3.oldal       

ÁLLAM  AZ  ÁLLAMBAN?

 

 

 

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap  70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Második tárgyalási nap:2013.október 15. 13 óra.Főv-Tszék.

 Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Először bemutatom, mivel vitte magát és az ügyet félre (amiről az egész weblap szól)  az a választottbírósági eljáró tanács, amelyik önkényesen kinevezte magát egy előző véglegesen jogerős választottbírósági ítéletet megsemmisíteni hivatott "felülvizsgálati" tanáccsá (mint szokás volt és ma is szokás önkényuralmi rendszerekben    magukat kinevezni).

 A választottbírók a nemzeti és közösségi jogot lényegében egy  komplex jogi aktussal sértették meg, azzal,hogy jogellenesen és bizonyítási eljárás nélkül alkalmazták a közösségi jogot egy véglegesen jogerős előző választottbírósági ítélet megsemmisítésére, az LB majd a KÚRIA pedig ahelyett, hogy ezt a jogsértést hagyta volna szintén egy jogi aktussal helyére tenni az első elsőfokú állami bírósági ítélettel, egy végeláthatatlan procedúrára kényszerítette felperest és az egész magyar igazságszolgáltatást csupán azért, hogy a második választottbírósági eljáró tanács ítéletét érvényben tudja tartani. És ennek okát nem lehet másban megjelölni, mint a személyi kapcsolatokban, mert jogi lehetősége egészen biztosan nem volt az LB-nek ,meg a KÚRIÁNAK ,meg az Alkotmánybíróságnak sem arra, -ha alkoltmányosan meg törvényesen kívántak volna eljárni-, hogy egy véglegesen jogerős előző választottbírósági ítéletet megsemmisítsenek.

A második választottbírósági tanács eredendő (ős) bűne:

Az ősbűnnel  terhelt érvényteleníteni kért második választottbírósági ítélet indokolásában kimondja: ”A választottbíróság különösen arra tekintettel hivatkozott közvetlenül az EK-szerződés rendelkezéseire, mivel az 1991. december 16-án kelt Magyarországgal kötött Európa-megállapodás (melyet a 1994.évi I. törvény hirdetett ki) 62. cikkelye előírja, hogy a magyar versenyjogi törvényt az európai rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. Ebből kifolyólag tartalmilag az európai versenyjog elvei és szabályai 1994 óta érvényben vannak.”

Ez igen nagy tévedés, ha nem tudjuk a választottbírók  álláspontjának  "eredetét", és igen nagy hazugság, ha tudjuk.

Felperes többszörösen bizonyítva látja, hogy ez a „tartalmilag az európai versenyjog elvei és szabályai 1994 óta érvényben vannak” csak a jogközelítésre (jogalkotásra) vonatkozott, nem pedig a közösségi jog közvetlen alkalmazásának lehetőségére, szinkronban a tényleges nemzeti és közösségi versenyjogi szabályokkal. És ezen álláspontunkat nem most találtuk ki,hanem érvénytelenítési keresetünkben már eleve hivatkoztunk rá. (Előtte nem hivatkozhattunk rá,mivel titkolt volt,hogy miben sántikál a második választottbírósági tanács.)

 Ezután bemutatom a nemzeti alkotmányos rendelkezésket arra nézve,hogy a közösségi jog nem volt alkalmaható a csatlakozás napjáig (2004.05.01.)

Hivatkozunk a csatlakozás előtt hozott 30/1998.(VI.25) AB határozatban az Alkotmánybíróság által rögzített, a közösségi versenyjog magyarországi alkalmazhatóságának alkotmányos követelményeire, mely határozatában az Alkotmánybíróság világosan kifejtette a közösségi jog közvetlen alkalmazásának kérdését: ”az alkotmányossági vizsgálat során arra tekintettel kell megítélni, hogy a Magyar Köztársaság nem tagállama jelenleg az Európai Uniónak.”(A határozat indokolásának IV.3. pontja), továbbá a közösségi jogforrások „a hazai jogalkalmazás szempontjából külföldi jognak minősülnek, minthogy Magyarország nem tagállama az Európai Uniónak;”(A határozat indokolásának V.2. pontja). A jogállamiság sérelme miatt az AB alkotmányellenesnek minősítette a közösségi jog közvetlen alkalmazását nem csak a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem a GVH számára előírt közösségi joganyag közvetlen alkalmazását is: ”Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a jövőben születő közösségi jogi kritériumoknak a közvetlen hazai érvényesülését eredményezik, alkotmányellenesek,”(A határozat indokolásának V.5. pontja).

Majd az Alkotmánybíróság  a 72/2002.(XII.19.) AB határozatában a csatlakozásig fennálló helyzetre vonatkozóan ismét arra a következtetésre jutott, hogy a Társulási Megállapodásban  Magyarország  csak a lehetséges mértékű jogközelítésre vállalt kötelezettséget, és mivel Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, a közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországon(. A 2002.12.19-ei időpontnak azért van jelentősége,mert az AB  a 2002.évi X.törvény 2002.04.1-től történő alkalmazási kötelezettségére hivatkozott,holott az AB  a hivatkozott határozatát,amely a közösségi jog alkalmazását a csatlakozásig kizárta 8 hónappal később hozta meg.)

Idézet a 72/2002. (XII. 19.) AB határozata indokolásának III.3.1. pontjából.) (ABH    2002, 433, 438):

 „Magyarország azonban jelenleg még nem tagja az Európai Uniónak, így a közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországra nézve, csupán az Európai Megállapodásból eredő jogközelítési kötelezettség terheli a Magyar Köztársaságot, mint szerződő felet.”

Továbbá,hogy ne csak a felperesi értelmezés álljon itt,hivatkozunk még az alábbira:

Dr. Fazekas Flóra A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VISZONYA A KÖZÖSSÉGI JOG ELSŐBBSÉGÉHEZ EGYES TAGÁLLAMI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI  FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN  (2009) című doktori (PhD) értekezésének 235.oldalán  az Alkotmánybíróság  fenti határozatát ekként értelmezte:

„Az Alkotmánybíróság a Társulási Megállapodás-ítéletben megkezdett  gondolatmenetet folytatva ismételten kijelentette, hogy az uniós csatlakozást megelőzően kizárt az Európai Közösség által alkotott jog közvetlen alkalmazása Magyarországon..”

Az EURÓPAI BÍRÓSÁG KÖVETKEZETES ÁLLÁSPONTJA

 

Cruz Villalón Főtanácsnoknak a C-32/11 .sz. ügyben  ismertetett indítványa ( ismertetés napja  2012.október 25)  egyértelművé teszi,  hogy a Bíróság következetes  joggyakorlatát Magyarországon is követni szükséges. Tehát téves és félrevezető a második választottbíróság  által   erőltetett  jogi  álláspont,  ami még az Alkotmánybíróságon  is meghallhatásra talált ( annak ellenére, hogy  konkrét  közösségi esetjoggal is bizonyítottuk tarthatatlanságát),  nevezetesen a közösségi jog helyes értelmezésével ellentétes az, hogy  a közösségi versenyjog  szövegének   tartalmi azonossága  lehetővé tenné  a közösségi versenyjog alkalmazását tisztán belső  versenyjogi esetekre.

Tehát    a Legfelsőbb Bíróság  által kért  közösségijog-értelmezésre adott válasz pontot tett a  választottbíróság  és a rendes bíróságok, továbbá az AB azon  jogértelmezésének  végére, hogy  tisztán belső  ügyben  a magyar versenyjogi törvény helyett  a közösségi versenyjogra lehet hivatkozni,  mert  „tartalmilag”  már a  csatlakozás előtt irányelvként  az volt érvényben Magyarországon.

 Most arra is választ kapott  a választottbíróság,   hogy a csatlakozás előtt ezen a „jogcímen” nem volt  (egyébként semmilyen jogcímen sem volt) , és a csatlakozás után sem volt  alkalmazható a közösségi versenyjog tisztán belső ügyekre. És arra is választ kaptak  az ügyben eljáró bíróságok, hogy az 1/2003.EK. rendeletben előírtak ismerete és alkalmazása nélkül nem értelmezhető  sem a közösségi, sem a nemzeti versenyjog.

Releváns részletek a Főtanácsnok indítványából: (EUMSZ 101= EK 81)

21.      Az alapeljárás tárgyát képező ügy ezen tisztán belső jellege ellenére a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 101. cikk értelmezésére vonatkozó kérdést kell a Bíróság elé terjeszteni, azon érveléssel, hogy a vitatott megállapodásoknak a magyar nemzeti jog (a Tpvt.) alapján történő minősítése olyan elveken alapul, amelyek tartalmukat tekintve azonosak az EUM Szerződés említett cikkében szereplőkkel.

31.      E tekintetben végül meg kell állapítanom, hogy felesleges feltenni azt a kérdést, hogy a nemzeti bíróság alkalmazkodni fog e a Bíróság válaszához. A jóhiszemű együttműködés elvének egyik nyilvánvaló következményeképpen az a nemzeti bíróság, amely a Bírósághoz fordult, és kérdést terjesztett elé előzetes döntéshozatalra, e körülmények között nem tehet mást, mint hogy figyelembe veszi a Bíróság válaszát.(19)

42.      Az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanis a nemzeti versenyjogi rendelkezéseket (mint a Tpvt. 11. §ának (1) bekezdését) az EUMSZ 101. cikkel és az EUMSZ 102. cikkel együtt kell alkalmazni, amikor a vitatott megállapodások, döntések vagy magatartások a Szerződés értelmében véve „befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet”.(Kiemelés felperes.)

43.      Ezzel szemben ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a szóban forgó nemzeti rendelkezéseket az uniós jogtól függetlenül kell alkalmazni, amikor nem áll fenn a tagállamok közötti kereskedelem ezen potenciális érintettsége. Az uniós jogalkotó e tekintetben egyértelműen fejezte ki magát: az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése kifejezetten előírja ezt a pontosítást, és a kereskedelemre gyakorolt hatásra vonatkozó koncepcióról szóló bizottsági iránymutatás előírja, hogy ez a kritérium is „meghatározza a[z EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet 3. cikkének alkalmazási körét”(24)(Felperes kiemelése.)

Felperes mostmár konkrétan Magyarországra értelmezve is igazolva látja eddigi és kerestében többször megfogalmazott  állítását, hogy az 1/2003. rendelet nem ismerése és nem alkalmazása (2009-től 2012-ig,hat, illetve kilenc évvel a hatálybalépését követően))  a jogalkalmazó  választottbíróság szerződésszegésének minimálisan súlyosan gondatlan voltát támasztja alá , és a rendes bíróságok által pedig olyan  felróható magatartásnak minősül, mely a végső döntést hozó bíróság, illetőleg a közösségi jogra tekintettel az állam kártérítési felelősségét egymagában megalapozza. Ez annál inkább így van, mert többször hivatkozott felperes erre a közösségi rendeletre, de indokolás nélkül nem talált meghallgatásra.

A Főtanácsnok indítványából az is levonható, hogy mivel „Az uniós jogalkotó e tekintetben egyértelműen fejezte ki magát” az LB  értelmezési kérdése  erre nézve felesleges volt, mert a  GVH, a felperesek és az LB között nem volt vita, hogy abban az ügyben   a magyar versenytörvényt kell alkalmazni. Ezért bár erre a feltett kérdésre válaszolt a Főtanácsnok, de azt is  egyértelműen tudatta, hogy ez a vonatkozó  rendeletből egyértelműen kiolvasható.

Felperes ezen hivatkozásai nem érdek nélküliek, mivel azt kívánja bizonyítani, hogy a választottbíróság és a  tagállami bíróságok egy több értelmezést lehetővé nem tevő közösségi jogot sértettek meg, amikor a bizonyítottan belső forgalmazási megállapodásra a közösségi jogot alkalmazták, illetve a közösségi jog alkalmazását maguk is összeegyeztethetőnek tartották az azt  tiltó nemzeti rendelkezésekkel  és a közösségi jog alkalmazási lehetőségét meg nem adó közösségi versenyjogi előírásokkal.

 

Felpers indítványai előzetes döntéshozatalra:

 

A.)   Alkalmazható volt-e  közvetlenül a közösségi versenyjog (EK-81.cikk (1) és (2) bekezdése Magyarország csatlakozása előtt létrejött és a csatlakozás utáni időszakra is áthúzódó forgalmazási megállapodásra a csatlakozás előtti időszakra, és alkalmazható volt-e   a csatlakozást követő időszakra, mely megállapodás  Magyarország területén gyártott termékek, Magyarország területén történő kizárólagos értékesítésére vonatkozott és  időben nem volt korlátozva?

B.)  Amennyiben az első kérdésre adott válasz részben vagy  egészben igen, akkor az EK-81.cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása során a 2008-ban indult választottbírósági eljárásban, illetve azt követő tagállami bírósági eljárásokban kötelező volt-e az 1/2003.EK rendeletben előírt eljárási szabályok  betartása, különös tekintettel a magánszemélyek számára biztosított jogokra, alapvetően a védelemhez való jog biztosítására?

C.)  A tagállami bíróság megtagadhatja-e az EK-81.cikk (1) bekezdését közvetlenül alkalmazó választottbíróság ítéletének érdemi  felülvizsgálatát  arra hivatkozva, hogy  a nemzeti jog nem teszi lehetővé a választottbírósági ítéletek érdemi felülvizsgálatát?

D.)  Ha egy választottbírósági ítélet az ügyet elbírálta, ellene érvénytelenítési kereset nem indult,  a  csatlakozás előtt létrejött szerződést jóváhagyó döntését a következő választottbírósági ítélet  megsemmisítheti-e  arra hivatkozással, hogy az előtte eljáró választottbíróság  nem  alkalmazta az    EK-81.cikk (1) bekezdését, melynek alkalmazását a másodikként eljáró választottbíróság indokoltnak tartotta annak ellenére, hogy semmiféle bizonyítási eljárást nem folytatott le?

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 3.Állam az államban!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat