27.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

ÜGYÉSZSÉGI OLDAL

Minden lehetséges jogi fórumot ki fogok használni, belföldit és külföldit egyaránt. Van még néhány lehetőség ( közöttük van az ENSZ keretében alkotott nemzetköi választottbírósági egyezmény is) és élni fogok az egész ügy részletes személyi  hátterének nyilvánosságra hozásával is, hogy miért merték ezeket a nyilvánvaló szándékos törvénysértéseket elkövetni.Ezek egy részére már utaltam az előző oldalakon. . Előzőleg azonban  az únió polgáraként a nemzeti és közösségi jogi lehetőségek széles tárházával fogok élni, hogy ne érhessen az a vád, hogy nem tettem meg mindent. Azt is tisztázni szükséges törvényhozás útján, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvényt nyilvánvalóan és egyértelműen sértő döntéseivel  szemben kinek milyen jogosítványai vannak, mert az Alkotmánybíróság sem tévedhetetlen és nem lehet kizárni a szándékos alkotmányellenes döntések lehetőségét sem. Egy nem haveri jogállamban egy ilyen döntés következmények nélkül nem maradhat. Ezért az Országgyűlés Alkotmányjogi Bizottságának is lehetősége lesz  - ha véletlenül eddig nem volt- az ügy megismerésére  és saját maguk interpellálására.

Interpellációs kérdésnek javasolom: Tartalmaz-e a magyar jogrend biztosítékot arra, hogy egy nyilvánvaló személyi összeférhetetlenség mellett hozott szándékosan alaptörvényt és alkotmánybírósági határozatokat sértő, ezekkel ellentétes alkotmánybírósági végzés felülvizsgálható legyen? Vagy másképpen fogalmazva: egy öttagú választottbírósági tanács jogosult-e olyan döntést hozni, amelyikkel törvényalkotói (és nem jogértelmezési) tevékenységet végez? 

Saját válaszom:

Amennyiben az első kérdésemre a válasz az, hogy nincs a jogrendben megoldás egy személyi kapcsolatokra tekintettel hozott szándékosan alkotmányellenes alkotmánybírósági végzés felülvizsgálatára, akkor  Magyarországon ténylegesen "haveri jogállam" működik.

A második kérdésre: amennyiben az alkotmánybíróság nem csak az alaptörvény és a törvények értelmezésére jogosult, hanem törvény módosításra és alkotásra is, akkor mi szükség van a Parlamentre?

 (Azért vannak jó példák is, Magyarországon is és főleg külföldön, hogy nincsenek abszolut védett személyek és ügyek .Meddig lehet védeni a személyi kapcsolatokkal  körülbástyázott egyéni érdekeket? Addig jár a korsó a kútra... Lásd ... (az olvasó fantáziájára bízom, hogy mit lásson!).       

  Dr.Polt Péter úr,  legfőbb ügyész részére személyes elolvasásra

           Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

 

 Annak tudatában, hogy a legfőbb  ügyész törvényben biztosított jogai és lehetőségei is korlátozottak, szükségesnek tartom tájékoztatni  arról, hogy  a mellékletben található bizonyíthatóan személyi kapcsolatokra alapozott  sorozatos  nemzeti és közösségi jogsértések, melyekért a közösségi jog szerint a Magyar Állam tartozik kártérítési felelősséggel  egy  választottbírósági és legfelsőbb bírósági (KÚRIAI) és AB  „összeesküvés” eredményeként  álltak elő.

 

 Ez az ügy alapvetően egy közvetlenül nem bizonyítható választottbírósági korrupciós ítélettel  indult, melynek során egy véglegesen jogerős előző választottbírósági ítéletet semmisített meg egy magát „felülvizsgálati választottbírósággá” kinevező tanács. Az előző választottbírósági ítélet jogerejét semmilyen címen nem lehetett volna elvonni, mégis megtették egy multinacionális cég érdekében.

 

Ekkor még az eredeti helyzet helyreállítható lett volna és senkit nem ért volna kár. Ez ellen a „másodfokú” választottbírósági  ítélet ellen cégünk érvénytelenítési pert indított, és az illetékes bíróság érvénytelenítette is. Ekkor azonban „beindult” a gépezet és az LB végzésében, majd az új eljárásban olyan   tetten érhető jogi hazugságokra vetemedett az LB, majd az „eligazított” Törvényszék és a KÚRIA, amely egy jogállamban nem lehet következmények nélküli.

Még azt is sikerült „elintézniük” az évtizedes baráti kapcsolatban lévő bíráknak és bíróknak, hogy maga az Alkotmánybíróság is csak  alkotmánysértéssel, közösségi jog sértéssel, a tárgyban hozott előző alkotmánybírósági határozatban foglaltakkal  merőben ellentétes indokolással utasította el az alkotmányjogi panaszt.”Elintézték”, hogy olyan Ab  tanács elé kerüljön az ügy, melynek elnöke együtt alkotmánybíróskodott  az egyik választottbíróval, és együtt oktatott és oktat évtizedek óta az ügyben eljárt két választottbíróval. Továbbá az AB tanács elnöke és az egyik választottbíró alkotmánybíróként együtt hozták azt a határozatot, amelyet most semmibe vettek, hogy végül a választottbíróknak legyen igazuk. Azért nem írom le itt részletesen, mert kérem, hogy egyik munkatársával szíveskedjék elolvastatni a mellékelt keresetet, abban minden benne van. Ebben az ügyben már többször tettem bejelentést az első korrupciógyanús jeltől kezdve, tettem feljelentést is, de akkor  még félkész volt csak a  jogi hazugságok sora.Nehezen érthető, hogy mi folyik ebben az országban!

 

Megítélésem szerint  a bíróságok eljárása az egyéni jogsérelmen kívül  közérdeket is sért, mivel  jelenleg ott áll az ügy, hogy az okozott kár 4 milliárd forint, továbbá, ha a jogerős ítélet alapján a multinacionális cég benyújtja a 3 milliárdos bejelentett kárigényét cégünk felé a közösségi versenyjog általunk történt „megsértése” miatt, akkor a tagállami bíróságok által okozott kár 7 milliárd Ft-ra emelkedik. Itt is az volt a cél,mint a BVM ügyben, és jórészt az követte el,aki abban is, hogy a multinacinális cég megszerezze a 25 hektáros telephelyünket ingyér. Jelenleg úgy néz ki, sikerült is neki.

Perszer lehet még  húzni az ügyet a bíróságok által, de a végső szót az Európai Bíróság fogja kimondani, amit következetes joggyakorlatára tekintettel már ki is mondott. Vajon megteheti-e egy választottbírósági-bírósági (ügyvédi) személyi kör, hogy a multinacionális cég érdekét jogellenesen képviselve a magyar államot „kötelezze”  a kár  viselésére a nemzetközi cég javára? És a következő tortúra :Fővárosi Törvényszék, Fővárosi Ítélőtábla, KÚRIA, AB. Többször oda-vissza. Nem fér hozzá kétség, hogy mindent meg kell mostmár tenniük, hogy igazuk legyen. Eddig 7 (hét) jogerős döntés született az ügyben. De mit fognak vajon kezdeni azzal a jogi helyzettel, amiben nincs mellébeszélés és nincs mérlegelési joga egyik bíróságnak sem, hogy a választottbíróságnak a választottbírósági szerződés szerint, a Vbtv. szerint  és a versenyjogi törvény szerint  a magyar versenyjogi törvény alkalmazása volt az egyetlen lehetősége, mégis egy fiktív közösségi jogsértésre hivatkozva  semmisítette meg az előző választottbírósági ítéletet egy tisztán belső forgalmazási szerződési ügyben arra hivatkozva, hogy a közösségi versenyjog „elvei” már 1994-től érvényben voltak Magyarországon?  Eddigi életem munkáját és másik 35 magyar tulajdonos „életművét” tönkre tették, jogellenesen,

 és 70 évesen jogkövető állampolgárként ezt el kell viselnem. De mivel nekem már nincs veszteni valóm, megtalálom a módját, hogy a látszat bírói függetlenség mögé búvók megfelelő nyilvánosságot kapjanak, ha ebben az országban ezt is megtehetik a bíróságok.

Köszönöm Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, hogy elolvasta levelemet.

 

Tisztelettel: Tóth István ügyvezető

A Legfőbb Ügyész a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséget jelölte ki panaszom kivizsgálására. A Főügyészség rendelkezésére bocsátottam az ügyben keletkezett összes bírósági határozatot ( 7 db)  és az ügy elbírálásához szükséges mellékleteket.

A Főügyészség az alábbi megállapításokat tette:

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG

 

2800 Tatabánya, Népház u. 6.

Tel.: 34/517-000

 

P.M.319/2013/3-II.

 

 

Tóth István

ügyvezető

 

Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft.

 

T a t a

Szomódi u. 4.

2890

 

 

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség – a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján – áttanulmányozta a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott beadványát, amelyben a Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft. peres ügyében eljáró bíróságok jogalkalmazását sérelmezte.

 

Az Ön által rendelkezésünkre bocsátott iratanyag alapján megállapítható, hogy

 

-       a Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft. és külföldi partnercége alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy az eljárás nyelve a német, az alkalmazandó jog pedig a magyar jog;

 

-       a választottbíróság két esetben hozott döntést jogvitájukban;

 

-       az utóbb meghozott választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt peres eljárás indult a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon (jelenleg Tatabányai Törvényszék), amely a felülvizsgálati kérelmek elbírálása, illetve a megismételt eljárás alapján 2012. május 22-én fejeződött be;

 

-       a benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 2012. november 13-án visszautasította;

 

-       a Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft. peres eljárást kezdeményezett kártérítés megfizetése iránt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Kúria, valamint a Magyar Állam alperesek ellen. A peres eljárás jelenleg a Fővárosi Törvényszéken 21.P.20.794/2013. számon van folyamatban.

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróságok a vitássá tett, vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. A 3. § pedig kimondja, hogy a bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

 

Az idézett törvényi előírások figyelembevételével megállapítható, hogy a bíróságok feladata a jogalkalmazás, az egyedi döntés meghozatala. Az eseti jogvitában az egyedi döntés végleges, az érintettekre kötelező és végrehajtható. Az igazságszolgáltatás független működésének alapvető garanciáját jelenti a bírói függetlenség elvének rögzítése. Ítélkezési tevékenységük egyetlen korlátja az, hogy a jogszabályoknak alárendelten végzik tevékenységüket.

 

Az egyes jogvitákban meghozott döntések elleni jogorvoslat igénybevételének módjára, valamint határidejére vonatkozóan a határozatok tájékoztatást adnak, így lehetőség nyílik a sérelmezett ítélet vagy végzés esetleges megváltoztatására. Emellett rendkívüli jogorvoslati kérelmek benyújtására is mód van. Ezt követően a feleknek tudomásul kell venniük a bíróság érdemi döntését.

 

A fentiekre figyelemmel tehát az ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel a bíróságok tevékenységének, ítélkezési gyakorlatának ellenőrzésére, irányítására.

 

Tájékoztatom, hogy a főügyészség állásfoglalásával szemben a kézhezvételtől számított 8 napon belül – felülvizsgálat végett – a felettes Legfőbb Ügyészséghez fordulhat. A felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészségnek címezve a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségen kell előterjeszteni.

 

Tatabánya, 2013. június 6.

 

 

                                                                                   Dr. Fazekas Ágnes

                                                                          főügyészségi csoportvezető ügyész

 A következő felülvizsgálati kérelemmel fordultam a Legfőbb Ügyészséghez:

 

A Legfőbb Ügyészség részére

a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség útján

 

Tárgy: A Főügyészség P.M.329/2013/3-II. levelében  foglaltak felülvizsgálatának kérése

 

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

 

A Főügyészség tényszerűen állapította meg, hogy a felek alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság kizárólagos döntésének, és azt is, hogy az alkalmazandó jog a magyar jog volt.

Tényszerű az a megállapításuk is, hogy a választottbíróság két esetben hozott döntést a jogvitában.

Tényszerű az a törvényre hivatkozásuk is, hogy a bírák a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek.

Nem tért ki a Főügyészség viszont arra, hogy az első választottbírósági döntés véglegesen jogerőssé vált, ellene érvénytelenítési per nem indult.

Nem tért ki a Főügyészség arra sem, hogy a választottbírósági ítélkezés egyszintű, így  abban a kérdésben, hogy indítható-e per egy véglegesen jogerős választottbírósági döntés ellen  „a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően” a bírák nem dönthettek, mert meggyőződésük törvényt nem sérthet, ezen a címen törvényt nem módosíthatnak. Abban sem dönthettek, hogy a kikötött, és választottbírósági szerződésbe foglalt, létező és alkalmazandó magyar versenytörvény helyett   erre  a tisztán belső megállapodásra, a Magyarországon folytatott magatartásra  a közösségi jogot alkalmazzák, mert ilyen meggyőződésük  nem létezhetett, mert törvényt  és közösségi jogot  „meggyőződéssel” nem írhatnak felül, nem módosíthatnak.

A Főügyészség rögzítette:”Ítélkezési tevékenységük egyetlen korlátja az, hogy a jogszabályoknak alárendelten végzik tevékenységüket.” Nem így végezték, így ezeket a törvényi korlátokat rendre átlépték. Nem így végezte az Alkotmánybíróság sem, amelyik bizonyítottan alkotmányellenesen hagyta jóvá, saját előző döntéseit semmibe véve a sorozatos törvénysértéseket. Ha semmi másra nem utalok, csak arra, hogy egy véglegesen jogerős ítélet még akkor sem vizsgálható felül, ha tartalmilag helytelen lenne (AB határozat), már akkor is alapvető  jogállami normát sértettek meg. Az első, véglegesen jogerős választottbírósági ítéletre vajon miért nem vonatkoznak azok az alkotmányos védelmek, melyeket a többi ítélet esetében felsorolt a Főügyészség?

„Ezt követően a feleknek tudomásul kell venniük a bíróság érdemi döntését.” Ez is csak a magyar félre, ránk vonatkozik? a másik félre, a második választottbíróság eljáró tanácsa és a rendes bíróságok kikerülnek a törvény hatálya alól?  Vagy a Főügyészség is úgy gondolja, hogy az ötszörösen érvényesnek, gyakorolhatónak megítélt, az érvényesnek minősített szerződésekben rögzített forgalmazási jogról szóló döntés nem volt „érdemi”?

A mai napig véglegesen jogerős az első választottbíróság ítélete, mert ellene senki nem indított a törvénybe foglaltaknak megfelelően  és nemzetközileg elfogadott szabályok szerint érvénytelenítési eljárást, csak egy törvénytelen végzéssel tette lehetővé az LB a második döntést, azzal, hogy  kétszintűre emelte  a választottbírósági eljárást, ami mindig is egyszintű volt.

A vonatkozó törvények alapján úgy ítéljük meg, hogy ebben az ügyben nem csak egyedi jogsérelem történt, hanem a közérdek, a jogállamiságba vetett hit is sérült, ami indokolttá teheti az ügyészi fellépést azért, hogy ilyen alapvető törvénysértések ne fordulhassanak többé  elő. Ugyanis a kétszintű választottbírósági rendszerre, a véglegesen jogerős ítélet újra perlésére  vonatkozóan, a közösségi jog alkalmazhatóságára vonatkozóan precedens értékű döntést hozott az LB, a KÚRIA és az AB, jóllehet törvénytelenül és a nyilvánvaló személyi kapcsolatokra tekintettel tisztességtelenül.

Kérem, hogy a Tisztelt Legfőbb Ügyészség vizsgálja felül a Főügyészség álláspontját, és az egész bírósági rendszeren átívelő  törvény- és alkotmánysértésekkel a jogbiztonság terén a közrendet ért támadást jogi lehetőségei szerint észrevételezni, illetve elhárítani szíveskedjék.

 

Tisztelettel:

                                                                                                         Tóth István ügyvezető

                                                                                                                      Mirelta Holding  Kft.

Tata,2013-06-11.

Következik a Legfőbb Ügyészség álláspontját rögzítő levél:(ha megjön).

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 27.Közérdek védelme: mit tesz az ügyészség?
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat