Korrupció az igazsászolgáltatásban

  53.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: Van olyan,hogy haveri jogállam?
A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Ezt a felülvizsgálati kérelmet Darák Péter elnök úr e-maiben megkapta, hogy lássa mi folyik tudtával vagy tudta nélkül  keze alatt.  Ahhoz hogy a KÚRIA és az alsóbb bíróságok  ítélkezési gyakorlatát egységesíteni tudja, ami most olvasott elhatározott elsődleges célja,   ha megengedi lenne  egy építő jellegű  javaslatom: Darák Péter elnök úr  először az ítélkezési gyakorlat törvényességét próbálja meg biztosítani. Azaz be kellene tartaniuk a bíróságoknak az eljárási (benne a határidőkre vonatkozó) törvényeket és az anyagi jogszabályokat. Csak és kizárólag erre építkezve lehet egységesíteni a bírói gyakorlatot. Az első lépés kb. 80%-ban már biztosítaná a bíróságok ítélkezési gyakorlatát azzal, hogy nem találnának ki egyedi (törvénytelen) megoldásokat kényük kedvük szerint és kvázi  nem alkotnának, és kvázi nem módosítanának törvényeket.Ha a törvény nem egyértelmű, lehet kezdeményezni az egyértelműsítését. De láthatólag nem erről van szó.hanem arról, hogy az egyértelmű törvényeket is átértelmezik vagy nem is ismerik.(Tisztelet a kivételnek.)

Ne gondolja senki, hogy egyedül a bíróságoknál van "kiszámítva" szűkösen a létszám és a "tárgyaló". A cégeknél azonosan, vagy még jobban szűkös az anyagi lehetőség, ezért a személyi feltételek biztosítása is. De az a különbség, hogy amíg a cégek és vállalkozók esetében határidő mulasztás miatt  keményen büntet miden hatóság (APEH/NAV és minden más hatóság), addig a bíróságok akkor is magyarázhatják a csúszást, ha az látható teszetoszaságuk következménye. A cégek munkatársaitól nem igen kérdezik meg a főnökök, hogy mikor végezték el a rájuk  kirót feladatot, munkaidőben, vagy otthon. És a főnököktől sem kérdezik a tulajdonosok, hogy mikor dolgoznak. Ha nincs eredmény mehetnek. Ahol lehet, ott vég nélkül lehet magyarázkodni.

KÚRIA részére

Tatabányai Törvényszék útján

Tisztelt Kúria!

Alulírott MIRELTA HŰTŐTECHNIKA Holding Kft. (2890 Tata, Szomódi u. 4.) – csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján – felperes a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a 386/I. § alapján biztosított törvényes határidőn belül a Tatabányai Törvényszék 9.G.40.083/2011/20. számú jogerős ítélete ellen

f e l ü l v i z s g á l a t i   k é r e l m e t

terjesztünk elő.

Kérjük a T. Kúriát, hogy a támadott jogerős ítéletet vizsgálja felül és a Pp. 275 § (4) bekezdése alapján elsődlegesen a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet helyett szíveskedjenek a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozni, kereseti kérelmünknek helyt adni, azaz a Választottbíróság VB.08279. számú ítéletét érvényteleníteni.

Másodlagosan kérjük a T. Kúriát, hogy az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján és az elsőfokú bíróságot teljes körűen új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezni szíveskedjék. Kérjük továbbá az alperest az eljárással felmerült összes költségeink megtérítésére kötelezni szíveskedjék.

A Pp. 274. § (1) bekezdése alapján kérjük, hogy a T. Kúria kérelmünket tárgyaláson bírálja el.

Kérjük továbbá a Tisztelt Kúriát, hogy a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján az ítélet végrehajtását végzésében felfüggeszteni szíveskedjék.

Felülvizsgálati kérelmünk alátámasztására az alábbi ténybeli és jogi érveket kívánjuk előadni.

Bevezető tájékoztatás

Felperes kereseti kérelmeit a megismételt eljárásban kiegészítette azzal, hogy a res iudicata ügyében jogfenntartással élt, mivel az ügyben több ítélt dolog megállapítására alkalmas tényállás fordul elő. További kereseti kérelmei azonosak voltak az érvénytelenítési alapeljárás megindításakor benyújtott keresete kérelmeivel.

Ennek megfelelően az érvénytelenítési kérelem jogi indokai is alapjában véve azonosak voltak a megismételt eljárásban is, azzal, hogy jogi indokolásunkat kiegészítettük, illetőleg megerősítettük. A Legfelsőbb Bíróság végzése következtében megváltozott jogi környezetet figyelembe véve kereseti kérelmeinket a Törvényszék felhívása nyomán megismételtük és az ítélt dolog megállapítását kértük az első választottbírósági ítélet által érvényben tartott és a második eljárás során érvénytelenített szerződési kitételekkel kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság alapeljárása során az eredeti kereseti kérelmeinkkel nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozott, mivel elfogadta indítványunkat, melyben a forgalmazási joggal kapcsolatos res iudicata kérdésének előzetes vizsgálatát kértük. E kérdés jogerős eldöntése után nyílt meg a lehetősége annak, hogy kereseti kérelmeinkkel az elsőfokú bíróság érdemben tudjon foglalkozni.

Jelen felülvizsgálati kérelmünk szerkezetére nézve tájékoztatjuk a Tisztelt Kúriát, hogy kérelmünk I. Fejezetében előadjuk jogi és ténybeli álláspontunkat, rámutatva a Választottbíróság és a Törvényszék eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértéseire.     

Felülvizsgálati kérelmünk II. Fejezetében 1-5. sorszám alatt tételesen eleget teszünk a Pp.272.§ (2) bekezdésében előírtaknak és kiemelten a jogszabálysértéseket és a jogszabálysértések bizonyítását adjuk elő. Azonban már most rámutatunk a Választottbíróság azon alapvető jogsértésére, hogy a csatlakozás előtt kötött szerződések esetében nem alkalmazhatta volna a közösségi jogot (II. Fejezet 5. pont), továbbá a Törvényszék azon közösségi jogot sértő eljárására, hogy a közösségi jog által az EK-81. cikk alkalmazásának felülvizsgálatát erre irányuló keresetünk ellenére is megtagadta, holott a közösségi jog kötelezően előírja e kérdés hivatalból történő vizsgálatát (II. Fejezet 3. pont.).

Felülvizsgálati kérelmünk I. Fejezetében abból indulunk ki, hogy ha esetlegesen a Választottbíróság jogszerűen alkalmazta is volna eljárása során a közösségi jogot a csatlakozás előtt kötött szerződés érvénytelenítésére, akkor is jogsértő módon alkalmazta. Ezzel szemben a II. Fejezetben az 5. sorszám alatt felsorolt jogsértések bizonyításai során azt bizonyítjuk, hogy a közösségi jogot nem is alkalmazhatta volna az EK-81. cikkre hivatkozva a csatlakozás előtt kötött szerződésekre.

*       *       *       *       *

Keresetünkben a Vb/08279. számon meghozott (második) választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbt.55.§ (1) bekezdése alapján az alábbi rendelkezések tekintetében kértük:

-          A GÜNTNER-TATA Hűtőtechnika Kft. társasági szerződése 4.2.1 és 13a.1 pontjainak semmissé nyilvánítása;

-          Alperesi viszontkereset (kártérítési igény) elutasítása; illetve

-          Viszontkereseti választottbírósági díj alperes általi viselése.

Az új eljárás során másodlagosan kértük a Törvényszéket, hogy a fenti számú választottbírósági ítéletet teljes egészében érvénytelenítse, továbbá a választottbírósági díj esetében is csak az érvénytelenítést kértük.

Viszontkeresetünk kártérítési igény részének elutasítását a Választottbíróság azzal indokolta, hogy a társasági szerződés 4.2.1 és 13a 1 rendelkezését semmissé nyilvánította, ezért szerinte a jogi helyzet teljesen független az ellenkereset egyéb megalapozottságától vagy megalapozatlanságától. Emiatt a további anyagi jogi feltételeket nem vizsgálta. Ugyan ezen okra hivatkozva nem vizsgálta érdemben a Választottbíróság a viszonkeresetünkben megjelölt másik akkori alperesi igényt sem, mely a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog felperes általi elismertetésére vonatkozott.

Keresetünkben a Választottbíróság által az elutasítások konkrét okaként megjelölt ítélet érvénytelenítését kértük, ezért az érvénytelenítési keresetünk sikere esetén viszontkeresetünk elutasítása elveszíti jogalapját, ezért a Tisztelt Kúriától azt kérjük, hogy viszontkeresetünk elutasítását ebben az esetben az elutasítás jogalapjának megszűntére tekintettel érvénytelenítse.

A Legfelsőbb Bíróság végzése 26. oldalán rögzítette, hogy „A további eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, megvalósult-e a felperes által a keresetében megjelölt, a res iudicata sérelmének elbírálása körén kívül eső, az elsőfokú bíróság által eddig érdemben nem vizsgált érvénytelenítési ok.”

Álláspontunk szerint a Tatabányai Törvényszék jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélete jogszabályt sért az alábbiakban részletezett indokok alapján.

I. Fejezet

1. sz. kereseti kérelmünk ügyében hozott ítélet felülvizsgálatát az alábbi indokainkkal kérjük:

Az elsőfokú bírósághoz benyújtott kereseti kérelmünk szerint:

„Elsősorban a választottbírósági ítélet fentiek szerinti érvénytelenítését a Vbt.55.§.(2) bekezdése b) pontja alapján arra hivatkozva kérjük, hogy a Választottbíróságnak az EK-81. cikke alapján hozott megalapozatlan ítélete a magyar közrendbe ütközik.”

Fenti kereseti kérelmünket benyújtott kereseti kérelmünkben részletesen megindokoltuk és bizonyítottuk. Indokainkat érvényben tartva felülvizsgálati kérelmünket alábbiak szerint foglaljuk össze.

Megjegyezzük, hogy a szerződések érvényessége kérdésében a Törvényszék nem foglalt állást, jóllehet a hivatkozott közösségi esetjog alkalmazási kötelezettségének megítéléséhez a kért vizsgálat elvégzése nélkülözhetetlen követelmény.

A közösségi jog alkalmazottnak minősül a rendes bíróság által, akár helyben hagyja, akár érvényteleníti a közösségi jogra hivatkozó előző ítéletet.

a.)      A T. KÚRIA felhozott bizonyítékaink alapján állapítsa meg, hogy a 2003. szeptember 15-én felperes és alperes között létrejött Adásvételi szerződés és tagi megállapodás tartalmát az első választottbírósági ítélet érvényben tartotta és „csupán” az akkori alperes opciós jogát semmisítette meg. Ezt a jogi tényt a második választottbírósági ítélet indokolása is rögzíti a 2. pont utolsó mondataként a következők szerint:

„Ítéletében (34. oldal) a választottbíróság mint obiter dictum megállapította, hogy az adásvételi szerződés egyéb pontjaiban érvényes.”

(E megállapítása azonban nem gátolta meg abban, hogy semmissé nyilvánítsa felperesnek „az egyéb” pontok között szereplő forgalmazási jogát!)

b.)     Az előző pontban foglaltak megállapítása után kérjük annak megállapítását is, hogy az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 11. pontjában található alábbi szerződési szövegét is érvényben tartotta az első választottbírósági ítélet:

”Amennyiben az A-Heat AG a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a már teljesített kifizetések (vételár és osztalék) a Mireltánál maradnak. A megkötött társasági szerződés elveszti érvényességét. Jelen szerződés megkötését megelőző társasági szerződés utolsó érvényes változata lép hatályba.”

Fentiekből egyértelműen az következik, hogy az ugyanezen a napon kötött társasági szerződés érvényességét maga ez a szerződés is deklarálja és csakis akkor veszítette volna el érvényességét, ha az A-HEAT AG a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti. Ez az érvénytelenségi helyzet azonban nem következett be.

A hivatkozott szerződés 5. pontja arra kötelezi az eladót (felperes), hogy „Az Eladó haladéktalanul aláírja a Güntner-Tata 5. sz. mellékletként csatolt társasági szerződését.” Tehát amikor az első választottbírósági ítélet a peres felek által kötött Adásvételi szerződés és tagi megállapodás elnevezésű szerződés érvényességét elismerte (az érvényesség köréből „csupán” az opciós jogot zárta ki), az alapszerződés mellékletét képező, az összes társasági tag által aláírt és a taggyűlés által határozatilag elfogadott társasági szerződést is érvényben hagyta.

Az azonos napon (2003. szeptember 15-én) megkötött Adásvételi szerződés és tagi megállapodás, a 2003. október 1-től és 2004. január 2-től érvényes társasági szerződések megkötése, továbbá ugyan ezen a napon a Güntner-Tata Kft. legfelsőbb döntést hozó szerve által egyhangúlag jóváhagyott szerződések bizonyítják, hogy a polgári jogi szerződés, és a társasági szerződésbe foglalt, szintén polgári jogi megállapodás egymástól elválaszthatatlan szerves egységet alkotnak, ezért is mellékletei (a külön aláírásokkal ellátott, és külön taggyűlési határozattal jóváhagyott) társasági szerződések a két tulajdonos által kötött szerződésnek.

c.)      A T. KÚRIA az a.) és b.) pontban foglaltak alapján állapítsa meg, hogy a Vb/0719. számú (első) választottbírósági ítélet a felperes és alperes között fennálló, a Güntner-Tata Kft. 2003. szeptember 15-én megkötött társasági szerződésének 4.2.1 és a 13a.1 pontjaiba foglalt polgári jogi megállapodásokat is érvényben tartotta (nem csak az Adásvételi szerződés és tagi megállapodást, hanem annak mellékleteit is) az ítélet rendelkező részének egyenes jogi következményeként és az (első) választottbírósági ítélet indokolási részében foglaltakra is tekintettel.

d.)     Amennyiben az első választottbírósági ítélet rendelkező része által az alperes opciós jogát semmissé nyilvánító, ezzel a felperes tagi jogviszonyát jogilag folyamatosnak minősítő törvényes állapotot és ennek egyenes jogi következményeit a T. KÚRIA bizonyítottnak fogadja el, akkor az Európai Bíróság C-126/97. sz. ügyben hozott ítélete rendelkező részének 2. pontja alkalmazásával kérjük annak megállapítását, hogy a Vb/08279. számú (második) választottbírósági eljárás, mely az előző (első) választottbírósági ítéletnek a szerződések érvényességét megállapító ítéletét az EK-Szerződés 81. cikkére hivatkozva felülvizsgálta, már maga a felülvizsgálat is, és konkrétan az az ítéleti rendelkezése, mely a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésének 4.2.1 és 13a.1 pontjait az Európai Bíróság kötelezően alkalmazandó joggyakorlata figyelmen kívül hagyásával megsemmisítette, a Vbt.55.§(2) bekezdése szerinti magyar közrendbe ütközik.

Keresetünk és felülvizsgálati kérelmünk ezen pontjának tényalapja a 2003. 09. 15-én kelt, alperes és felperes által kötött, és a társaság legfelsőbb döntéshozó szerve által jóváhagyott Adásvételi szerződés és tagi megállapodás és ennek 5. számú mellékletét képező 2003. 09. 15-én kelt, a taggyűlés által jóváhagyott Güntner-Tata Kft. társasági szerződése, továbbá az első véglegesen jogerős választottbírósági ítélet.

Keresetünk és felülvizsgálati kérelmünk ezen pontjának jogalapja egyrészt a közvetlenül alkalmazandó közösségi jog (C-126/97. sz. ügy rendelkező részének 2. pontja, és az indoklási rész hivatkozott 36. pontja) továbbá az 1994. évi LXXI. törvény (Vbt) 54.§, 55.§(2)., 58.§-ai, a Választottbírósági Eljárási Szabályzat 43.§-a, kiegészítve a választottbírósági ítéletekre is alkalmazandó Pp.229.§ (1). bekezdésével.

A közrend sérelmét alapvetően az Európai Unió Bírósága által a C-126/97. sz. ügyben (Eco Swiss China Time Ltd kontra Benetton International NV, továbbiakban Eco Swiss) előzetes döntéshozatali eljárása során hozott és a nemzeti bíróságok által közvetlenül alkalmazandó ítéletének figyelmen kívül hagyásának bemutatásával kívánjuk bizonyítani. (Érvénytelenítési keresetünk indoklásának 1.1. pontja.)

Az Eco Swiss ítélet 39. pontja az EK-Szerződés 85. cikkét (jelenleg 81. cikk) nemzeti közrendre vonatkozó rendelkezésnek minősíti. (Tehát aki az EK-81. cikk rendelkezéseit megsérti, a nemzeti közrendet sérti meg.)

Az ítélet rendelkező részének 1. pontja azt mondja ki, hogy a nemzeti bíróságnak helyt kell adnia a választottbírósági ítélet megsemmisítése iránti kérelemnek, ha az az EK 81. cikkben elrendelt tilalom megszegésén alapul. (Ezen ítéleti rész alapján indíthatott volna érvénytelenítési keresetet alperes az első választottbírósági ítélet ellen, ha sérelmezte, hogy nem adott helyt az EK-81. cikkre hivatkozó kérelmének.)

Az ítélet rendelkező részének 2. pontja azt mondja ki, hogy egy végleges  választottbírósági ítélet által jogilag érvényesnek nyilvánított szerződés nem tehető vitássá egy későbbi választottbírósági ítélettel még akkor sem, ha az érvénytelenítési eljárás keretében szükség lenne annak megvizsgálásához, hogy ez a szerződés nem semmis-e az EK-81. cikk értelmében. Jogi álláspontunk szerint az Európai Bíróság hivatkozott ítéletének 2. pontja konkrétan a jelen érvénytelenítési perre vetítve azt jelenti, hogy a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie az első választottbírósági ítéletet abból a szempontból, hogy azokat a szerződési rendelkezéseket, melyeket a második választottbírósági ítélet az EK-81. cikkre hivatkozva megsemmisített, az első választottbírósági ítélet jogilag érvényesnek nyilvánította.

Fentiekre tekintettel az első választottbírósági ítéletnek a szerződések érvényességét bizonyító tartalmára hívnánk fel a Tisztelt KÚRIA figyelmét:

Az első választottbírósági ítélet 16. oldalán található 9. pontban a választottbírósági indokolás a következőket tartalmazza: „Kereseti kérelmeinek összefoglalójában felperes (MIRELTA) előadta, hogy kereseti kérelme annak a ténynek a megállapítására irányul, hogy a Güntner-Tata 2003. október 1. illetve 2004. január 2-től hatályos társasági szerződésének (mindkettő 2003. szeptember 15-i keltezésű) 4.2.1 pontjai és 13.a fejezete továbbra is polgári jogi megállapodásként hatályban vannak”

„A fenti kereseti kérelmeket értelmezve a Választottbíróság megállapította, hogy felperes az opciós jog gyakorlása előtt fennálló helyzetet kívánja helyreállítani, és így főbb kereseti kérelme tulajdonképpen az opciós jogra vonatkozó feltétel érvénytelenségének megállapítása.” Ezzel a mondattal az első választottbírósági ítélet egyértelmű jogi álláspontját rögzítette, mely szerint az opciós jog érvénytelenítése az eredeti állapot helyreállítását jelenti. (Minthogy jogilag nem is jelenthet mást, hiszen ezzel a döntéssel a társasági szerződésben lévő, a tagi státusszal együtt járó jogok is érvényben maradtak.)

Fentiekkel azt kívánjuk bizonyítani, hogy  az első választottbírósági ítélet, amikor az ítélet 35. oldalának első bekezdésében a peres felek közötti jogviszonyt akként rendezte, hogy „Mindennek figyelembe vétele mellett a Választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg.”, akkor nem vitathatóan a peres felek közötti szerződés-csomagot minden más vonatkozásban érvényben tartotta. Tehát érvényben maradt e szerződés azon rendelkezése is, amely az előző társasági szerződést érvénytelenítette, és ugyanezen a napon aláírt és 2003. október 1-től alkalmazandó új szerződést helyezett érvénybe.

Hivatkozunk az 1. sz. mellékletként annak 5. sz. mellékletével (a társasági szerződéssel) együtt a törvényszéki eljárás során becsatolt Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pontjában foglaltakra, mely szerint ezen szerződés melléklete a Güntner-Tata Kft. társasági szerződése.

Továbbá hivatkozunk a Törvényszéki eljárás során 2. számú mellékletként becsatolt, 2003. szeptember 15-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvre, melynek 2. sz. határozata szerint a taggyűlés a 2003. 09. 15-én kötött adásvételi szerződést tudomásul veszi, továbbá 3. sz. határozatával egyhangú szavazattal elfogadta azt a társasági szerződést, melyben a MIRELTA tagi különjogai  lefektetésre kerültek.

A Güntner-Tata Kft. társasági szerződésébe foglalt, a Mirelta különjogait tartalmazó polgári jogi megállapodások érvényben tartását bizonyítjuk a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a Törvényszék eljárása során 3. sz. mellékletként csatolt szakértői véleményével is, mely szerint: „A nyelvészeti megközelítés alapján, grammatikai, szemantikai, szövegtani, stilisztikai szempontokra támaszkodva, összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szöveg – mind a kiinduló mondat ténymegállapítása, mind pedig a zárójelen belüli három egység tartalma külön-külön és együtt is – azt a jelentéstartalmat hordozza, azt a szövegértelmezést adja, hogy a benne foglalt határozat a felperesnek a forgalmazási jog gyakorlására vonatkozó korábbi jogosultságát nem változtatja meg.”Ezzel a szakértői véleménnyel kizárólag a társasági szerződés megsemmisített pontjainak az első választottbírósági ítélet általi érvényben tartását kívánjuk bizonyítani, nem pedig vitatni a végzésben foglaltakat.

Fenti bizonyítékaink alátámasztják azt a senki által eddig nem vitatott jogi tényt (beleértve a Legfelsőbb Bíróság végzését is), hogy az első választottbírósági ítélet a MIRELTA tagi jogviszonyát helyreállította, a peres felek között szerződéseket az alperes opciós joga kivételével érvényben tartotta. Érvényben tartotta a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésének 4.2.1 és 13a 1 pontjait is, annak ellenére, hogy alperes az EK-81. cikk alapján már ekkor is e pontok érvénytelenítését kérte (de kizárólag a nem tag Mirelta esetében). Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság is úgy ítélte meg, hogy a versenyjogi tilalmakkal kapcsolatos kérelmeket is, mely éppen a felperesi forgalmazási jognak a Güntner-Tata Kft. társasági szerződéséből való törlésére vonatkozott, az első választottbírósági ítélet „visszautasította”.

Tehát a második választottbírósági ítélettel megsemmisített társasági szerződési pontokat a már akkor is az EK-81. cikkre hivatkozó alperes kérelme ellenére, még a Legfelsőbb Bíróság végzése szerint is érvényben tartotta az első választottbírósági ítélet.

Az első választottbírósági ítélet 35. oldalának első mondatában a választottbírósági ítélet rendelkező részének jogi értelmezésében a tényállás ismertetése és az indokolás befejezéseként kimondta, hogy „Mindennek figyelembe vétele mellett a Választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg.”

Ezt megelőzően az első választottbírósági ítélet a 34. oldal utolsó bekezdésében azt is rögzíti, hogy „A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét.”

Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a hivatkozott szerződés többi részét érvényesnek ítélte az első választottbírósági döntés.  Az alperes kérelmének „visszautasítása” különösen bizonyítja azt, hogy a Mirelta forgalmazási jogát az alperesi kérelem ellenére sem érvénytelenítette az első ítélet.

A peres felek az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás keltének napjával,a szerződéskötési eljárás során, tehát 2003. szeptember 15-én a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésében is rögzítették a MIRELTA jogait, azon kívül, hogy az elsőnek itt hivatkozott szerződés is rögzíti jogait a következők szerint: „Az úgyszintén az Eladónál található megfelelő Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog (magyarországi forgalmazási jog) a Vevőre vonatkozó, ezzel kapcsolatos versenytilalommal az Eladónál marad.”

Az export piacok átadási időpontjának rögzítése után a szerződés 4. pontja ismét kimondja:”A Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog továbbra is az Eladó tulajdonát képezi.”

Végezetül a szerződés azt is rögzíti, hogy „A Vevő kötelezettséget vállal arra nézve, hogy ameddig ez a jog terjed, azzal a Magyar Köztársaság területén közvetlenül és közvetve sem kel versenyre.”

Ezek a szerződési kitételek a mai napig érvényben vannak.

A felek közötti per abból eredt, hogy az A-HEAT AG az exportpiacok megszerzését követően átértelmezte ezt a szerződést, mivel betartása már nem állt érdekében.

Az A-HEAT AG pert indított a második választottbírósági tanács előtt az első választottbírósági ítélettel semmisnek nyilvánított opciós joga ismételt megállapítása céljából.

A második ”felülvizsgálati” választottbírósági eljárás során – az ellenkereset elleni védekezése során – ismételten hivatkozott alperes az első választottbírósági eljárás során tett azon kifogására, hogy a MIRELTA forgalmazási joga az EK-81. cikkbe ütközik.

Maga a második választottbírósági ítélet jogi indokolása bizonyítja be, hogy a semmissé nyilvánított szerződési pontokat az első választottbírósági ítélet érvényben tartotta a következők szerint:

„Az adásvételi szerződésben rögzített vételi jog gyakorlásának megakadályozása és elmaradása által azonban az alperes javára biztosított magyarországi területre vonatkozó jog időben korlátlanná vált, továbbá a piac felosztása az eredeti szerződéses rendelkezéstől levált és így un. súlyos korlátozássá vált.”

Mindennél jobban bizonyítja a társasági szerződésnek az akkori felperes által támadott pontjainak az első választottbírósági ítélettel történő érvényben tartását, hogy az akkori felperes e pontok érvénytelenítését kérte az EK-Szerződés 81. cikkére hivatkozva, és a második választottbírósági ítélet ezt meg is tette. Nem kíván külön bizonyítást, hogy semmissé nyilvánítani csak és kizárólag érvényes szerződési pontokat lehet.

Az első választottbírósági ítélet azt is rögzíti, hogy ”A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Választottbíróság a semmis feltételre vonatkozóan a tényállást felderítettnek tekintette, és élve a jogvita valamennyi körülményére vonatkozó átfogó mérlegelési jogával a felhozott bizonyítékok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg választottbírósági ítéletét.”

A Választottbíróság kifejezetten rögzítette, hogy átfogó mérlegelési jogával élve hozott ítéletet, a jogvita valamennyi körülményére vonatkozóan, ezért a szerződések érvényben tartása és a Mirelta tagi jogviszonyának helyreállítása nem kérdőjelezhető meg. Ezért ennek a tényleges jogi helyzetnek a megállapítását és következményei alkalmazását kérjük a T. KÚRIÁTÓL.

2. sz. kereseti kérelmünk elutasításának felülvizsgálatát a következő indokokkal kérjük:

Az elsőfokú bírósághoz benyújtott kereset kérelmünk szerint:

„Másodsorban a választottbírósági ítélet fentiek szerinti érvénytelenítését a Vbt.55.§(1) bekezdés c) pontja alapján arra hivatkozással kérjük, hogy felperesnek nem volt lehetősége a választottbírósági eljárásban a Güntner-Tata Kft. társasági szerződése rendelkezéseinek semmisségére vonatkozó ténybeli és jogi érveit előadni, ekként pedig felperes ügyét nem volt képes előterjeszteni. Ezzel sérültek felperes alkotmányos jogai.”

Ezen kereseti kérelmünket az elsőfokú eljárás során annyiban pontosítottuk, hogy a Vbt.55.§(1) bekezdés c) pontján kívül az érvénytelenítést e bekezdés e) pontja alapján is kérjük, mivel a Választottbíróság nem tartotta be az alábbi törvényi előírásokat sem:

Vbt.27.§

„A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.”

Vbt.34.§ (3)

„Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.”

A Választottbíróság az ítéletben szerepeltetett bizonyítékokat nem ismertette az eljárás során, és még csak nem is utalt rá, hogy az EK-81. cikkel foglalkozni kíván.

Vbt.55.§ (1) e)

„a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.” (Kiemelések: Felperes)

A Választottbíróság eljárása bizonyítottan nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek!

E kereseti kérelmünk hivatkozási alapjait kiegészítettük azzal is, hogy alkotmányos jogaink sérelmét a második választottbírósági eljárás és ítélethozatal során egy, a közösségi jog által közrendi kérdésnek minősített ügyben (az EK-Szerződés 81. cikkének alkalmazása során) követték el, ezzel megakadályozták, hogy alkotmányos jogaink megsértése ellen a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatban jogi kifogásainkat elő tudjuk terjeszteni.

Ennek ellenére a Törvényszék közösségi jogot is sértve egyoldalú bizonyítási terhet állapított meg.

Felülvizsgálati kérelmünkben bizonyítani kívánjuk azon jogi álláspontunkat, mely szerint a bizonyítási teher elsősorban az akkori felperest és a Választottbíróságot terhelte. Ezt követően kerülhetett volna sor az alperesi védekezés során az alperesi bizonyítási teherre.

Az EK-Szerződés 81. cikke megsértését a Tanács 1/2003/EK rendeletének I. fejezet 2. cikke szerint a jogsértést állító félnek kell bizonyítania. A 81. cikk Mirelta általi megsértésére a perben az akkori felperes, az A-Heat hivatkozott.

A bizonyítási teherrel kapcsolatosan bizonyítékként csatoltuk a Törvényszék számára 8. sz. mellékletként az Európai Unió Hivatalos Lapjának 08/2 kötet 212. oldalát, mely egyértelműen rögzíti, hogy az EK-81. cikk megsétésére hivatkozás során a bizonyítási teher a jogsértést állító felet terheli. Mivel az akkori felperes nem bizonyította, de még csak nem is állította, hogy a Mirelta, mint tag megsértette volna az EK-Szerződés 81. cikkét, ezért a hivatkozott 2. cikk második fordulata szerinti ellen-bizonyítási teher a Mireltát semmiképpen nem terhelhette. (Téves a Törvényszék azon szóhasználata, hogy „még” tag volt a Mirelta, mert ma is tag.)

Terhelhette volna esetlegesen bizonyítási teher a Mireltát akkor, ha a Választottbíróság az ítélete indoklásaként utólag alkalmazott jogi és szakirodalmi hivatkozásokat (melyekre ítéletében hivatkozni kívánt) már az eljárás során a felek tudomására hozza, továbbá a Mirelta tudomására hozza azt is, hogy az akkori felperes kérelmével ellentétesen a tag Mireltára nézve is munkálkodik, és nem tartja titokban terveit. Ebben az esetben, és csak ebben az esetben terhelhette volna bizonyítási teher a Mireltát, ha lett volna mi ellen bizonyítást előadnia. A Mirelta képes lett volna, ugyan úgy, mint az érvénytelenítési perben tette, bizonyítékai alapján az őt terhelő bizonyítási tehernek eleget tenni.

A Választottbíróság második eljáró tanácsa nem követelte meg az A-Heat-tól sem annak a bizonyítását, hogy amit állított azt bizonyítsa, nevezetesen azt, hogy a Mireltára, mint tagra nem vonatkozik az EK-81.cikk, sem arra nem hívta fel a jogsértést tartalmában nem állító felet, hogy amennyiben sikerül a második eljáró tanácsnak a Mireltát megfosztania tagi státuszától (erre irányult a felperes keresete), akkor a „nem tag” esetre kérelmét tényekkel támassza alá. Hallgatott a bizonyítási teher kérdésében az eljáró tanács annak ellenére, hogy a Választottbírósági Eljárási Szabályzat 35.§-a alapján is - nem csak a közösségi jog alapján - a fél köteles bizonyítani, amire hivatkozik. Nem a Mirelta hivatkozott arra, hogy tagként nem vonatkozik rá az EK-81. cikk, így csak azt kellett bejelentenie, hogy tag, mely kötelezettségének eleget is tett.

Az A-Heat a következőkre hivatkozott az EK-81. cikk megsértésével kapcsolatban az elsőfokú eljárásban 4. sz. mellékletként csatolt 2009. július 22-én kelt beadványában (a választottbírósági ítélet indoklása szerint „állásfoglalásában”) a második választottbírósági eljárás során:

EuB 8/72.sz. döntése 1972. október 17. BH 1972.977.old. Cementhandelaren:

EuB 126/80.sz. döntése 1981. június 16.BH.1982.1563.old. Salonia/Poidomani.

Ezeket a hivatkozásokat azonban az ítélet meg sem említi.

Ezen kívül hivatkozott az 1/2003 EK-rendeletre általánosságban. Ezek a hivatkozások semmilyen ténybeli bizonyítást nem tartalmaznak, semmit sem bizonyítanak, így védekezni sem lehetet ellenük, annyira általánosak. Az ítélet nem hivatkozik az 1/2003. EK rendeletre sem, mely az EK-81-82. cikk alkalmazását szabályozza.

Ezen kívül az akkori felperes ebben az „állásfoglalásában” három különböző megközelítésben is állította (18. pontban, 19. pontban és a 22. pontban is), hogy csak a Güntner-Tata Kft-ben fennálló tagi jogviszony megszűnését követően lenne jogsértő a Mirelta magyarországi kizárólagos forgalmazási joga.

Tekintettel arra, hogy a Mirelta tagi jogviszonya jogilag fennállt (soha sem szűnt meg), ezek ellen a hivatkozások ellen a tag Mireltának nem volt jogi indoka és kötelezettsége a védekezésre. Alaptalan tehát alperes és a Törvényszék azon álláspontja, hogy a Mireltának lehetősége volt ténybeli előadást tenni és jogi érveit kifejteni az akkori felperes „álláspontjával” szemben, hiszen az akkori felperes nem hivatkozott arra, és arra vonatkozó kereseti kérelme sem volt, hogy a tag Mirelta versenyjogsértését kellett volna vizsgálnia a második választottbírósági eljárásnak. A „lehetőség” nem azonos a bizonyítási teherrel, de ez esetben ráadásul a „tag Mireltának” olyan „lehetőséggel” kellett volna élnie, mely jogilag értelmezhetetlen, mivel nem volt mi ellen mit előadnia.

Az A-Heat 2009. 07. 22-én kelt beadványának a versenyjogi kifogásaival kapcsolatos részét és szakfordítását (4. sz. melléklet) csatoltuk annak bizonyítására, hogy a Mireltának tagkénterre semmilyen védekezést nem kellett beterjesztenie.

Ennek ellenére a 2009. 08. 20-i 5. számú mellékletként csatolt viszontválaszunk 32. pontjában a Mirelta kifejtette véleményét, és jelezte, hogy a Güntner-Tata Kft. tagja. Mivel az A-Heat versenyjogi kifogásai arra az esetre vonatkoztak kizárólag, ha a Mirelta nem tagja a Güntner-Tata Kft-nek, joggal volt elvárható a Választottbíróságtól, hogy erre vonatkozó kérelem és bizonyítékok híján a Mirelta, mint tag jogsértését „hivatalból is” nem állapítja meg, a folyamatosan fennállt tagsága ellenére, a peres felek háta mögött (!).

Ha az A-Heat AG azt állítja többszörösen (az első és a második választottbírósági eljárásban is), hogy a Mireltát mint tagot megilleti a forgalmazási jog (ennek ellenkezőjét sohasem állította) és szerinte sem sérti az EK-81. cikket, akkor vajon miért és mi ellen kellett volna védekezni a Mireltának, mit kellett volna és ki számára felajánlani, amikor peres ellenfele elismerte forgalmazási jogát?

A Mirelta tagi jogviszonyának folyamatos fennállását a Cégközlöny 2007.79267. lapjának és 2010.75765. lapjának 6. sz. mellékletként történő csatolásával bizonyítottuk. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a MIRELTA tagi státusza egyetlen napig sem szűnt meg a Güntner-Tata Kft-ben.

Ehhez képest maga a választottbírósági eljáró tanács egyetlen ténybeli adat vagy körülmény, egyetlen utaló hivatkozás nélkül, a védekezési lehetőség legcsekélyebb lehetőségének biztosítása nélkül „hivatalból is” jelzővel „zárt ajtók mögött” hozta meg ítéletét.

Itt hivatkozunk az EBH 2008.1794. számú LB elvi döntésre, mely szerint „A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére ad alapot, ha a választottbíróság olyan ténybeli és jogi alapra helyezi döntését, amelyre a kereseti kérelem nem vonatkozott és ezért az ellenérdekű félnek nem volt módja arra, hogy ténybeli előadást tegyen, és jogi érveit kifejthesse, ilyen módon az ügyének előterjesztésére sem volt képes. (1994.évi LXXI. törvény 27.§,55.§ (1). bek. c) pontja)

Mint bizonyítottuk „kereseti kérelem” sem, de m&eacu