26.oldal

 

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

 Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?



Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

Axiómák az ügyben:

"Euklidész matematikai tankönyvében, az Elemekben valószínűleg – amint ezt Arisztotelész egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, "melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik", vagyis alapigazságot.."(Wikipédiából)

 

1.Véglegesen jogerős választottbírósági ítélet megváltoztathatatlan! (Axióma: ebben épeszű ember nem kételkedhet!)

 (Nemzeti jog, nemzetközi szerződések, közösségi jog)

a)Nemzeti jog: -választottbírósági törvény

                      

b)Nemzetközi szerződések:

                       -törvénybe iktatott nemzetközi szerződések

 

c)Közösségi jog:

                       -Eco Swiss ítélet stb.

 2.A nemzeti versenyjog volt alkalmazandó! (Axióma:ebben épeszű ember nem kételkedhet!)

                       -választottbírósági törvény (kikötött jog)

                       -érvényes nemzeti versenyjogi törvény

                       -alkotmánybíróság határozatai    

 3. A közösségi jog nem volt alkalmazható! (Axióma: ebben épeszű ember nem kételkedhet!)

                        -alkotmánybírósági határozatok

                        -közösségi rendelet és EU bírósági ítéletek

 

 4. A közösségi versenyjog : "A visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalma alól nincs kivétel!"  (Axióma: ebben épeszű ember nem kételkedhet!)

  Az "axiómák" hatályát nem oldja fel sem az emberi emlékezet hiánya, sem a meghitt kapcsolatok léte, sem az ügyvédi rafinácóval megfogalmazott jogi mellébeszélés és jogi bűvészmutatványok  ténye!    (Axióma = amiben épeszű ember nem kételkedhet!)

(De megtehető például  az, amit  egyik   axiómának a kikerülése érdekében az AB eljárótanácsa tett: alkotmányos (alkotmánybírósági) határozatokat semmibe véve visszadátumozta a közösségi jog magyarországi alkalmazhatóságának kezdő időpontját! Jogállami megoldás:2012!)

A "JOGÁLLAM" saját pozizív definíciója:

Jogállamnak nevezzük azt az államot,amelyikben az Alaptörvény és az összes többi törvény és nemzetközi szerződés előírásait  legalább az igazságszolgáltatási rendszer résztvevői betartják és alkalmazzák, az esetleges téves jogalkalmazás a rendszer felsőbb szintjein korrigálásra kerül.

A "NEM JOGÁLLAMI" megoldás  saját  definíciója:

Nem jogállami az igazságszolgáltatás, amikor a jogalkalmazásra kötelezett a számára mérlegelési lehetőséget nem adó törvényi előírásokkal nyilvánvalóan és szándékosan ellentétes döntést hoz, jogalkalmazás helyett  a hozandó ítélet alátámasztása érdekében törvényalkotási tevékenységet végez, nem biztosítja a peres felek védekezéshez való alapjogát, és ezeket az igazságszolgáltatástól idegen negatív cselekményeket a felsőbb szervek nem korrigálják, hanem magyarázni, igazolni  próbálják bármilyen célból vagy bármilyen okból. 

 Tévedés ne essék! Nem arról van szó ebben az ügyben,hogy a bíróságok tévesen alkalmaztak törvényeket és e tévedést a legfelsőbb állami bírósági szinten és az Alkotmánybíróságon nem ismerték fel és nem korrigálták. 

Hanem arról van szó,hogy  úgy  a Választottbíróság egyik eljárótanácsa, mint az állami bíróságok és az AB egyik eljárótanácsa  a magyar jogrend alapjait "támadták meg" és szándékosan, nyilvánvalóan felismerhetően és saját  indokolásukkal bizonyítottan   törvényeket,  LB elvi döntéseket, előző alkotmánybírósági határozatokat  és közösségi jogi előírások alkalmazását  tagadták meg, melyeket  a következetes magyar bírói gyakorlat eddig egyértelműnek tartott és alkalmazott. Több ilyen "elvi" rendhagyó  "eltévelyedés"  történt az ügyben, és elárulja a szándékosságot az is, hogy a KÚRIA által közzétett  összefoglalót úgy állították össze,hogy  önmagában még jogszerűnek  is tűnhet az olvasó számára, ha nem tudja, hogy merő jogellenességre épül és szándékosan elfedi a jogi lényeget.

És ha a KÚRIA azt mondja,hogy a törvény szerinti egyszintű választottbírósági eljárásban hozott ítéletet egy újabb választottbírósági ítélet felülírhatja, akkor ez a jogrendszer bírói megváltoztatását jelenti, és a jogrendszer alapját, a jogbiztonságot sérti.

Ugyancsak a jogbiztonságot sérti, ha a KÚRIA azt mondja ki, hogy egy jogerős választottbírósági ítélet ellen kereset indítható  egy másik választottbírósági tanács előtt azon a címen, hogy az előző választottbírósági ítélettel megsemmisített opciós jog újra megállapításának perben való követelése nem vitatja a véglegesen jogerős előző választottbírósági ítéletet.

Olyan hamis "elvi döntések" történtek az ügyben, mely jogi nonszensz és értelmezhetetlenek, egyben bizonyítják az ügy bíróságok általi  minden áron való jogi alátámasztásának kényszerét (ki   kényszerítette a Tatabányai Törvényszéket és a KÚRIÁT?), amikor kitalálták a nemzeti jog és a közösségi jog "egymásra tekintettel történő alkalmazásának", mint a "csillagok együttállásának" esetét, anélkül, hogy bármiféle egymásra tekitettel történő jogalkalmazás halvány "gyanúja" fennállt volna. Hogyan és ki találhat ki ilyen, a valóságtól elrugaszkodott  "elvi" álláspontot? Nagy lehet ott a baj a jogi ismeretekkel vagy a  közben felismert jogi valósággal (?) ahol szemenszedett kitalációkkal kívánnak kimászni a saját maguk által ásott jogi pöcegödörből.

                            *        *         *

Levelemnek a Legfőbb Ügyész Úr számára történt elküldése után írom e jegyzetemet, annak   hallatán, hogy a választottbíráskodás haszonélvezői  (már ők is !)  egy külföldi hasonszőrű "személyiség" szájába adva kifogásolták, hogy az állami tulajdont tovább nem babrálhatják kényük-kedvük szerint, annak ítélve (mit gondolnak kinek is?) és a vonatkozó törvénymódosításokat ezért rögvest  alkotmány-ellenesnek titulálták ( mivelhogy és egyáltalán, megsértette a kormány  a vonatkozó nemzetközi egyezményeket) és még valamelyik ombudsmant is "felkérték" aki az AB-hez is fordult rögvest (jó helyre, ott is lehetnek szünetelő vagy inkább várományos választottbírók, továbbá mindenkit megnyugtatok,mielőtt sajnálná szegényt, nem az ombudsman dolgozott a beadványon,az anyagilag érdekeltek által készített, " hozott anyagot" adott be!).És ez a legfontosabb kérdés ma országos gazdasági kamarai körökben Magyarországon? Ettől lendül a gazdaság. Az ország és a kormány gyalázásától kórusban! 

 Már régebben alaposan tanulmányoztam a nemzetközi választottbíráskodásról szóló New Yorki Egyezményt és a hivatkozott mintaszabályzatot: ha valaki valamit ebben az országban megsértett, az éppen az a Választottbíróság volt, amelyiknek az Elnöksége és Üzemeltetője (MKIK) kötelezettsége lenne leginkább a nemzetközi egyezmény betartatása.

Semmit nem tettek, amikor tájékoztattam őket a jogsértésről, arról, hogy egy véglegesen jogerős előző választottbírósági ítéletet helyezett hatályon kívül egyik eljáró tanácsuk gyanús körülmények között valótlan, többszörösen  hamis indokolással. 

Pontosabban tettek, de  mire használták befolyásukat? Többek között   arra, hogy miután az említett előző jogerős választottbírósági ítéletet törvényt és nemzetközi szerződést sértve felülvizsgálták és megsemmisítették, azt követően befolyásukat latba vetve  megsemmisíttették    a véglegesen jogerős ítéletet az állami bíróságokkal is (tisztelet az egy kivételnek!)   , mely ítéletről midenhol és mindenki eddig azt állította az egész világon, hogy végleges és megváltoztathatatlan. Ezt az indokot szajkózza minden tudományos fórum (akik ebből élnek és jól) és  minden tudományos elme,tanulmányíró doktorandusz,a választottbírósági eljárás legnagyobb előnyére írva.

NE SZAJKÓZZÁK TOVÁBB: ITT A BIZNYÍTÉK: NEM IGAZ! HAZUGSÁG!  VAGY  MINDEN MÁS  ESETBEN IGAZ, CSAK EBBEN A KONKRÉT ÜGYBEN NEM IGAZ? Akkor egy ilyen eljárást minek lehet nevezni? Az,hogy tisztességtelen, igen enyhe kifejezés. Mi volt az a nagy tét, ami  ilyen jogi fertő létrehozását megérte?  Mi volt az a nagy tét, ami megérte az egész  magyar bírósági rendszeren átívelő  haveri kapcsolatok  feltárulkozásának kockázatát is? Fel is tárulkozott akaratuk ellenére és saját maguk bizonyították be, hogy az ún. jogi elit kapcslatai felülírják a jogállam törvényeit, alkotmányát, alkotmányos rendelkezéseit.  Mi volt az a nagy tét, ami megérte  a sorozatos egyeztetéseket  és mennyi variálás, "bedolgozás" kellett ahhoz, hogy ez átmenjen az egész magyar igazságszolgáltatáson?  Azonban végül nem "fekete doboz" ügy lett belőle: ítt bement és itt kijött, és nem tudni mi történt a dobozban. Nagyon is lehet  tudni, de senki nem akarja belátni és kimondani, hogy meztelen a király!

 A kikötött magyar anyagi jog helyett tiltott módon egyetlen esetben a közösségi jogot alkalmazták, mert ez felelt meg a hozandó ítéletüknek. Titkolt módon ítélkeztek (csak az ítéletből lehetett megismerni, hogy bizonyítás és védekezési lehetőség biztosítása nélkül mit műveltek) és mindent megtettek, hogy az állami bíróságok és az Alkotmánybíróság a többmilliárdos károkozást jóváhagyja ,mely összeget a nemzetközi cég helyett általuk előre felmérhetően  Magyar Állam fog megfizetni. Annál is inkább, mert az MKIK által hivatkozott nemzetközi egyezmények szerint sem, meg a közösségi jog szerint sem, meg a magyar törvények szerint sem, meg az Alaptörvény szerint sem  volt joguk semmissé nyilvánítani a véglegesen jogerős előző választotbírósági  ítéletet.

 Reményeim szerint egyszer még  számot kell adniuk személyesen  arról, hogy miként gondolták, hogy a bírói függetlenség álarca mögé bújva a magyar adófizetők pénzével sajátjukként rendelkezhetnek! 

Egyetlen kérdés maradt eddig (számomra) tisztázatlanul: vajon ki az   aki az egész ügyre védőleplet borított előre, tehát biztosította az ügyben eljárókat arról, hogy amit ebben az ügyben tesznek,  abból "nem lehet gond". De ennek kiderítése államérdeket sérthet, tehát tabu.

"Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr." (Ady)

Ez az egész weblap száz oldalakon erről az ügyről fog szólni. Az eddigi hét jogerős ítélet és a csatlakozó al- meg felperesi beadványok papírtömege egy fél erdőt tesz ki: egy önkényes, keált,arrogáns,hazug, diktatórikus, tisztességtelen eljárás felénél! És nyugodtan alszanak, miközben családokat , munkahelyeket tettek tönkre, egy jól működő, 60 éves, fejlődő magyar cég 17 éves munkáját tették tönkre azért, hogy   minden törvényt sértve évi  pár %-kal több legyen a nemzetközi cég nyeresége: s mind ezt szándékos  (választottbírósági) szerződés-szegéssel és szándékos (választottbírósági és állami bíósági) törvénysértéssel  és szándékos alkotmánysértéssel tehették meg. Megtehették. Mégis következmények nélküli ország vagyunk? Még ma is! (Csak nehogy arra hivatkozzanak, hogy nem ismerik a hivatásuk gyakorlási feltételét képező jogot. Mert,hogy két eset lehetséges: vagy nem ismerik a nemzeti és közösségi jogot, és ezt elismerik, vagy ismerik az általuk alkalmazandó jogot: de szándékosan megsértették! (Lásd:axiómák!)

Itt van, itt olvasható a nemzetközi jogra "érzékeny" bel- és külföldi haszonélvezők nyilatkozata: 

Korlátozott választottbíróságok - Több nemzetközi egyezményt is sért a magyar szabályozás - Szakértői szemmel

2012.11.30. Jogi Fórum / Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

A magyarországi választottbíróságok működésének jogi alapjait érintő, 2012-ben hatályba lépett módosításokat mind nemzetközi, mind magyar szakértők nagyon kritikusan értékelik. A magyarországi választottbírósági eljárások alkalmazhatóságának legutóbbi korlátozásai alaposan próbára tehetik a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalmát, jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara hétfői konferenciáján John Beechey, a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) mellett működő Nemzetközi Választottbíróság elnöke.

A nemzetközi befektetőknek szükségük van arra a biztosítékra, hogy adott esetben nemzetközi választottbíróságokhoz fordulhassanak, és azok határozatai végrehajthatók legyenek, fogalmazott Beechey. A választottbíróságokra vonatkozó magyar jogszabályok legutóbbi módosításai leszűkítik a választottbírósági eljárások alkalmazásának lehetőségét, ami a nemzetközi trendeket tekintve aggasztó, nyilatkozta a Nemzetközi Választottbíróság elnöke. Rámutatott, hogy bár a korlátozások rövid távon előnyösek lehetnek a magyar állam számára, hosszú távon súlyosan rombolhatják a magyar jogrendszer nemzetközi tekintélyét. Ráadásul Magyarország több nemzetközi egyezményt is megsért, ezért számítani lehet arra, hogy ezek a fejlemények a jövőben fokozott mértékben részesülnek a nemzetközi testületek figyelmében. Beechey, aki hangsúlyozta, hogy kijelentései személyes véleményét, és nem a Nemzetközi Választottbíróság hivatalos álláspontját tükrözik, úgy értékelte az új magyar szabályokat, hogy azok éles irányváltást jelentenek, távolodva a „modell-törvény” alapján 1994-ben elfogadott törvénytől, és egyben hátrafelé mutató lépésnek tekinthetők, amelyek nincsenek összhangban a jelenlegi, a nemzetközi választottbíráskodásnak kedvező trendekkel.

 

Mindezt Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke is alátámasztja. Véleménye szerint Magyarország a 2012-ben hatályba lépett új szabályozással három választottbíráskodásra vonatkozó nemzetközi egyezményt és 32, a beruházások védelmére irányuló kétoldalú megállapodást is megsért.

Szakemberek úgy vélik, hogy ezek közé tartozik pl. a magyar-német beruházásvédelmi egyezmény is. Kecskés szerint Magyarország a rendszerváltás óta kialakított egy példaértékű választottbírósági rendszert, a legutóbbi fejlemények azonban veszélybe sodorják ennek tekintélyét. Kecskés kifejtette, hogy számos magyar jogi szakértő már a jogszabály-módosítások elfogadása előtt a legmagasabb fórumokon felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett módosítások a magyar jogrendszerbe vetett bizalom nagyfokú megrendülését eredményeznék. Álláspontja szerint az is érthetetlen, hogyan születhetett meg egy ilyen jelentős módosítás parlamenti képviselő kezdeményezése alapján, illetve hogyan léphetett hatályba mindössze tizenkét nap alatt. Mindemellett a szabályozás tartalmi szempontból ellentétes lehet az alaptörvénnyel, ezért az ügy az alkotmánybíróság elé is kerülhet."

 

Már oda került.De előtte odakerült egy másik ügy is, amelyikért az MKIK-nek  is felelnie kell és felelni is fog: ha kell az elnöke által hivatkozott nemzetközi szerződés összes aláíróját és az ENSZ ilyen ügyekben illetékes vezetőit  is tájékoztatom arról, hogy az MKIK vizet prédikál és bort iszik, azaz  más szemében a szálkát is keresik, sajátjukban a gerendát sem látják meg (nem akarják látni!).

---

Így küzdünk Magyarországon a korrupció ellen a TIM vezetésésével:

A TIM (Transparency International Magyarország) azt állítja hogy dr.Salamon László és dr.Balsai István a legcsekélyebb mértékben sem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai, tudományos kvalitásokkal,mégis alkotmánybíró lett. Ezek szerint példáult dr.Bihari Mihály rendelkezett mindezekkel.

Vannak itt már szép számmal tudományos kvalitású emberek, évtizedes meghitt kapcsolatokkal, és jobban tenné a TIM, ha a tetteik alapján minősítené -ha rá tartozik egyáltalán - a választottbírókat. Egy jobban szakmába vágó ügyet ajánlok: Tegnap olvastam a Magyar Nemzetben, hogy Dr.Bihari Mihály leköszönő alkottmánybíró az ELTE jogi karán fog dolgozni professor emiritusként, ott ahol már évtizedekig együtt dolgozott Dr.Harmathy Attilával és dr.Vékás Lajossal, és akiknek alkotmányt- közösségi jogot- és nemetközi egyezményt sértő ítéletét az AB tanácsvezetőjeként haveri alapon
alkotmányellenes indokolással jóváhagyta. Tehát már nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy miért éppen az a Bihari Mihály kapta meg az ügyet, akit egy kis körültekintés után ki kellett volna zárni az ügy elbírálásából, vagy magának kellett volna bejelentenie, hogy azt az ítéletet,mely fölött végső fokon dönteni fog, két volt és jövendő professzortársa   hozta meg. Hiába, meg kell tisztelni   a régi kapcsolatokat  és meg kell ágyazni a jövő  szívélyes  együttműködését! Más kárán. DE VOLT OTT MÉG NÉGY MÁSIK ALKOTMÁNYBÍRÓI IS: EGY ELŐADÓ BÍRÓ ÉS MÁSIK HÁROM SZAVAZÓ BÍRÓ! VAJON ŐKET MI KÖTI A VÁLASZTOTTBÍRÓKHOZ? ÉS NEM TETTEK ESKÜT?

És hol a híres TIM, amikor ilyen  konkrét ügyben kellene fellépnie és nem másokat hergelnie  általában az ilyen megoldások ellen. Elment egyszerre a bátorságuk a "tudományos kvalitás" vizsgálatától és például az állampolgár jogának védelmétől? Itt vége a tudományuknak Tisztelt Transparency International Magyarország ?

Miért nem kérdezi  meg a TIM az Alkotmánybíróság elnökét, miért fedezi az AB a gyanús ítéleteket, mért nem tartják be saját határozataikat?  Ja, hogy nekik sem válaszolna? Próbálják azért csak meg!

És miért nem kérdezi meg senki az Alkotmánybíróság elnökét, a KÚRIA elnökét, és közvetlenül dr.Wellmann Györgyöt, a KÚRIA  kollégium vezetőjét arról, hogy hogyan is van az a híres bírói függetlenség, amikor egy kebelbeli választottbírót kell kollektív összefogással elvtelenül, törvényeket, alkotmányos előírásokat, közösségi jogot és nemzetközi egyezményeket sértve a bírók nyilvánvaló befolyásolásával  kihúzni a saját maga által ásott jogi gödörből? Maguktól sértettek meg minden egyes törvényt a bírók (egyszerre öt is?), nem ismerik a törvényeket? Dehogyisnem! De feletteseiket még jobban ismerik, mint a törvényeket, legalábbis jobban tartanak tőlük!

Azért nem kérdez senki semmit, mert mindenki tudja, mindenki látja, vagy ha se nem tudja, se nem látja akkor érzi: itt olyan összefonódás, több évtizedes összenövés éli virágkorát, hogy reménytelen minden megszólalás. Nem kell mást tenni, mint a keresőbe beütni a neveket. Mindenre magyarázatot kapunk.
Míg más országokban köztársasági elnökök ellen is eljárást indít az ügyészség, nálunk sokkal lejjebb sem mernek hozzányúlni az "igazságszolgáltatás" környékén bármit tevőkhöz?

Az Alkotmánybíróságon nem tudják, mi az, hogy elfogultság és összeférhetetlenség? Szándékosan oda osztják az ügyet (Tisztelt Főtitkár Úr!), ahol a haver AB eljárótanácsi elnök vizsgálja felül a  VB eljárótanácsi  haver elnök és haver eljárótanácsi tag  döntését? Nem tűnik ez egy kicsit átlátszó megoldásnak? Szerintem nem csak annak tűnik, az is!

A bírói hatalom csúcsain is dönhet a haveri érdek? Ezek szerint nagyon is igen! És akkor vajon mi történik az alsóbb régiókban??? Tudják egyátalán,hogy  mi történik?  Nagyon könnyű csatlakozni a korrupció ellenes felhívásokhoz, és elitélni a korrupciót "általában". De mit tesznek a korrupció ellen konkrétan?  Hallgatnak mint bizonyos dolog a gazban, ha saját felelősségi területükön merül fel  a korrupció  gyanúja?  Miért nem indítanak vizsgálatot? Miért nem tárják fel a szándékos törvénysértések okát? Lehet, hogy csak alkalmatlanok a bírók? Ha nem alkalmatlanok, azaz ismerik a hivatásuk gyakorlásához szükséges jogot, akkor mért tették,amit tettek? Az elég indok lehet, hogy már többször gyanúba keveredett egy bíró ítéletei miatt, egy harmadik gyanús ügytől meg kell menteni? Elég indok a jogrendszer szétrúgásához, tisztelt érintettek?

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 26.Megtagadott axiómák! Jogi hazugságok! Egymásra tekintettel hozott ítéletek!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat