143.oldal: Dr.Baka András, a kiszámítható tisztesség


Ma, 2014.október 1-én döntött a KÚRIA  abban a felülvizsgálati kérelemben, mely  a választottbíróság egy megalapozatlan  (úgy is lehet fogalmazni, hogy egy koncepciós, korrupciógyanús) ítéletével kapcsolatos kártérítési perben az állami kártérítési bíórságok által hozott ítéleteket  volt hivatott felülvizsgálni.

 

Pontosan kiszámítható (félzsargonban:borítékolható)  volt: Dr. Baka András, aki vagy 15 évig az Európai Emberi Jogi Bíróság bírája, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt,  nem fog a jogi hazugságok mocsarába süllyedni ,és Európa-szerte ismert  nevét és elimert tevékenységét  nem fogja sem a strasburgi, sem a luxenburgi bírák előtt egy gyalázatos ügyben kompromittálni.

 

 Egyrészt az előélete miatt sem, másrészt nagy valószínűséggel  karrier-építési érdekei sincsenek, mint egyes kollégáinak. Ezért várható volt, hogy mint a kijelölt tanács elnöke, objektíven ítéli meg a sorozatos törvénysértéseket és a tisztességtelen, sokszor undorítóan hatalmaskodó allűröket mutató indokolásokat.

 

Az ügyelosztási rend szerint valószínüleg "ezt dobta a gép", vagy nem jól mérték fel  Dr.Baka András tanácsvezető bíró tisztességét, vagy az érintett klikk nem figyelt kellően oda, de az általunk "borítékolható" esemény egyik változata bekövetkezett.

 

Nem először ebben a kártérítési perben. Mert amikor észre vették (kik?), hogy a Fővárosi Törvényszék bírája  komolyan veszi az ügyet, és képes dolgozni benne, ment a "drót" és átosztották az ügyet egy másik bíróra, aki pár nap alatt befejezte az ügyet. Úgy, ahogy várták (elvárták) tőle.

 

Most a tárgyaló terem  ajtajára kifüggesztett tárgyalandó ügyek  listájáról értesültünk, hogy Dr.Baka Andrást megint menesztették. Most ugyan nem az LB , hanem az eljáró tanács éléről.

 

Persze nem lehet pontosan tudni, hogy a tanács másik két (hölgy) tagjának járt-e el a szája a klikk felé, hogy elnöküknek mi a véleménye a bírói tisztességről, és a sorozatos tisztességtelenségekről, vagy maga a tanács elnöke mérte fel, hogy 2:1 arányban alul marad a barátnőkkel szemben, és ezt természetesen nem volt hajlandó felvállalni.

 

Természetesen lehet bármit kítalálni indokként, hogy miért kellett már két bírótól  is elvenni az ügyet. Lehet hirtelen betegségre, szélütésre, bármire hivatkozni. Csak egyre nem: hogy ennyi tisztességtelenség mellett normális, hogy három eljárásból kettő tanácselnök éppen a a tárgyalás előtt  "betegedett" meg.

 

 Csak még mindíg nem tudni, hogy az állami bíróságok ( a Kúria irányítása mellett)  miért nem a törvényeket, az Unió jogát alkalmazzák, miért "az Állam feltétlen érvényesítendő normáira"  hivatkoznak, mintha ezek nem a törvények lennének, hanem valami megfoghatatlan dolgok. Csak nem képzeli magát  a választottbíróság valamelyik tagja, vagy kompletten a trió XIV.Lajosnak , mondván,hogy  „Az állam én vagyok”. Vagy fejedelmi többesben: Az Állami mi vagyünk!

 

Azért ne felejtsük el a tétet sem, mert egy 3 milliárd Ft-os perértékű ügyről van szó, melynek során a választottbíróság egy  multi cégnek adományozta egy magyar cég forgalmazási jogát, uniós jogot, nemzeti jogot és a tisztességes eljárást sértő ítéletével. És akkor  még nem is említettük az UNIÓ Alapjogi Chartáját, melynek megsértésébe a választottbíróság és az állami bíróságok, elsősorban a Kúria nyakig belemásztak.

 

Nem kell csodálkozni azon, hogy mindent megtesznek, minden jogi hazugsággal próbálkoznak, mInden eszközt felhasználnak a korrupciógyanús választottbírósági ítélet életben tartása érdekében, már csak ezért is, mert jól tudják: ha szándékosan  jogellenes eljárásuk bebizonyosodik (mármint formál-jogilag, mert egyébként nincs minek bebizonyosodnia: a tények makacs dolgok), akkor néhány kúriai prominens veheti talárját, hiszen a károkozásuk értéke máris több milliárdos nagyságrendű. Ezért kellett "távoznia" Dr.Baka Andrásnak az eljáró tanács éléről. De nem neki kellett volna távoznia, hanem azoknak komplett, akik haveri alapon eldönthetőnek vélnek milliárdos ügyeket!  Most  befutottak a csőbe, mert függetlenül  a felperes cégnek okozott hatalmas károktól, nem fognak szabadulni a tisztességtelen (talán nem elég ütős ez a kifejezés)  eljárásuk következményei alól. Hiába kontráztak mindíg még nagyobb és még nagyobb jogi hazugságokkal:  egy soha jogot nem tanult és soha joggal nem foglalkozó  nyolc osztályos gyerek is el tudja olvasni, hogy a 2004.május 1. után indult versenyjogi ügyekben, az EK-81.cikk alkalmazása esetén  az 1/2003.EK rendelet, kötelező Uniós normaként alkalmazandó. 

Csak a klikk, az nem tud (nem akar: a strucc, aki (amelyik) homokba dugja a fejét!  

 

Egyébként, ha valaki nem tudná: A felülvizsgálati ítéletek hagyományosan úgy érnek véget, hogy az eljáró tanács elnöke összefoglalja az ítéletet a kezében lévő kész  ítéleti indokolás alapján. Hiszen senki sem gondolhatja, hogy az ügy a tárgyaláson szóban még elmondható indokok alapján dől el. Most nem így történt. Nem volt írásos ítéleti indokolás ( ami volt az feltehetően darálóba került), hanem a tanács elnöke  "hötyögött" (szószerint:motyogott) valamit  egy fecniről (a fecnit  is szószerint értve), ami inkább  kabaréba, mintsem egy kúriai milliárdos ügy felülvizsgálati itéletének indokolásába illett.

Kabarénak vagy cirkusznak egy kicsit drága az a három és félmillió forint, amit az elnök először  az Államra akart terhelni (csak nem  az első változatnak ezt a részét elfelejtették átírni?),  majd az előadó bíró felsziszenésére (résen volt,  mint a komiszárok)  még időben módosította a felperes terhére. Majd összeeszkábálják ezt az  ítélete is, az Ítélőtábla szörnyszülött ítéleti indokolásából kiindulva. Nem lesz probléma, hiszen  nincs sem szakmai, sem emberi gátlásuk, túl nagy a tét valakinek, vagy valakiknek. Nosza rajta, lehet még kitalálni újabb jogi hazogságokat is: de arra kellene először válaszolni, hogy miért tagadták meg az Unió másodlagos jogának  alkalmazását és miért az a nagy  ellenkezés az Európai Bíróság előzetes véleményétől: azért, mert hazudtak az első perctől  ebben az ügyben! 

 

Azért ne maradjunk tények nélkül. Az alábbiakat pihentetésül szánom az olvasónak, az eljáró tanács részére meg elgondokodásul:

 

 

Ellenkérelmében II.r. alperes (az ügyet magára húzó Kúria) maga is elismeri, idézzük:

 

 " a közrendbe ütközés körében az vizsgálható, hogy a kötelező uniós jog alkalmazása megtörtént-e, mert közrendbe ütköző az ítélet, ha kötelező úniós normát nem alkalmazott."

 

 

 

Ezt azért merte elismerni, mert úgy gondolja: kétféle  EK-81.cikk van. Az egyik, amelyiket a választottbíróság alkalmazott  az alkalmazására vonatkozó uniós végrehajtási rendelet előírásait megtagadva.A másik EK-81.cikk pedig bár uniós gyökerű, de kifejezetten magyar EK-81.cikk, melyre nem  érvényes  az Unió joga. "A 2002.évi X.törvényről van szó" szerintük. De inkább a bírók skizofréniájáról, van szó, hogy meghasonlottak a produkálni akarás és a produkálni nem tudás miatt. Hogy találjanak ki valamit, így szólhatott a kiadott vagy sugalmazott  írányelv.

 

Felperes közokiratokkal bizonyította a perben, hogy sem a  választottbíróság, sem az állami bíróságok  nem alkalmazták az 1/2003.EK rendeletet, mely kötelező uniós norma.

 

 Eltérően II.rendű alperes Kúria  fejtegetésétől ( aki egyszer már a jelenlegi felperesre terhelte a bizonyítási kötelezettséget), az EUMSZ 101.cikk alkalmazása esetén  a  választottbíróság  még a jelenlegi felperes tiltakozása esetén is köteles lett volna  e cikk végrehajtási rendeletét alkalmazni, nem hogy felperes terhére lenne írható, hgy "nem követelte meg"  a vonatkozó úniós rendelet alkalamazását. Mert ugye az úgy van nálunk, hogy meg lehet követelni a bíróságtól, hogy alkalmazza azt a jogot, melynek alkalmazása esetén nem hozhatta volna meg a multi cég számára a levajazott kedvező ítéletet. Ez így működik. Ezért hiába indítványoztuk  már vagy hat perben, hogy kérje ki a magyar bíróság az Európai Bíróság előzetes döntését, metagadták perről perre: ha más nem bizonyítaná, akkor ez az irtózás az Unió Bíróságától mutatja, hogy itt egy tudatosan koncepciós perről szól a nóta, meg arról, hogy ki fizeti végül a révészt?

 

Felperes  ismételten hivatkozik az 1/2003.EK tanácsi rendelet kötelező alkalmazására, melynek megtagadása semmivel sem indokolható.Bármit ki lehet találni, lehet hazudozni, mellé beszélni, csúsztatni, csak egyet nem lehet: a rendelet alkalmazásának megtagadására elfogadható kifogást találni.

 

 

 

A rendelet kötelező alkalmazását előírja(többek között):

 

 

 

Először maga a rendelet:

 

 

 

  "Ezt a rendeletet 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

 

  Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi   tagállamban."

 

 

 

Másodszor

 

 

 

e  rendelet az Unió másodlagos jogának minősül,melynek alkalmazását az elsődleges jog ( a Magyarország által is aláírt Szerződések)  kötelezővé teszik a tagállamok ( elsősorban is a bíróságai) számára.

 

 

 

Harmadszor a nemzeti versenytörvény is előírja kötelező alkalmazását  a csatlakozás napját követően indult ügyekben. ( Az "ügy" nem a szerződéskötéssel indul, tisztelt jogot végzett és valószínűleg bírói szakvizsgát tett csúsztató hölgyek!)

 

 

 

Negyedszer az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Únió joga megállapíthat kötelező magatartási szabályokat, melyeket e rendelet meg is állapít a magyar jogalkalmazó szervek részére. Például a bizonyítási kötelezettséget, melyet nem lehet  csűrni-csavarni (ez az ügyvédek szakterülete lenne, nem esküt tett bíróké!).

 

 Azt mondja  az állami bíróság:" Az 1/2003.EK rendelet alkalmazása nem volt előírás a magyar jogalkalmazók részére."  Tényleg? Akkor mit jelentenek a fentiek, tisztelt bíró úrak és hölgyek??? Sőt, ebben az ügyben egyetlen törvény alkalmazása, az Unió egyetlen előírásának betartása sem volt ezek szerint előírás. Sőt a tényállás megállapítása sem volt előírás, amikor a kizárólag Magyarországon folytatott forgalmazás jogát azzal semmisítette meg a választottbíróság ( az állam feltétlen érvényesítendő normájaként), hogy az sérti a tagállamok közötti kereskedelmet. 

 

És vajon mitől koncepciós egy per?

 

1.Attól, hogy semmibe veszik az ügyre vonatkozó törvényeket.

 

 

 

2.De attól is, ha egy  ítéletnek nincs ténybeli alapja!

 

3.Meg attól is, ha kreálnak (kitalálnak) egy ténybeli  alapot, de meg sem kisérelik bizonyítani, mert jól tudják, hogy bizonyíthatatlan.

 

És minek nevezhető az az ítélet (minek nevezhetők azok az egymás alá játszó ítéletek) melyek  a fenti  három ponton kívül  még végtelenül tisztességtelen, arrogáns indokolást adnak a szándékosan  törvénysértő ítéletek mellé?

 

 

 

Ha az igaz, mint ahogy közokiratok bizonyítják:  ténybeli alap nélkül hozott a választottbíróság ítéletet, amit az állami bíróságok tudomásul vettek,   akkor miről beszél a Kúria felülvizsgálati tanácsa?

 

 Attól is koncepcióssá vált a per, ha úgy a választottbíróság, mint az állami bíróságok kifejezetten megtagadták az Alaptörvény szerint  és az Európai Unióval kötött szerződés szerint is kötelezően alkalmazandó másodlagos jog (uniós rendelet)  (és nyilvánvalóan az abban foglaltak) végrehajtását. 

 

ERRŐL KELLETT VOLNA A FELÜLVIZSGÁLATI TANÁCSNAK ELMÉLKEDNIE, NEM ARRÓL, HOGY A TUDÓS VÁLASZTOTTBÍRÓK MIT ÍRNAK ELMÉLYÜLT TANULMÁNYAIKBAN  AZ ÁLLAM FELTÉTLEN ÉRVÉNYESÜLÉST IGÉNYLÓ NORMÁÍRÓL EGYÉBKÉNT. VAJON AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A MEGSÉRTETT SZÁMTALAN EGYÉB TÖRVÉNY ÉS A TISZTESSÉGES BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KÖVETELMÉNYE MELYIK FÉLTEKÉJÜKBEN HELYEZKEDIK EL A VÉGSŐ FOKON DÖNTŐ BÍRÓK (ÉS A TÖBBIEK) AGYÁBAN ?

 

ÚGY GONDOLJUK, HOGY EGY PÉNZÜGYILEG JÓL ELESZTETT MULTI JAVÁRA TÖRVÉNYEK SORÁT SÉRTVE  (ÉS KÖZBEN KITALÁLVA MINDENFÉLE KOMÉDIÁBA  ILLŐ JOGELLENES MEGOLDÁST) MILLIÁRDOKAT ÁTCSOPORTOSÍTANI A MAGYAR CÉGTŐL , NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY AZ ÁLLAM FELTÉTLEN ÉRVÉNYESÜLÉST ÍGÉNYLŐ NORMÁI KÖZÉ TARTOZIK. HOGY VALÓJÁBAN HOVÁ TARTOZIK, ARRÓL GONDOLKODJANAK EL AZ ESKÜJÜKET ELFELEJTŐ BÍRÓK!

 

 KÖZELEG ANNAK AZ IDŐPONTJA, AMIKOR A BÍRÓK TÉTELRŐL TÉTELRE NÉV SZERINT SZEMBESÜLNI FOGNAK TISZTESSÉGTELEN ÍTÉLETÜK  MINDEN EGYES ELLENTMONDÁSÁVAL AZ ELSŐ VÁLASZOTTBÍRÓSÁGI PERTŐL KEZDVE  AZ ALKOTMÁYBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKIG, AZ UNIÓ SZERVEINEK TÉNYKEDÉSÉTŐL A HAVERI KAPCSOLATOKIG:  EHHEZ NEM SZÜKSÉGELTETIK FELPERESNEK PERT NYERNI.SŐT!

 "Ehhez nem kell katedra-----" mint mondotta egyik politikusunk!

 Folytatása következik a következő oldalon, a posztsztálinista és posztrákosista bírósági eljárások "legjobb hagyományainak" továbbélését bemutatva.

 

 

 

 

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: 143. Dr.Baka András: a kiszámítható tisztesség
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2025 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat