77.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

Tisztelt Olvasó!

Ez a  nyolcadik (8.!!!) menet, amikor elvileg a "hóhért akasztják"  mondásnak kellene érvényesülnie. Itt most el fog dőlni, hogy van-e bírói függetlenség  a KÚRIA alatti bíróságok (bírók) esetében, valóban fel tud-e lépni a magyar igazságszolgáltatás a korrupciógyanús, de mindenképpen a bírói hatalommal történő visszaélésnek, egy jogi állatorvosi lónak tekinthető sorozatos szándékos  bírói törvénysértésekkel szemben.Majd meglátjuk... mondta a vak ember... de sose látta meg...  

Egyelőre csak a beadványokra adott felperesi válaszokat ismertetjük, melyből alperesek beadványára is lehet következtetésket levonni.

 

A KÚRIA ellenkérelmére adott felperesi észrevételek

 

Tisztelt Törvényszék!

Felperes ismételten kénytelen nagyobb terjedelmű beadványt előterjeszteni, mely szándéka szerint nem bonyolítja, hanem egyszerűsíti az ügy átláthatóságát.

A Kúria ellenkérelme alapvetően nem ad jogi magyarázatokat azokra az ebben az ügyben elkövetett súlyos törvénysértésekre, melyek egyenként is olyan súlyúak, hogy megalapozzák alperesek kártérítési kötelezettségét.

Kártérítési keresetünkben egyértelműen rögzítettük, hogy nem vitatjuk az ítéletek jogerejét, így nem fogadjuk el az ítéletek jogerejére vonatkozó hivatkozásokat sem. Keresetünkben éppen azt kívánjuk bizonyítani, hogy a jogerős ítéletek kirívó jogszabálysértésekkel hozott ítéletek.

A KÚRIA azon észrevételezése, hogy keresetünk nagy terjedelmű, valós, de nem előzmények nélküli, ugyanis öt jogerős határozatban elkövetett jogsértések és két jogerős határozat ellen elkövetett jogsértéseket többszöri, egyértelmű jogszabályi és ténybeli bizonyításunk ellenére el nem fogadott jogi érveinket kell ismételten bizonyítani.

Sajnos felperes nincs abban a helyzetben, hogy elegendő legyen csak arra hivatkoznia, hogy szerinte valami nyilvánvaló.

A KÚRIA védekezésére vonatkozó általános reagálásunk után a két legkirívóbb jogszabálysértésre vonatkozó érveinket részletesebben is előadjuk.

1. A KÚRIA beadványa azzal az magyarázza az első választottbírósági döntés jogerejének megtörését, hogy nem tekinti „érdemi döntésnek” „az ítélet rendelkezése folytán fennmaradó felperest megillető jogokat", mert „Nem csupán azért, mert ez az indokolási rész zárójelben van (így!)  Hanem azért is, mert egyértelműen megállapítható a felsorolás nem jelent ítéleti rendelkezést, csupán az érdemi döntés következtében előállott helyzetet rögzíti."

Tehát azt mondja a KÚRIA, hogy az első választottbírósági döntésnek a felek közötti szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása után a forgalmazási jog változatlan tartalommal történt jóváhagyása és a felek közötti jogviszonynak az ítélet rendelkező részéhez kapcsolódó minősítése nem érdemi döntés (mert egy része zárójelben van), meg azért mert „csupán az érdemi döntés következtében előállott helyzetet rögzíti."

 Ha "rögzíti" a választottbíróság az előállott helyzetet, akkor ez a "rögzítés” jogilag és tartalmilag nem jelenthet sem többet, sem kevesebbet, mint a felek közötti jogviszony minősítésének rögzítését.

Annak a jogi ténynek a KÚRIA általi  változatlan tagadása, hogy az első választottbírósági döntés a felek közötti forgalmazási szerződés később jogellenesen megsemmisített rendelkezéseinek érvényességét jogerősen megállapította, a zárójeles részben pedig  a forgalmazási jog változatlan fennállását  tételesen is "rögzítette" (azaz ezt is  megállapította),  egyértelműen  bizonyítja azt a felperesi állítást,  hogy ezt   a  jogilag  védhetetlen  megoldást   a KÚRIA  szándékosan  alkalmazta,  azért, hogy  az első elsőfokú  bíróság jogerős ítéletét  megtörve érvényben tudja tartani a törvénysértő második választottbírósági ítéletet.

Ez a súlyos, a jogállami követelményeket sértő törvénysértés a véglegesen jogerős választottbírósági ítéletnek a szerződés érvényességét megállapító döntésének érvénytelenítésében nyilvánult meg. A tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan jogerősen érvényesnek nyilvánított  forgalmazási szerződés  maga a megcáfolhatatlan  bizonyíték, amit az érvénytelenítési perben  szándékosan   elhallgatott a KÚRIA, most pedig   „csak” „rögzítésként”   értelmez, mintha  nem tudná, hogy  nem csak az ítélet, hanem az ítélet releváns indokolása is jogerőre emelkedik. Feltehetően elkerülte a KÚRIA figyelmét saját jogi álláspontja (LB ítélet 26. oldal utolsó sorai):".. a választottbíróság a felek jogviszonyát komplett módon rendezi."

2.Vajon mit jelent a KÚRIA szóhasználatában az a megfogalmazás, hogy a második választottbírósági ítélet ".. tehát nem ítélt dolog tárgyában döntött, hanem az első választottbírósági ítélet rendelkezése kapcsán előállott új helyzetre tekintettel hozta meg döntését."  Tehát a KÚRIA szerint nem ítélet született az első eljárásban, hanem egy ítéleti rendelkezés kapcsán” helyzet" alakult ki, és e véglegesen jogerősen "előállott” új helyzetre tekintettel hozta meg döntését a második választottbírósági tanács.

 És vajon, a KÚRIA szerint egy "nem érdemi döntés" eredményeként miként állhatott elő mégis az az új helyzet, melynek eredményeként a második (felülvizsgálati) választottbírósági tanács kénytelen volt megsemmisíteni az első tanács által érvényesnek ítélt szerződési kitételeket? Ha egyik félnek nem tetszik a „kialakult új helyzet” (valójában a jogerős döntés), akkor soha nem tapasztalt egyedi módszerrel, erővel megtörjük a jogerőt? Nem úgy rendelkezik a Vbtv. és az Eljárási Szabályzat, hogy a választottbíróság döntése végleges, és a jogerős rendes bírósági ítélettel azonos érvényű? Kiegészülve azzal, hogy a választottbírósági ítélet ellen csak egyetlen jogorvoslati lehetőség van, az érvénytelenítési per!

 Semmisnek nyilvánítani csak érvényes szerződéseket lehet. Akkor mit is jelent a jogerősen érvényes szerződési kitételek megsemmisítése egy "egyfokú” bíróság véglegesen jogerős döntése után?

 A jogerősen "előállott új helyzet" megszüntetése nem ítélt dologban történő ítélkezés?

 Azzal, hogy a jogerős döntést "új helyzetként” fogalmazza meg a KÚRIA, elismeri, hogy az "új helyzet" a jogerős első döntés következménye volt, s mint ilyen az új helyzet is jogerős, a véglegesen jogerős új helyzet megszüntetése egyértelműen ítélt dologban történő újra perlést és újra ítélést jelentett.

Az csak játék a szavakkal, nincs jogi relevanciája, hogy a KÚRIA „előállott új helyzetnek” kereszteli át a jogerős választottbírósági döntés következtében változatlanul érvényben maradó felperesi jogokat. Semmilyen új helyzet nem állt elő, csak egy véglegesen jogerős választottbírósági ítélet született, mely ellen jogszabálysértően pert indított a vesztes fél, és ezt a jogszabálysértő eljárást később a KÚRIA is támogatta.

 Tehát ténybelileg valótlan, jogilag pedig értelmezhetetlen a KÚRIA következő okfejtése:

 "Tekintettel arra, hogy a forgalmazási jog ilyen tartalommal az első választottbírósági ítéletben hozott döntés (tehát volt mégis döntés!?*) eredményeként alakult ki (nem vitathatóan egy jogerős döntés eredményeként*) az ítélt dolog megállapítása szóba sem kerülhet."  Az "ilyen tartalommal hozott döntés" emelkedett jogerőre, azaz az "ilyen tartalom" semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a jelenlegi felperes a szerződések szerinti jogával változatlanul élhetett a döntés szerint. Tehát "ilyen tartalom” vagy olyan tartalom (azaz semmilyen új tartalom) nem alakult ki az első választottbírósági döntés eredményeként (ha kialakult volna más tartalom, mint az eredeti tartalmú forgalmazási jog, akkor az lett volna jogerős). De a második választottbírósági tanácsnak semmilyen kialakult (érts: jogerős) helyzetre tekintettel sem volt törvényi felhatalmazása az előző jogerős választottbírósági ítélet felülvizsgálatára, különösen nem megsemmisítésére. (*=felperes megjegyzései.)

Fentiekből következik, hogy a KÚRIA törvénysértő volt, amikor az első választottbírósági döntés jogerejét megtörte, sőt már akkor is törvényt sértett, amikor az első választottbírósági döntés jogellenes boncolásába belekezdett és így próbálta a második választottbíróság törvénysértő ítéletét életben tartani.

3. Többszörösen bizonyítottuk AB határozatokkal, hogy a közösségi versenyjog 2004.május 1-ig nem volt alkalmazható és betartása nem volt megkövetelhető. Ugyanez a közösségi jogi álláspont is. (A közösségi versenyjogra kiemelten igaz, mert az alkalmazás szabályait az összes bíróság és a KÚRIA által még a mostani beadványában is elhallgatott 1/2003.EK. rendelet az új tagállamok belépésével egyidejűleg szintén 2004. május 1-től állapította meg. Az AB végzésére hivatkozni a végzéssel merőben ellentétes AB határozatokra tekintettel nem túl elegáns. A visszaható hatályú ítélkezésről pedig a közösségi jog mondja ki, megint konkrétan a versenyjogra nézve, hogy a visszaható hatály tilalma alól nincs kivétel.

4. " A választottbírósági eljárás lényege, hogy egyfokú" mondja ki a törvényes alapigazságot a KÚRIA. A választottbírósággal kapcsolatos álláspontja egyértelmű, sajnos azonban különös módon csak a második eljárásra értelmezi, és nem ad választ arra, hogy akkor miért hagyta jóvá azt a „másodfokú" többszörösen jogellenes ítéletet, mely ellen érvénytelenítési eljárás indult, és milyen jogi felhatalmazás alapján vonta meg az első jogerejét, mely ellen nem indult érvénytelenítési eljárás?

5. Felperes nem tartja jogi indokolásnak és a súlyos és sorozatos törvénysértések megmagyarázására alkalmasnak a KÚRIA beadványa 7. oldalán írtakat.   Ez a szöveg talán egy tudós választottbírótól származhat, semmiképpen sem alkalmas azonban a konkrét jogszabálysértések indokolására. A jogállam lényege ugyanis, hogy legalább a bíróságok tartsák be a törvényeket és ne sértsék meg szándékosan a közösségi jogot, továbbá vegyék figyelembe a saját elvi határozataikat és a több évtizedes „töretlen” bírói gyakorlatot.

Felperes határozott jogi álláspontja, hogy egy cég súlyos, sorozatos jogszabályellenes ítéletekkel, milliárdos károk okozásával történt tönkretétele nem sorolható az állam feltétlen érvényülést igénylő normái közé, és nem magyarázhatóak meg a jogellenes ítéletek magasztos és semmit mondó szólamokkal.

Az állam feltétlen érvényesülést igénylő normái közé tartozik felperes szerint azoknak a törvényeknek a maradéktalan betartása, melyek a jogrend alapját, a jogbiztonságot szolgálják, és minden olyan törvény maradéktalan alkalmazása, mely nem ad lehetőséget a jogalkalmazónak mérlegelésre és szubjektív szempontok érvényesítésre.

6.Alapvetően téves a KÚRIA álláspontja, hogy a közösségi versenyjog és a nemzeti versenyjog egy tekintet alá esik, mert a közösségi jog kötelezően alkalmazandó. Egyrészt a tisztán belső ügyekre, mint a perbeli magyarországi forgalmazási jog is ilyen, nem alkalmazható a közösségi jog az 1/2003.EK. rendelet előírása szerint, amit az Európai Bíróság ítéletileg is megállapított (lásd: a magyar vonatkozású  C-32/11. sz.ügyben Cruz Villalón főtanácsnok indítványát és az ítéletet).

Másrészt nem alkalmazható a magyar versenyjogi törvény szerint sem, mert a Magyarországon folytatott tevékenységre a magyar versenyjogi törvény alkalmazása kötelező, és nem alkalmazható sem helyette sem mellette a közösségi versenyjog.( Csak azért nem terjesztett elő  a nemzeti versenytörvény értelmezésére bizonyítási indítványt  felperes, mert keresetében foglalt részletes előadása alapján a versenytörvénynek erre az ügyre és a bírósági  eljárásokra vonatkozó értelmezésében  megítélése szerint, mint tisztán jogkérdésben, szükség esetén a Törvényszék maga fog dönteni.)  A csatlakozás előtti időszakra semmilyen indokkal nem alkalmazható a közösségi jog (ha egyébként a csatlakozás után alkalmazható is lenne, mert belép a visszaható hatály tilalma).  Mivel van magyar anyagi jogszabály a versenyjogra, bármilyen jogi megközelítés szerint is csak azt alkalmazhatta volna a második választottbírósági tanács az eljárása során. (Szerződésben kikötött, a választottbírósági törvénnyel, a magyar versenytörvénnyel és a választottbírósági eljárási szabályzattal alátámasztott a hivatkozott magyar anyagi jog kötelező alkalmazása).

És mivel a magyar versenytörvény szerint a felperes tevékenysége a csoportmentesítés hatálya alá tartozott (9. sz.melléklet) a kikötött jog alapján a második választottbíróság nem állapíthatta volna meg a semmisséget és nem alkalmazhatta volna a semmiség jogkövetkezményét. 

A közösségi versenyjog egy kiragadott elemének egyoldalú alkalmazása olyan súlyos szerződésszegés a választottbíróság által, és olyan súlyos jogszabálysértések elkövetése a választottbíróság és az állami bíróságok által, hogy egymagában megalapozza a felperesi kártérítési követelést. Ugyanis egyik bíróságnak sem volt mérlegelési lehetősége, hogy a magyar versenyjogi törvényt, vagy a közösségi versenyjogi előírásokat alkalmazzák. Ehhez járul még az is, hogy az egyébként nem alkalmazható közösségi versenyjogi szabályokat is közösségi jogot sértő módon alkalmazták, nem tartották be sem az alkalmazás szabályait (második választottbírósági tanács) sem a közösségi jog szerint az EK-81. cikk alkalmazása esetén kötelező tartalmi felülvizsgálati kötelezettséget (állami bíróságok).

7. Valójában nem arról van szó, hogy akadályozta-e felperest bárki abban, hogy az EK-81.cikk alkalmazási körében álláspontját kifejtse, hiszen a választottbírósági tárgyaláson szó sem volt az EK-81.cikkről vagy általában a versenyjogról. Az ottani felperes hivatkozott bizonyítékok nélkül egy beadványában arra, hogy a „nem tag" alperes kizárólagos forgalmazása sérti az EK-81.cikket. Akkori alperesként nyilatkoztunk, hogy a társaságnak jogerősen tagjai vagyunk, így felperes felvetése ebben a formában nem indokolt. Ezen kívül semmilyen álláspont kifejtésére nem volt sem szükség, sem lehetőség, mert a felperes nem állította tovább, hogy sértjük az EK-81.cikket., tehát nem volt mit előadni, nem volt mivel szemben álláspontunkat kifejteni.  A „védekezés lehetőségének” és " a bizonyítás felajánlásának" ebben az ügyben kitalált elmélete azért tisztességtelen a Tatabányai Törvényszék és a Kúria részéről, mert nyilvánvaló a második választottbíróság tárgyalási jegyzőkönyveiből és az ítéletből, hogy az EK-81.cikk semmisségi rendelkezéseit anélkül alkalmazta a választottbíróság, hogy előzetesen a peres felek tudomására hozta volna, hogy az EK-81.cikkel "hivatalból" is foglalkozik. A tárgyalási jegyzőkönyvek és az írásbeli ítélet bizonyítja, hogy csak és kizárólag a bizonyítási eljárás lezárulta után szűk körben döntöttek az EK-81.cikk (jogellenes) alkalmazásáról. Amennyiben az eljáró tanács a peres feleknek elárulta volna, hogy a közösségi jog semmiségi rendelkezésének alkalmazási lehetőségét fontolgatja, akkor hasonlóan az első választottbírósági eljáráshoz csupán azt kellett volna előadnunk, hogy ha egy ország piacáról van szó, akkor az ügynek nincs közösségi dimenziója, tehát nem esik a közösségi jog hatókörébe. A választottbíróság azzal a szándékos jogsértésével, hogy nem hívta fel a peres feleket a semmisségi ok "észlelése" után arra, amit a 2421/2011. számú gazdasági elvi határozat tartalmaz, az egyébként hozható ítélettel merőben ellentétes ítélet meghozatalát tette számára lehetővé. 

 Fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a felülvizsgálati eljárás során az ügyünkben eljáró tanács tagjai ismerték a Legfelsőbb Bíróság 2421/2011. számú gazdasági elvi határozatát, hiszen az elvi határozat alapjául szolgáló ügyben (2011. szeptember 26.) is Ők jártak el (dr. Török Judit tanács elnöke, dr. Csőke Andrea előadó bíró, dr. Bodor Mária)  és mégsem alkalmazták a hasonló tényállás mellett az abban foglaltakat. 

8. A tisztességes eljáráshoz való jogunkat a KÚRIA többszörösen megsértette. Törvényi felhatalmazás nélkül, törvényt sértve "nyúlt bele" az első választottbíróság jogerős döntésébe, amit azért alkalmazott, mert más módja nem volt a második döntés jogerős érvénytelenítésének megakadályozására. Ezzel az eljárásával nemcsak törvényt sértett a KÚRIA, hanem tisztességtelen eljárást valósított meg a globális cég és a választottbírók érdekére tekintettel.

Ezt követően az egész eljárás- beleértve az AB végzését is- tisztességtelenné vált, mivel a keresetünkben körülírt személyi kapcsolatok és nem a törvények és tények alapján történtek a döntések.

A tisztességtelen eljárás például az is, hogy egy legfelsőbb bírói szint azzal védekezik, azt teszi a Kúria jogi álláspontjává, hogy "egy szerződés érvénytelenségének” (valószínűleg a részleges érvénytelenségére gondoltak) jogkövetkezményeiről a rendelkező részben kell, hogy döntsön a bíróság. Ez már önmagában ismételt beavatkozás az első választottbírósági eljárásba, mert az sem tartozik az állami bíróságra, hogy a választottbíróság a döntésének egy részét hol helyezi el az ítéletében. A KÚRIA ezen újabb kifogásának nincs jogi alapja, ezért nem is tudott jogszabályra, de még csak elvi döntésre, elvi vagy jogegységi határozatra sem hivatkozni. Ezért a KÚRA ezen álláspontját csak ebben az ügyben kívánja érvényesíteni, mert nyilvánvalóvá vált, hogy tények teljes tagadása alpereskéntmár nem célravezető, és hogy a szerződések részbeni érvénytelenségéről és a jogkövetkezményeiről (a forgalmazás gyakorolhatóságról) mégiscsak döntött az első választottbírósági tanács, amit eddig teljes mértékben elhallgattak és tagadtak.

Törvényellenes, állandó bírói gyakorlat ellenes, elvi határozatokkal ellenes tehát a KÚRIA azon jogi álláspontja, melyet a jelenleg eljáró bíróságra próbál meg rákényszeríteni. Ugyanis alaptalan az a jogi álláspontja, hogy ".. nyilvánvaló, hogy sem a választottbíróság, sem más bíróság a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeiről nem az indokolásban, hanem a rendelkező résben kell, hogy döntsön."  És hogy ez mitől nyilvánvaló? Arra a beadványban a Kúria illetékese nem tér, ki csak „úgy" nyilvánvalónak minősíti. Már csak azért sem lehet annyira nyilvánvaló, mert a Fővárosi Ítélőtábla beadványunk 75. oldalán idézett két határozatában egyértelműen kifejtette, hogy nem az ítélet rendelkező részére, hanem az indokolására tartozik egy szerződés érvénytelenségének és jogkövetkezményeinek levonása.

Iratellenes a Kúria azon állítása is, hogy az első választottbírósági ítéletet nem bírálta felül. Az LB végzés legalább hat-nyolc oldalának nagy részén a globális cég ügyvédjének és feltehetően a választottbíróknak az első választottbírósági ítélet vizsgálatának részletekbe menő szövegét találjuk, holott bármely bíróság csak az érvénytelenségi okokat vizsgálhatta volna, de azokat is csak akkor, ha érvénytelenítési eljárás indult. A KÚRIA még jelen beadványában is az első választottbíróság döntésében keresi a fogást, amikor arra hivatkozik, hogy mit kell a rendelkező részben és mit kell az indokolásban rögzíteni. Mintha nem az volna az állandó bírói gyakorlat és a törvényes álláspont, hogy a választottbíróság döntése (A DÖNTÉSE!)  emelkedik jogerőre.

Felperes álláspontja szerint a KÚRIA beadványában nem hivatkozott egyetlen olyan jogszabályra sem, mely a következőkben felsorolt súlyos jogszabálysértéseket megengedte vagy lehetővé tette volna, vagy mérlegelési jogkörében szabadon -jogszabályi kötöttség nélkül- dönthetett volna.

Súlyos jogszabálysértésnek, közrend sértésnek, alkotmányos követelmények megsértésének minősülnek felperes jogi álláspontja szerint az alábbi döntések a második választottbírósági eljáró tanács, a Tatabányai Törvényszék, a KÚRIA és az AB részéről:

 

 

A) A felek közötti jogviszonyt véglegesen rendező első választottbírósági döntés jogerejének megtörése és e jogerő megtörés jogszabályellenes, valótlan indokolással történt jóváhagyása kirívóan jogszabálysértő.  Senkinek - az LB-nek (Kúriának), az AB-nek sincs törvényi felhatalmazása a jogerős választottbírósági ítéletnek (a választottbíróság döntésének) érvénytelenítési eljárás nélküli megváltoztatására, sőt még arra sincs törvényi felhatalmazása senkinek, hogy egy véglegesen jogerős választottbírósági döntés által jogerősen előállt "helyzetre" hivatkozva törvénysértő "másodfokú" választottbírósági ítéletet hagyjon jóvá, lényegében kétfokozatú választottbíróságot ismerjen el.

B) A második választottbírósági eljárásban az első választottbírósági ítélet rendelkező részének megváltoztatása iránt indított kereset befogadása már maga is törvénysértő: A választottbírósági ítélet ellen nincs helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek, perújításnak) csupán érvénytelenítése kérhető a rendes bíróság útján. Az, hogy az első jogerős ítéletben megsemmisített vételi joga „újra megállapítása” iránt pert indíthatott a globális cég, és a KÚRIA ezt nem tekinti az első jogerős ítélet vitatásának, mindent megmagyaráz. Törvénysértő tehát a Kúria álláspontja, hogy az első eljárásban pervesztes globális cég a peres eljárás megindításával nem vitatta az első ítélet rendelkező részét. Ezen álláspontjának jelentőségét felperes abban látja, hogy egyértelmű bizonyíték a KÚRIA eljárótanácsának a választottbírók és a globális cég irányában való elfogultságára, ami megkérdőjelezi a Kúria és a második választottbírósági tanács egymástól és a globális cégtől való függetlenségét és pártatlanságát.

 

C) A második választottbírósági tanács a választottbírósági szerződésben kikötött magyar anyagi joggal ( a létező nemzeti versenytörvénnyel és annak garanciális rendelkezéseivel) szemben  a tisztán belső ügynek minősülő forgalmazási szerződés semmisségének  megállapításához  a közösségi jog EK-81.cikkét alkalmazta, ami a nemzeti versenyjogi törvény előírásait és a közösségi versenyjog előírásait egyaránt súlyosan sérti, ugyanakkor  nem alkalmazták  -sem a választottbíróság, sem az állami bíróságok- az EK-81.cikk alkalmazási szabályait  rögzítő 1/2003.EK. rendelet előírásait. Ez az eljárásuk a közösségi jog közvetlen alkalmazásának kötelezettségét szubjektív szelektálással mellőzi olyan jogi környezetben, amikor az, EK-81.cikket alkalmazók érdeküknek megfelelően "úgy vélték", hogy a közösségi jogot kell kötelezően alkalmazniuk még a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyra is, a csatlakozás előtti időszakra nézve is, de céljuknak és érdekeiknek megfelelően többé a közösségi jog egyetlen előírását sem tartották be.

D) Súlyosan sérti az Alapjogi Charta alapjogi követelményeit, hogy az eljáró bíróságok nem biztosították az 1/2003.EK. rendeletben előírt, a védekezéshez, a védelemhez való jogot a felperes számára, sőt egyáltalán nem vették figyelembe e rendelet anyagi jogi és eljárásjogi előírásait az EK-81.cikk alkalmazása során, miközben a közösségi jog kötelező alkalmazására hivatkoztak, a közösségi jog előírásait szándékosan félremagyarázták.

E) Súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz való jogunkat, hogy a második választottbírósági eljárás során úgy alkalmazták a kreált EK-81.cikk előírásait, hogy titokban, sumák módon döntöttek a közösségi jog alkalmazása mellett, miközben abban a tudatban hagytak bennünket, hogy a  választottbírósági szerződésben kikötött magyar anyagi jogot fogják alkalmazni. Tisztességtelen, hogy ráadásul az állami bíróságok úgy foglaltak állást a jogsértő ügyben, hogy ennek ellenére lehetőségünk volt kifejteni álláspontunkat csupán az ítéletből megismert vádakra előre, annak ellenére, hogy az eljárás során ezeket nem ismertették a felekkel, az ítélet fogalmazása során szűk körben döntöttek az EK-81.cikk -egyébként nemzeti és közösségi joggal ellentétes- alkalmazásáról.

F) Súlyosan sérti a közösségi jog előírásait, többek között az Eco Swiss ítélet rendelkezéseit, hogy a közösségi versenyjog alkalmazása esetén kötelezően előirt felülvizsgálatot az állami bíróság (Tatabányai Törvényszék) a KÚRIA egyetértésével megtagadta, miközben az EK-81.cikk alkalmazását nemzeti közrendi kérdéssé minősítette az Európai Bíróság. Nem felel meg a közösségi jog előírásának, sem a nemzeti jog előírásainak a Kúria azon álláspontja, hogy a közösségi jogot alkalmazó választottbírósági ítélet nem vizsgálható felül.  Logikailag is belátható a közösségi jog előírásának ténye (indokoltsága) hiszen a választottbíróságok nem kérhetnek előzetes döntést.

G) Az Eco Swiss ítélet rendelkező részének 2. pontjában foglaltak szerint, ha egy szerződés érvényességét a választottbíróság jogerősen megállapította, akkor egy következő választottbírósági eljárás során már nem vizsgálható az EK-81.cikk esetleges megsértése. Sőt azt is kimondta a Bíróság ítélete, hogy még a második választottbírósági ítélet felülvizsgálata során sem vizsgálható felül az első választottbíróságnak a szerződés érvényességét megállapító jogerős döntése.  Nem véletlen, hogy amikor az első elsőfokú bíróság ezt a jogi tényt megállapította, akkor a Legfelsőbb Bíróság rögvest az első választottbírósági döntést vette célba, és jogereje "megvonásával” fordította meg az eljárást. Most, hogy az első választottbírósági döntésből nem lehet már elhallgatni és kizárni a szerződések érvényességének megállapítását, a KÚRIA új elvi álláspontja szerint a szerződés minősítése a rendelkező részbe tartozik, kvázi az indokolási részbe foglalva szerinte érvénytelen.

 

 Folytatás a következő oldalon! KÚRIA II.rész.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 77.Változott a KÚRIA jogi státusza - nem ítél - alperes lett I.rész.
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat