a kétszintű választottbírósági ítélkezési gyakorlat bevezetésére és törvényesítésére, sem az alkotmányos jogok sérelmére, sem elnagyolt és sajátos felfogású ítéletek meghozatalára.

 

 

B)    A perbeli alkotmányjogi sérelmek összefoglalása

 

Az ötödik éve folyó per a MIRELTA megmaradt magyar piaci forgalmazási jogának védelme érdekében indult. A MIRELTA forgalmazási joga az alábbi szerződésekben került rögzítésre:

 

Adásvételi szerződés és tagi megállapodás, és ennek 5. számú mellékletét képező, a közös cég Társasági Szerződése, melyek a peres felek között 2003. szeptember 15-én jöttek létre, és a MIRELTA piacát az addigi 9 országról 1 országra szűkítette az 1990-ben kötött szerződésekben szereplő, a Mireltát illető piaci területekhez képest.

 

A 2007 nyarán a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságon indult meg az a per, melyben a MIRELTA a fenti szerződésekben biztosított jogait kívánta érvényesíteni.

 

Az első választottbírósági ítéletet követően azonban a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányos követelményeket és valamennyi hatályos törvényt átlépve, az állandó nemzeti és közösségi bírói joggyakorlatot semmibe véve ítélkeztek egy „másodfokú” választottbírósági eljárás keretében.

Ez az alkotmányellenesen ítélt dologban újra ítélkező „választottbírósági felülvizsgálati eljáró tanács” a közösségi jog közösségi jogellenes és alkotmányellenes közvetlen alkalmazásával, de a nem alkalmazható közösségi jog előírásait semmibe véve, alkotmányos alapjogot sértő módon hozott ítéletet.

 

Ezen ítélet életben tartása érdekében három és fél éves, véglegesen jogerős választottbírósági döntés tartalmát, indokolását, a felek közötti jogviszony minősítését „értékelte át” a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa, ellentmondva az összes eddigi választottbírósági ítélettel kapcsolatos saját elvi döntésének is. A Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.138/2011/11. számú végzése által elrendelt új eljárásban a Legfelsőbb Bíróság eljárásának „mintájára” a Tatabányai Törvényszék Magyarország Alaptörvényét és a változatlanul érvényes alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, a közvetlenül és kötelezően alkalmazandó közösségi jogot átlépve hozott jogerős ítéletet.

 

C)    Az alkotmányjogi panaszra okot adó eljárások részletes összefoglalása:

 

1.)    A MIRELTA HŰTŐTECHNIKA Holding Kft. (Tata, Szomódi u. 4.) (továbbiakban: MIRELTA) Vb/07129 számon keresetet indított az A-HEAT azaz Allied Heat Exchange Technology AG (D-80339. München, Ganghoferstrasse 31.) ellen (továbbiakban: A-HEAT) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság előtt, mivel a közösen alapított Güntner-Tata Kft. (Tata, Szomódi u. 4.) többségi tulajdonosaként 2007. július 1-től megtiltotta, hogy a közös cég alapítása (1990) óta érvényes társasági szerződés rendelkezései és a tulajdonosok közötti (szindikátusi) szerződések ellenére a MIRELTA magyarországi forgalmazásához a közösen alapított cég termékeket adjon el a MIRELTA részére, mely tevékenység egyben a cég megélhetésének alapja volt. Ezt követően az A-HEAT maga alapított leányvállalatot Magyarországon a közös cég termékeinek forgalmazására, ezzel az alapító tulajdonostársát megfosztotta létalapjától.

           

Az első választottbírósági eljárás során a MIRELTA és az A-HEAT közötti szerződéseket, köztük a forgalmazási jog biztosítására közvetlenül kötelezettséget jelentő társasági szerződési rendelkezések érvényességét a Választottbíróság véglegesen jogerősen megállapította azzal, hogy a MIRELTA tagsági jogát jogfolytonosan helyreállítva tagi külön jogának érvényességét, azaz a forgalmazásra való jogosultságát egyértelműen rögzítette. A tagi jogviszony helyreállításáról a rendelkező részben döntött a Választottbíróság, míg a rendelkező rész jogi következményeit, a felek közötti jogviszony minősítését az indokolási részben adta meg.

 

2.)    A pervesztes fél (A-HEAT) nem élt a választottbírósági ítélet rendes bíróság előtti érvénytelenítésének lehetőségével, hanem az egyfokú választottbírósági eljárás jogi lehetőségével ellentétesen az azonos szintű Választottbíróság előtt támadta meg az előző választottbírósági ítélet rendelkező részét. (Ez is bizonyítja, hogy a MIRELTA tagi jogviszonyának helyreállítása az eredeti állapot helyreállítását jelentette.)A peres eljárásnak egy ítélt dologban történt érdemi lefolytatásával a második választottbírósági  eljárás  csupán keretet biztosított ahhoz, hogy végül az ítélt dolog jogkövetkezményét, a szintén ítélt dolognak minősülő forgalmazási jogot, közösségi jogot és Alkotmányt sértő eljárás során az anyagi jogszabályokat is sértve hozzon ítéletet.

A második választottbírósági eljárás során mindhiába* hivatkozott a MIRELTA arra, hogy ítélt dologról van szó, az eljárást a Választottbíróság lefolytatta, jóllehet az opciós jog újra megállapításának igényét ugyanezekkel az indokokkal már az első eljárás elutasította, de a második eljárás sem talált jogi érveket a felek között új szerződés létrehozására, azaz az A-HEAT opciós jogának újra megállapítására. Ez azonban nem mentesíti a második választottbírósági eljáró tanácsot az alól az alkotmányt sértő eljárásának következményei alól, hogy ítélt dolgot vizsgált felül.

 

*„II. A teljes kereset elutasítása

Kérem a Tisztelt Választottbíróságot, hogy a felperes keresetét teljes egészében utasítsa el arra tekintettel, hogy a peres felek között a kereseti tényállással megegyező tényállás alapján és a keresettel érvényesíteni kívánt jog tárgyában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság a Vb/07129 számú eljárásban 2008. október 6-án jogerős ítéletet hozott, mégpedig átfogó mérlegelési jogával élve. A kereseti kérelem szerinti tartalommal létrehozandó vételi jogra vonatkozó megállapodás jogszabály megkerülésére (in fraudem legis), illetve az ítélt dolog (res iudicata) burkolt felülbírálására irányulna.”(12. sz. melléklet 1. oldal)

 

3.)    Az A-HEAT azonosan, mint az első eljárásban, a második választottbírósági eljárás során ismételten felvetette (13. sz. melléklet), hogy a nem tag MIRELTA kizárólagos magyarországi forgalmazási joga az EK-81. cikkbe ütköző, tehát ez esetben közösségi versenyszabályt sértene. Azonban sem azt nem bizonyította, hogy a közösségi versenyjog megsértését egy nem tag MIRELTA esetében milyen tényekre alapozza, sem azt, hogy miért hivatkozik arra, hogy csak a nem tag MIRELTA esetén kifogásolja a magyarországi forgalmazást, jóllehet tudatában volt annak, hogy a MIRELTA tagsági jogviszonyát az első választottbírósági ítélet jogfolytonosan helyreállította. Erre a MIRELTA csak azt a bejelentetést tudta megtenni, hogy a társaság tagja. Ezt követően kizárólag a választottbírósági ítélet kézhezvétele és elolvasása után értesült a MIRELTA arról, hogy a választottbíróság a közösségi jogot közvetlenül alkalmazta az 1990-ben létrejött jogviszonyra, jóllehet azt 2003. 09. 15-én a felek módosították, de ez az időpont is a csatlakozás előtti. Ezzel az eljárásával a második választottbírósági tanács a közvetlen közösségi jog jogellenes alkalmazásával még azzal is tetézte, hogy semmilyen tényállást nem vizsgált és nem állapított meg, és azt sem tette lehetővé, hogy a MIRELTA ténybeli előadást tegyen, és jogi érveit kifejthesse, mert jogellenesen nem tájékoztatta a feleket, hogy a közösségi jogot, ezen belül az EK-81. cikket alkalmazni kívánja. A Választottbíróság így nem csak ítélt dolgot vizsgált felül, és alaptalanul alkalmazta a közösségi jogot, hanem a közösségi jogot is közösségi jogot sértő módon alkalmazta, továbbá megsértette a MIRELTA alkotmányos jogait is.

 

4.)    A második választottbírósági eljárás a Vb/08279. számon meghozott választottbírósági ítéletével (4. sz. melléklet) az első választottbírósági ítéletnek (5. sz. melléklet) a forgalmazási jogot megállapító véglegesen jogerős döntését – az előző ítélet jogi következményét „sérelmezve” megváltoztatta és a MIRELTA forgalmazási jogát az EK-81. cikkre hivatkozva a legcsekélyebb ténybeli vizsgálat nélkül megsemmisítette.

 

 

5.)    A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság (3. sz. melléklet) a MIRELTA kereseti kérelme alapján érvénytelenítette a második választottbírósági ítéletet azzal, hogy a második választottbírósági eljárás ítélt dolgot vizsgált felül, mivel egyrészt a MIRELTA forgalmazási jogát az első választottbírósági ítélet jogerősen megállapította, továbbá a szerződéseket  is érvényben tartotta, ezért (a később még  többször idézett) Eco Swiss ítéletben (16. sz. melléklet) az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása során hozott ítélete értelmében nem vizsgálhatta felül az első választottbírósági ítéletet, sem a második választottbírósági eljárás, sem a rendes bírósági eljárás.

 

6.)    A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasította a Megyei Bíróságot (2. sz. melléklet) azzal, hogy az első választottbírósági ítélet nem vizsgálta és nem döntött érdemben a MIRELTA forgalmazási jogáról (jóllehet az első választottbírósági ítélet által érvényben tartott szerződések a MIRELTA forgalmazási jogát egyértelműen biztosítják, ezért a szerződések érvényben tartása mellett nem kellett és nem is volt mit vizsgálni ezzel kapcsolatban az első választottbírósági eljárás során).

 

7.)    A Tatabányai Törvényszék által a megismételt eljárás során hozott jogerős ítélete (1. sz. melléklet), továbbá a véglegesen jogerős első választottbírósági ítéletet követő eljárások szükségtelensége miatti alkotmányellenesség is az alkotmányjogi panasz tárgya. (A Legfelsőbb Bíróságnak ezt a jogi helyzetet a forgalmazási joggal kapcsolatos res iudicata kérdésének vizsgálata során törvényszerűen fel kellett ismernie, továbbá végzésében az ítélt dolog rendelkező részbe foglaltak újra perlésének konkrét megengedése (2. sz. melléklet 25. oldal első bekezdése) (még a végzés érvényben hagyása esetén is) alkotmánybírósági vizsgálatot és állásfoglalást indokolhat, mivel alapjaiban sérti a jogbiztonságot.

 

(A Tatabányai Törvényszék jogerős ítélete az alkotmányellenes és közösségi jog ellenes második választottbírósági ítéletnek szintén alkotmányellenes és közösségi jog ellenes teljesen alaptalan indokolással történt  érvényben tartása miatt az Alkotmányba ütközik,alkotmányos alapjogokat sért, és a jogbiztonságot veszélyezteti, azon kívül, hogy a közvetlenül és mindenkire kötelezően alkalmazandó közösségi jog előírásait abszolút mértékben figyelmen kívül hagyja, a közösségi joggal merőben ellentétes elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg**. A Törvényszék abszolút mértékben félre értelmezi a közösségi jog nemzeti bíróságok általi közvetlen és kötelező alkalmazásának követelményét. Ezzel előidézheti, hogy az Európai Bizottság Magyarország nemzeti bíróságainak tevékenységét a Tatabányai Törvényszék felületes eljárása és semmivel sem indokolható álláspontja alapján ítélje meg. (Lásd 1. sz. melléklet 26. oldaltól.))

 

**Az Európai Bíróság az ERTA-ügyben [22/70 Bizottság kontra Tanács (1971)ECR 263], továbbá a Bizottság több más ügyben [48/71(1972)ECR 527], [4/73 (1974)ECR 491]  rögzítette, hogy a nemzeti jog semmilyen szabályára nem lehet hivatkozni a közösségi jog hatálytalanítása érdekében.

 

 

 

 

 

D)    A jogbiztonságot sértő és a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot sértő eljárások és ítéletek részletes  bemutatása és a jogsértések  bizonyítása

 

A második választottbírósági eljáró tanács a Vb/08279. számon indított eljárása során és meghozott ítéletével a már hivatkozott alkotmányos alapelveket sértette meg, a Tatabányai Törvényszék pedig azáltal, hogy a Választottbíróság ítéletét nem érvénytelenítette, holott az érvénytelenség megállapításának több törvényi feltétele (alkotmányos kötelezettsége) is fennállt, szintén megsértette az alkotmányos előírásokat.

 

1)      Kereseti kérelmünkben elsősorban (10. sz. melléklet)a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbt. 55. § (2) bekezdése b) pontja alapján arra hivatkozva kértük, hogy a Választottbíróságnak az EK-81. cikke alapján hozott megalapozatlan ítélete a magyar közrendbe ütközik. (Ugyanezt kértük a megismételt eljárásban is. (7. sz. melléklet.))

 

A Tatabányai Törvényszék a következő közösségi jog ellenes jogi álláspontjával utasította el  a közösségi jogot sértő  választottbírósági ítélet  felülvizsgálatát:

 

„Annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a felek között irányadó konkrét tényállási körülmények mellett a megsemmisített szerződési rendelkezések az EK szerződés 81. cikkely (1)-(2) bekezdései alapján semmisek, vagy a (3) bekezdésben foglalt ok fennállása folytán az (1) bekezdés rendelkezésétől „el lehet tekinteni”, az a választottbíróság ítéletének tartalmi felülvizsgálata lenne, amely a fentiek miatt kizárt.”(1. sz. melléklet 29. oldal 3. bekezdés)

 

Eleve megalapozatlan a Törvényszék arra hivatkozása, hogy „a felek között irányadó konkrét tényállási körülmények mellett” semmisítette meg a szerződési rendelkezéseket a Választottbíróság, hiszen a Törvényszék tapasztalhatta, hogy a választottbírósági ítélet semmilyen, sem konkrét, sem általános tényállást nem állapított meg, így tényállást a Törvényszék akkor sem tudta volna vizsgálni, ha akart volna.

 

A (második) választottbírósági ítélet által okozott közrend sérelem rendes bíróság általi vizsgálati kötelezettségét alapvetően az Európai Unió Bírósága által a C-126/97. sz. ügyben (Eco Swiss China Time Ltd kontra Benetton International NV, továbbiakban Eco Swiss) előzetes döntéshozatali eljárása során hozott és a nemzeti bíróságok által közvetlenül alkalmazandó ítélete bizonyítja.(16. sz. melléklet)

 

Az Európai Bíróság a C-126/97. számú (Eco Swiss) ítéletében a következőket mondta ki általában a közösségi jogi kérdések választottbírósági eljárásban történt felmerülése esetére:

 

„32. Először is fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy ha egy megállapodásban kikötött választottbíróság előtt közösségi jogi kérdések merülnek fel, a rendes bíróságok vizsgálhatják azokat a választottbírósági ítéletek felülvizsgálata során – amely az esettől függően lehet kiterjedtebb vagy kevésbé kiterjedt –, és amellyel fellebbezés, ellentmondás, végrehajtás vagy az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján rendelkezésre álló más jogorvoslati út igénybevételekor élnek.”

 

Az Európai Bíróság a C-126/97. számú (Eco Swiss) ítéletében a következőket mondta ki közvetlenül az EK-81. cikk alkalmazásával kapcsolatban:

 

 „40[…] a közösségi jog megköveteli, hogy a fenti cikk által elrendelt tilalom értelmezésére irányuló kérdéseket megvizsgálhassák a nemzeti bíróságok, amikor arra kérik fel őket, hogy döntsenek egy választottbírósági ítélet érvényességéről, és hogy e kérdések adott esetben előzetes döntéshozatalra utalás tárgyát képezhessék a Bíróság előtt.”

 

Fenti idézetekre való hivatkozásunkat az érvénytelenítési keresetünk is tartalmazza.    Ennek az egyértelmű - mindenkire kiható közösségi ítélt dolognak minősülő - jogi döntésnek a figyelmen kívül hagyása sérti a közösségi jog előírásait.

 

Ha a Törvényszék a vizsgálati kötelezettségét teljesítette volna, akkor nem állt volna elő az a helyzet, hogy olyan választottbírósági ítéletet hagyott érvényben, melyet a Választottbíróság az EK-81. cikkre hivatkozva meg sem hozhatott volna.

 

Ugyanis az alábbi kivonatolt EK rendeletet, mely az EK-81. cikk alkalmazási kötelezettségét és feltételeit tartalmazza, csak és kizárólag a csatlakozás után kötött szerződésekre lehetett bármelyik tagállamban, de kiváltképpen Magyarországon alkalmazni.

 

„A TANÁCS 1/2003/EK RENDELETE

 

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

 

Ezt a rendeletet 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

 

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

 

Kelt Brüsszelben, 2002. december 16-án.”

 

A levezetett közösségi szabályokkal ellentétes, ezért közösségi jogot – többek között a hivatkozott C-126/97. sz. ügyben hozott kötelezően – ítélt dolog jelleggel – alkalmazandó szabályokkal ellentétes a Törvényszék végső megállapítása is, mely szerint:

 

„Így jelen perben sem vizsgálható, hogy a választottbíróság az EK szerződés 81-86.§-ait helyesen alkalmazta-e a perbeli tényállásra.”

 

A Törvényszék annak ellenére tért ki vizsgálati kötelezettsége alól, hogy érvénytelenítési keresetünkben részletesen, és (EU) bírósági ítéletekkel is bizonyítottuk, hogy az EK 81. cikk közrendi rendelkezés, amelyet a nemzeti bíróságoknak hivatalból alkalmazniuk kell.

 

A Törvényszék az Európai Bíróság több más előzetes döntéshozatali eljárása során hozott rendelkezése ellenére nem érvénytelenítette a Választottbíróság ítéletét annak ellenére, hogy a Választottbíróság nem volt jogosult a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyokra sem a nemzeti, sem a közösségi jog rendelkezéseire tekintettel közvetlenül a közösségi jogot alkalmazni. A versenyszabályok alkalmazására vonatkozó legutóbbi európai bírósági ítélet is egyértelmű ebben a kérdésben (ezért a számtalan többi Bírósági ítéletre nem hivatkozunk):

  

„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

 

2012. február 14.

                                                           (A C-17/10. sz. ügyben)

…

48      Az 1/2003 rendelet eljárásjogi szabályokat és anyagi jogi szabályokat is tartalmaz.

49      Amint azt a főtanácsnok indítványa 43. pontjában kifejtette, az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése az EK 81. cikkhez hasonlóan a vállalkozások megállapodásainak értékelésére szolgáló, a versenyhatóságoknak címzett anyagi jogi szabályokat tartalmaz, így e rendelkezések uniós jogi anyagi jogi szabályoknak minősülnek.

50     Ezek az anyagi jogi szabályok főszabály szerint nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal, függetlenül azoktól a kedvező vagy kedvezőtlen hatásoktól, amelyekkel az ilyen alkalmazás az érdekelt számára járhat. A jogbiztonság elve ugyanis megköveteli, hogy egy ténybeli helyzetet – kifejezett ellentétes rendelkezés hiányában – a megvalósulásakor hatályos jogszabályok fényében vizsgáljanak meg (lásd ebben az értelemben a C‑120/08. sz. Bavaria‑ügyben 2010. december 22‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 40. és 41. pontját).

51     Az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az uniós jogi anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a jogos bizalom elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik (lásd a C‑369/09. P. sz., ISD Polska és társai kontra Bizottság ügyben 2011. március 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 98. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).”

 

E kérdéskörhöz tartozik a versenyjog nemzeti szabályozásának kérdése az átmeneti időszakban, mely szabályozásban az Alkotmánybíróság kiemelt szerepet vállalt az alábbiak szerint:

 

Az első választottbírósági eljáró tanácsa által hozott ítéletet „felülvizsgáló” és lényegét tekintve azt érvénytelenítő második választottbírósági eljárás során tudott volt, az ítélet tényállásában is szerepel, hogy a perben elbírált tényállás Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása előtt keletkezett (eredetileg 1990. február 15-én, utolsó változtatás 2003. szeptember 15-én történt) és a per időpontjában, sőt a mai napig le nem zárt szerződéses jogviszonyt jelent. A második választottbírósági eljáró tanács mégis közvetlenül alkalmazta a közösségi jogot, jóllehet az Alkotmánybíróságnak a csatlakozás előtti időszakra vonatkozóan a közösségi versenyjoggal kapcsolatos határozatának [(30/1998.VI.25.) AB] következményei már mindenki előtt ismeretesek voltak, és a magyar jogrendszerbe a csatlakozás időpontjáig ható kizárólagos érvénnyel beépültek. (2002. évi X. törvény). A perbeli szerződések utolsó módosításának időpontjában (2003. 09. 15) tehát e törvény és az e törvényben rögzített anyagi jogszabályok voltak érvényben Magyarországon, köztük az I. cím Anyagi jogi szabályok  2.Cikk (1) pontja, melyben foglalt „hatással lehet a Felelek közötti kereskedelemre” kitételt A Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 4.Cikk  az alábbiak szerint tölti meg tartalommal:

 

„Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint e melléklet alkalmazásában annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy versenyellenes megállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés hatással lehet-e a Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre, annak az objektív ténybeli vagy jogi tényezők összességén alapuló meghatározásától függ, hogy a kérdéses magatartás közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy esetlegesen befolyásolja-e a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.”

 

A fenti idézet egyértelműen rendezi a kérdést: Ha a perben fel is merült a szerződések versenyellenessége, a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyokra kizárólagosan alkalmazható nemzeti versenyjogi szabályok szerint a „Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert” kellett volna befolyásolnia, amit kizár az az objektív tény, hogy a Választottbíróság által „megállapított” állítólagos „versenyjogsértés” kizárólagosan Magyarország földrajzi területét érinti, így fel sem merülhet, hogy bármilyen módon befolyásolhatta volna a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.

 

Ezen kívül a melléklet 5. cikkének (1) bekezdése kimondja „A 2. Cikk (1) bekezdése szerinti versenyellenes tevékenységek, amelyeknek a Felek közötti kereskedelemre vagy a versenyre gyakorolt hatása elhanyagolható, nem tartoznak az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdése (i) pontjának hatálya alá, valamint e melléklet 2. Cikkének (1) bekezdése szerinti tilalmak körébe, ezért azokra e melléklet nem alkalmazható.”

 

A Törvényszék nem tagadhatta volna meg a Választottbíróságnak az EK-81. cikk alapján hozott ítélete felülvizsgálatát, hogy például megfelel-e következő feltételeknek (érvénytelenítési keresetünk tartalmazza):

 

„Az Európai Unió Bizottságának a kereskedelemre gyakorolt hatás Szerződés 81. és 82. cikke szerinti fogalmáról szóló 2004/C 101/07 sz. közleménye részletesen kifejti, hogy körültekintően vizsgálandó már az a tény is, hogy egy adott megállapodás vonatkozásában egyáltalán felmerül-e az a képesség, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja, következésképpen pedig alkalmazandó-e egyáltalán az EK-Szerződés 81. cikke.”

A közlemény 12. cikke így szól: „A kereskedelemre gyakorolt hatás kritériuma egy olyan önálló, közösségi jogi kritérium, amelyet minden esetben egyedileg kell értékelni. […] A közösségi versenyjog nem alkalmazható olyan megállapodásokra és magatartásokra, amelyek nem alkalmasak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak a tagállamok közötti kereskedelemre.”

 

A Törvényszéknek tehát kötelezően vizsgálnia kellett volna, hogy a választottbíróság az „érzékelhető hatást” miként állapította meg, amikor a „kőkemény” rendelkezésre hivatkozva semmilyen vizsgálatot nem végzett.

 

2)      Kereseti kérelmünkben (10. sz. melléklet) másodsorban a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbt.55.§ (1) bekezdés c) pontja alapján arra hivatkozással kértük, hogy az akkori alperesnek, a Mireltának nem volt lehetősége a választottbírósági eljárásban a Güntner-Tata Kft. társasági szerződése rendelkezéseinek semmisségére (az EK-81. cikk közvetlen alkalmazására) vonatkozó ténybeli és jogi érveinket előadni, ekként pedig ügyünket nem voltunk képesek előterjeszteni. Ezzel sérültek alkotmányos jogaink. (Ugyanezt kértük a megismételt eljárásban is: 7. sz. melléklet 7. oldal.)

 

Az ügy előadhatóságának alkotmányos követelményét a választottbírósági eljárás során a választottb&iacu

Oldal: 57.Alkotmányjogi panasz I.
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat