49.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

 A folytatás a 76.oldaltól tartalmazza a kártérítési perrel kapcsolatos felperesi beadványok ismertetését terjedelmi okok miatt!

Folytatódik! 

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus hó 29. napján 12 órakor tartotta az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KÚRIA ellen indított kártérítési perben.

 A Fővárosi Törvényszék bíróváltás miatt 2013.október 21-én 13 órakor  tartja a második tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap mintegy  84 sorszámozott  oldalán. A tárgyalás helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.42.ajtószám.

 

Ezen az oldalon kerülnek közzétételre  a Törvényszékre benyújtott további észrevételek és nyilatkozatok alperesek ellenkérelmeire hivatkozva.

Az első tárgyaláson a törvényszéki bíró igen korrekt módon ismertette a keresetet és az alpereseknek a keresettel szembeni ellenérzését tartalmazó beadványokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Állam jogi álláspontját  egyetlen jogszabállyal sem támasztotta alá, megelégedtek  azzal, hogy a kereset úgy "anblokk" elutasították. Nem így a KÚRIA, amelynek  nagy gyakorlata van a szavak és mondatok jelentésének kiforgatásában. A jelenlegi  eljárásban  - most nem maga jár el, hanem vele szemben folyik eljárás (látszólag egyenrangú felek között) - már nem tudja tagadni, hogy az első választottbírósági ítéletben benne van a szerződés érvényességének  megállapítása, melyet eddig szándékosan tagadott (elhallgatta, nem vette figyelembe), most felfedezte, hogy ez nem a szerződés érvényességének megállapítása, hanem csak  a rendelkező rész következményének "rögzítése" (így!) és a jogkövetkezmények felsorolása azért is nem  döntés, mert "zárójelben" szerepel (így!). De ne menjünk a dolgok elébe, mert a KÚRIA szerint azért is érvénytelen az eddig létében is tagadott releváns indokolás, mert szerinte ennek a rendelkező részben lenne a helye "nyilvánvalóan" , ahol a "nyilvánvaló" azt jelenti, hogy ilyen előírás vagy követelmény nincs, sőt az állandó töretlen bírói gyakorlat szerint és erre vonatkozó bírósági  elvi határozatok szerint  egy szerződés érvénytelenségének és következményinak levonása az indokolási részbe tarozik.

Folytatása következik a 76.oldaltól.

Itt csak annyit tartunk szükségesnek "rögzíteni", hogy  a KÚRIA II.rendű alperes kivételével az MKIK II.rendű alperes jogi képviselőjének  és a Magyar Állam III.rendű alperes képviseletében eljáró minisztériumi jogi főosztály képviselőjének  "halvány dunctja" sincs a közösségi jog előírásairól. A KÚRIA viszont "képben van", amit igazol, hogy folytatva az előző  perben követett  gyakorlatát, alperesi státuszában is megpróbálja a kirívó szándékos jogszabálysértéseit "magyarázni" és igazolni, hogy az első választottbírósági döntés jogerejét jogszerűen törte fel, mert az indokolásban elhelyezett választottbírósági döntés nem döntés volt, hanem "csak rögzítette" a rendelkező rész következtében előállt jogi helyzetet, így kvázi érvénytelen a szerződés részleges érvénytelenítésének, a szerződés jogi érvényességének  megállapítása, a felek közötti jogviszony végleges rendezése, a keresettel érvényesített jog fennállásáról való döntése. Elsősorban arra hivatkozik a KÚRIA, hogy "zárójelben van"  a jogerős döntés  releváns jogi indokolásának egy része, kvázi a zárójelet érvénytelenítő írásjelnek tekinti. Azért ez már valami, mert eddig még létezését is tagadták ennek a jogi indokolásnak a létét!

Még most sem zavarja a KÚRIÁT, hogy az általa szó szerint minden eszközzel védelmezett második választottbírósági ítélet az Európai Közösségek Szerződésének azt a  81. cikkét alkalmazta, amelyik a tagállamok közötti kereskedelem korlátozását tiltja, jóllehet csak  Magyarország területét érintő megállapodásról van szó tényszerűen, tehát egy tagállamról, így nagy biztonsággal állítható, hogy az ügyben nincs másik tagország, így nem lehet tagállamok közötti kereskedelemről, így annak korlátozásáról sem beszélni. Tehát a jogsértés "fogalmilag kizárt", sokkal jobban fogalmilag kizárt, mint az AB által haveri alapon kizárt visszamenőleges hatályú jogalkalmazás.

Oldal: 49.Folytatódik a végeláthatatlan per!
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat