38.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

 

 (Cui prodest?)

Az ügy konkrét leírása, csatolt bizonyítékok   6.

(Az első  választottbírósági ítélet véglegesen jogerős voltának bizonyítása egy 2001-ben tett feljelentésből.)

Az tisztelt olvasó különös figyelmébe  ajánlom, hogy ezen oldal vége felé hivatkozok az  EBH2009.1969 (Legf.Bir.Gfv.30.075/2009.sz.határozat) elvi részére,mely szerint a nemzeti jogerőt nem írja felül a közösségi jogra hivatkozás: mégis eltért ettől a közösségi jogi követelménytől a konkrét ügyben az LB. Kérdés: Ez kinek és miért állt érdekében?

 

 

1. Az illetékes Választottbíróság 2008-ban Vb/07129. számon minden tekintetben jogerős döntést hozott a MIRELTA nevű cég, mint felperes javára magyarországi forgalmazási joga érvényességét illetően, egy tőkeerős multinacionális cég ellenében. A hiteles magyar nyelvű ítélet másolatát 1. sz.mellékletként csatolom.

 

2. A vesztes félnek 60 nap állt rendelkezésére, hogy az ítélet érvénytelenítését kérje az állami bíróságtól. Ezt nem tette, így az ítélet véglegesen jogerőssé vált. Azonban az ítélet végrehajtása helyett a választottbírósági törvénnyel és eljárási szabályzattal ellentétesen pert indított az előző ítélet megváltoztatása érdekében ugyan ennél a Választottbíróságnál. A jogerős első ítéletet semmibe véve a Választottbíróság egy másik tanácsa a VB/08279. számú ítéletével alkotmányellenesen egy új ítéletet hozott most már a multinacionális cég javára úgy, hogy az ítélt dolog tényéről tudva még csak meg sem kísérelte okát adni annak, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján járt el újra az ügyben. Ezt a tényt a megyei bíróság jogerős ítéletében is megállapította. A hiteles magyar nyelvű második választottbírósági ítélet másolatát 2. sz.mellékletként csatolom.

 

3. Az illetékes megyei bíróság a 4.G.40.004/2010/33. számú ítéletével az  EU Bíróságának Eco Swiss néven nevezett előzetes döntéshozatali eljárásában hozott ítéletét is alkalmazva jogerősen érvénytelenítette a jogerős első választottbírósági ítélettel ellentétes törvénysértő második választottbírósági ítéletet.  Az ítéletet 3. sz.mellékletként csatolom.

4. A megyei bíróság jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság  a Gfv.X.30.138/2011/11. számú végzésével felülvizsgálati eljárás keretében hatályon kívül helyezte azzal az átlátszóan ... indoklással, hogy az első választottbírósági ítélet nem döntött „érdemben”a forgalmazási jog kérdésében, egyidejűleg védelmébe vette a második választottbírósági ítélet jogrendet, közrendet sértő   ...  indoklását, mellyel a második választottbírósági tanács felhatalmazta magát az első jogerős ítélettel ellentétes ítélet kreálására.

 

A végzés másolatát 4. sz.mellékletként csatolom.

 

A szándékos alkotmány- és törvénysértéseket és a hivatali hatalommal történt szándékos visszaélést, ... tény okiratba foglalásának ...cselekményét az alábbiakkal bizonyítom:

 

 

I. Fejezet_______________________________________________________

 

Tényállítás: Az első választottbírósági döntés jogerejének fennállta és annak terjedelme senki által nem vitatható.

1. Szándékosan hozott alkotmány- és törvényellenes ítéletet a Választottbíróság második eljáró tanácsa, mely egyben közösségi jogba és a Btk. előírásaiba is ütközik.

2.  Szándékosan hozott alkotmány- és törvényellenes végzést a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa, mely egyben a közösségi jogba és a Btk. előírásaiba is ütközik.

 

Bizonyítás:

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mellett Szervezett Választottbíróság a Vb/07129. számú ügyben hozott (első) jogerős ítéletének rendelkező részében az alábbiakat állapította meg:

 

„A Választottbíróság megállapítja, hogy az A-HEAT Allied Heat Exchange Technology AG (Fürstenfeldbruck) és a Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft. (Tata) között 2003. szeptember 15-én megkötött Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pontjában 3. bekezdésében található, alábbi mondat érvénytelen:

„Az Eladó jelen szerződés aláírásával 5 évre szóló opciós jogot biztosít 2007. június 16-tól kezdődően a Vevő részére, amely alapján a Vevő jogosulttá válik az Eladó fennmaradt üzletrészének névértéken történő megvásárlására.”

Ezen túl a kereset elutasításra kerül.” (helyesen fordítva:visszautasításra kerül.)

 

Ehhez annyit szükséges csak hozzáfűzni, hogy a vételi jog érvénytelenítésének következményeként a Mirelta tagi joga visszamenőlegesen helyreállt (azaz soha nem szűnt meg), és a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésének 4.2.1 pontjában és 13.a fejezetében biztosított tagi különjogai – melyek a társaság termékeinek forgalmazására biztosítanak számára jogot – szintén helyre álltak (azaz soha nem szűntek meg). Tehát a rendelkező rész már önmagában döntött a Mirelta forgalmazási joga kérdésében!!! Ez volt az első ítélet DÖNTÉSE!

 

Kardinális jogi kérdés: Vajon ha nem döntött volna az első választottbírósági ítélet a Mirelta forgalmazási jogának kérdésében, mi szükség lett volna arra, hogy a nem létező forgalmazási jogot a három professzor ... indokolással megsemmisítse???

 

Az első választottbírósági ítélet jogerejét maga a második ítélet és a legfelsőbb bírósági végzés bizonyítja azzal, hogy az első ítéletnek a forgalmazási jogot megállapító tényére hivatkozva hozott a második eljáró tanács azzal ellentétes ítéletet.

 

Azzal, hogy a második választottbírósági ítélet megsemmisítette (az egyébként jogerősen fennálló) forgalmazási jogot, egyszersmind azt is bizonyítja, hogy az első ítélet a forgalmazási jog kérdésében jogerősen döntött.

 

A rendelkező rész értelmezését az első ítélet a következők szerint adja meg a választottbírói indoklás érdemi részében (a részletes ítéleti tényállást és az ítélet indoklását az eljáró tanács egyébként 35 oldalon rögzíti), amivel a forgalmazási jog érvényességének megállapítására vonatkozó konkrét kereseti pontok elutasításának okát is megindokolja: 

 

„A felperes a 2008. május 13-án kelt beadványában benyújtotta a „záró jogi összefoglalóját”. A felperes összefoglalója szerint az alábbi kereseteket nyújtotta be:

„1. számú kereseti kérelem: Társasági szerződésbe foglalt polgári jogi (szindikátusi) megállapodások hatályosságának megállapítása.” Ezen az alapon a felperest véleménye szerint megilleti a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog.

„2. számú kereseti kérelem: Jogsértések megállapítása”.

A felperes szerint a szindikátusi szerződésből eredő jogainak megsértését jelenti, hogy a felperes megrendeléseit a Güntner-Tata társaság nem teljesíti.”

„3. számú kereseti kérelem: Alperes kötelezése a teljes szindikátusi szerződéscsomag betartására, valamint e megállapodások az utasítható harmadik személyek általi betartatására.”

A felperes hangsúlyozza: „Ez a legfontosabb kereseti kérelmünk, mivel e kérelem kifejezi azon szándékunkat, hogy jelen eljárásban nem kártérítést követelünk; sokkal inkább előzetesen az eredeti állapotot kívánjuk helyre állítani és a 17 éven keresztül folytatott kereskedelmi tevékenységünket változatlan keretfeltételek mellett szeretnénk folytatni.”

 „A Ptk. 239. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a szerződés érvénytelensége csupán annak egy része vonatkozásában áll fenn, a teljes szerződés érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha a felek a szerződést ezen érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A szerződés tartalma alapján a Választottbíróság nem állapította meg a teljes szerződés érvénytelenségét.”

 

Közbevetés: Ha nem állapította meg a Választottbíróság a teljes szerződés érvénytelenségét, akkor a szerződés többi része változatlanul érvényes, vagy nem?

 

Az ítélet rendelkező részéhez kapcsolódva az első  választottbírósági ítélet az alábbiak szerint minősítette a felek jogviszonyát:

 

 „Mindennek figyelembe vétele mellett a Választottbíróság csupán az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pont 3. bekezdésében található mondat érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy a Választottbíróság megállapította, hogy az Adásvételi szerződés és tagi megállapodás vételi jog alapítására vonatkozó rendelkezése semmis, a felperes egyéb kereseti kérelmeit visszautasította, mivel azok okafogyottá váltak(1. számú kereseti kérelem: A társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodások érvényességének megállapítása, amely kérelem arra irányult, hogy a forgalmazási jog fennállását érjék el – e kérelem okafogyott, mivel a forgalmazási jogaz opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető; 2. számú kereseti kérelem: A jogsértések megállapítása – e kérelem okafogyott, mivel jelen szerződésben a felperes a forgalmazási jog gyakorlását igyekezett elérni, és az opciós megállapodás semmisségének megállapítása eredményeként a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni; 3. számú kereseti kérelem: Az alperes és az utasítható személyek kötelezése a teljes szindikátusi szerződés betartására, amely az eredeti állapot helyreállítására irányult – e kérelem azért okafogyott, mert az opciós megállapodás semmisségének megállapítása miatt a felperes forgalmazási joga továbbra is fennáll, és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe.)

 

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Választottbíróság a semmis feltételre vonatkozóan a tényállást felderítettnek tekintette, és élve a jogvita valamennyi körülményére vonatkozó átfogó mérlegelési jogával a felhozott bizonyítékok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg választottbírósági ítéletét.”

 

A legfelsőbb bírósági eljáró tanácsa egyébként más esetekben bizonyosan tisztában van azzal, hogy egy ítéletnek nem a rendelkező része, hanem az indokolásnak a rendelkező részhez tartozó releváns indokolása is jogerőre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a bíróság döntése emelkedik jogerőre. De az sem vitatható, hogy a döntés már magában a rendelkező részben megszületett, mert az automatikusan magában foglalja a forgalmazási jog gyakorolhatóságát is. A”visszautasítás" és az „okafogyottság” pontosan ezt fejezi ki, amit az indoklás egyértelműen tartalmaz.

 

Tehát a Választottbíróság első ítéletének jogereje egyértelműen kiterjed:

-          a Mirelta tagi jogviszonyának helyreállítására,

 

-          a semmissé nyilvánított opciós jog kivételével a szerződések többi részének senki által nem vitatott érvényességére,

 

-          a szerződések érvényessége körében kifejezetten a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog gyakorlására, amit „nem lehet megkérdőjelezni”.

 

A Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.075/2009.számú határozatában kifejtette: „Egy jogerős ítélet rendelkező részét és indoklását – amely az elbírált tényeket és jogot tartalmazza –, tehát együtt kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy mire terjed ki az ítélt dolog hatálya.”

 

Ha az öttagú eljáró tanács ettől és a többi elvi határozattól el kívánt térni, akkor a Pp. szerint az új elvi határozat meghozataláig az eljárást fel kellett volna függesztenie.

 

Az első választottbírósági ítélet (döntés) véglegességét, a 60 napon túli megtámadhatatlanság jogi tényét, azaz végső jogerejét ép ésszel kétségbe vonni nem lehet, csupán szándékosan, célhoz kötötten, valamilyen befolyásolás hatására ítélkezhetett csak újra a jogerősen lezárt ügyben akár a második választottbírósági eljáró tanács, akár a Legfelsőbb Bíróság.

 

Mindkét döntés esetében a jogellenességet az erőltetett és minden érvényes szabálynak ellentmondó, kétszeresen is abszurd jogi indoklás könnyen leleplezhető logikátlan zagyvasága bizonyítja. Egyértelmű tehát, hogy szándékos alkotmánysértés történt úgy a második választottbírósági eljáró tanács, mint az LB öttagú eljáró tanácsa által. Az LB eljáró tanácsa lényeges tényeket meghamisítva hamis tartalmú közokiratot szerkesztett, amelynek igen komoly jogi relevanciája van. Egyrészt beláthatatlan időre elhúzza az ügy befejezését további jelentős kárt okozva ezzel a Mirelta cégnek, másrészt szándékosan előkészítette ezzel a döntéssel a teljes pervesztést, mely végső soron a cég vagyonának törvénysértő és igazságtalan átjátszását eredményezi annak a multinacionális cégnek, melynek a forgalmazási jog jogellenes megvonásával és a jogellenes második választottbírósági ítélet alkalmaz éppen ez volt a célja. És akkor még a közbizalmat sértő ...cselekmény más területeken is romboló társadalmi hatásáról nem is beszéltünk.

 

A jogerő fenn álltának, az első választottbírósági ítélet véglegességének Alkotmányban és törvényekben, az LB eddigi elvi határozataiban, a Választottbíróság Eljárási Szabályzatában biztosított megmásíthatatlanságának bizonyítékai az alábbiak:

Jogszabályi alapok

 

(Különösen bizonyítja az ügy abszurd voltát, hogy a legfelsőbb bírósági eljáró tanács ugyan ezzel a jogi háttérrel igyekezett bizonyítani „sajátos” jogfelfogását).

 

         

9/1992. (I.     30.) AB határozat    „Az     anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményét a jogerő intézménye     hozza összhangba - megint csak a jogbiztonság elsődlegessége alapján. A     jogerő intézménye, alaki és anyagi jogerőként való pontos meghatározottsága     a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény. Az Alkotmánynak     megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő     tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jogerős     határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető     alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek     egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható meg egy bírósági     határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé     vált határozat megtámadására milyen feltételek alapján van lehetőség, s     hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jogerős határozat már     semmiféle jogorvoslattal nem támadható. A jogbiztonság megköveteli, hogy a     jogerős határozat - az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között-     irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra,     illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek     teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől     függetlenül beáll.”

 

 

Részletek az 1994. évi LXXI. (választottbírósági) törvényből:

 

       

A     választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása           58. §     A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz,     mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására     a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

 

Részletek az 1952. évi III. törvényből (Pp):

 

         

229. § (1) A     keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy     ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek -     ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy     az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá     tehessék (anyagi jogerő).

 

Részlet a Választottbíróság Eljárási Szabályzatából:

 

      

„43.§. A választottbírósági ítélet végrehajtása           A választottbírósági ítélet hatálya     ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A Választottbíróság ítélete     végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati     eljárás kezdeményezésének nincs helye,a felek annak önként tartoznak eleget     tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági     határozatok végrehajtására vonatozó jogszabályok irányadóak.”

 

 

Az  EBH2009.1969 (Legf.Bir.Gfv.30.075/2009.sz.határozat) elvi részének részlete:

 

 

  

I. A választottbírósági ítélethez     ugyanolyan anyagi jogerő fűződik, mint a jogerős rendes bírósági ítélethez     (1994.évi LXXI.törvény 58.§.1952.évi III.törvény 229.§)           II. A jogerő jogintézményének alkalmazása     a választottbírósági eljárásban is alkotmányos követelmény. A közrendbe     ütközés, mint érvénytelenítési ok körében vizsgálható, hogy a     választottbíróság jogerős ítéletében az anyagi jogerő alkotmányos     követelményét, mint a közrend részér, tartalmának megfelelően alkalmazta-e.

 

Közbevetés:A Pp. 275. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

 

     

(5) Ha a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak     hivatalos gyűjteményében korábban közzétett elvi határozatától el kíván     térni, a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az ügyben     jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezi.

 

Az EBH 2009.1969 számú elvi határozat megjelent a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatainak hivatalos gyűjteményében (2009. évi gyűjtemény 1. kötet).

 

Az ügyben eljárt legfelsőbb bírósági tanács ezt a törvényi előírást sem tartotta be, önkényesen eltért a Legfelsőbb Bíróság elvi határozataitól.

 

Részletek a Legfelsőbb Bíróság Gfv.30.075/2009.sz. határozatából

 

         

„A     Vbt. 58. §-a akként rendelkezik, hogy a választottbírósági ítélet hatálya     ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági     végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.         A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint e szabályozás egyértelműen     kimondja, hogy a választottbírósági ítélet hatálya azonos a jogerős     bírósági ítéletével, majd ettől a rendelkezéstől pontosvesszővel     elválasztva folytatódik a mondat további rendelkezéssel akként, hogy annak     - mármint a választottbírósági ítéletnek - végrehajtására a bírósági     végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.     A     Vbt. 58. §-a a választottbírósági ítélet hatályát a jogerős bírósági     ítéletével teszi azonossá, ezért szükséges választ adni arra a kérdésre,     hogy a jogerős rendes bírósági ítélet hatálya tartalmilag mit jelent. Erre     vonatkozóan - mivel a felek külföldi eljárási jog alkalmazását nem kötötték     ki - a magyar rendes bírósági ítéletek esetében alkalmazandó Pp. 229. §     rendelkezései az irányadóak”.

 

A határozat további részletei:

   

         

„E     § rendelkezései akkor is irányadóak lennének, ha a Választottbíróság     ítéletében nem hivatkozik a Pp. 229. §-ára. Önmagában az, hogy e tárgyban a     Választottbíróság felhívta a Pp. 229. §-ában foglalt rendelkezést, nem     jelenti azt, hogy eljárása során - a felek megállapodásától eltérően - a     Pp. szabályait alkalmazta a Vbt. által meg nem engedett körben.     Egy     jogszabály helyes, vagy helytelen értelmezése, alkalmazása önmagában nem ad     alapot a Választottbíróság ítélete érvénytelenségének megállapítására,     kivéve, ha az olyan súlyú, hogy a közrendbe ütközés megállapítható.

         

Ezért     vizsgálni kellett, hogy a res iudicata elvének megsértése általában,     illetve az adott tényállás mellett alkalmas-e annak megállapítására, hogy a     választottbírósági ítélet a közrendbe ütközik. A felülvizsgálati bíróság     álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Vbt. 58. §-ában foglaltak     értelmezése és az általa hivatkozott alkotmánybírósági határozatok alapján     helytállóan jutott arra a következetésre, hogy a jogerő intézményének     alkalmazása a választottbírósági eljárásban is alkotmányos követelmény. Az     Alkotmánybíróság - az alperes által is hivatkozott - 9/1992. (I. 30.) AB     határozata V. pont 3., 4. pontjaiban fejtette ki, hogy "a jogállam     nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Az anyagi igazságosság és a     jogbiztonság követelményét a jogerő intézménye hozza összhangba - megint     csak a jogbiztonság elsődlegessége alapján. A jogerő intézménye, alaki és     anyagi jogerőként való pontos meghatározottsága a jogállamiság részeként     alkotmányos követelmény. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős     határozat - az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között -     irányadóvá váljék mind az eljárásban részt vevőkre, mind a később eljáró bíróságra,     illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek     teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől     függetlenül beáll."           „A felülvizsgálati bíróság jogi     álláspontja szerint tehát a közrendbe ütközés, mint érvénytelenítési ok     körében vizsgálható, hogy a Választottbíróság jogerős ítéletében az anyagi     jogerő alkotmányos követelményét, mint a közrend részét tartalmának     megfelelően alkalmazta-e. E vizsgálat     elvégzésével az elsőfokú bíróság nem sértette meg az alperes által     hivatkozott Vbt. 54. §-ában foglaltakat.”            „A jelen     eljárásban vizsgált választottbírósági eljárás tárgyát képező polgári     jogvitának külföldi eleme nincs. Mégis abból a szempontból, hogy a felperes     álláspontja szerint nincs is szükség a választottbírósági ítélethez fűződő     jogerő hatásra, a Legfelsőbb Bíróság hivatkozik az Európai Bíróságnak az     Eco Swiss China Time Ltd. és a Benetton International NV felek közötti     ügyben hozott, C-126/97. számú ítélete 5. pontjában, illetve a rendelkező     rész 2. pontjában foglaltakra. Ebből megállapítható, hogy például Hollandia     Polgári perrendtartásának 1059. cikke szerint a Választottbíróság ítélete meghozatalát követően azonnal jogerőssé     válik és ezt a rendelkezést a közösségi jog nem írja felül a rendelkező     rész 2. pontjában részletezett okokból.”           Legf. Bír.     Gfv. XI. 30.075/2009.)

 

 

A Legfelsőbb Bíróság által fent hivatkozott Eco Swiss ítélet rendelkező részének 2. pontja az alábbiakat tartalmazza:

 

  

„A közösségi jog nem kötelezi arra a     nemzeti bírót, hogy ne alkalmazza a belső eljárási szabályokat, amelyek     szerint egy közbenső választottbírósági ítélet, amely végleges jellegű, és     amely nem képezte megsemmisítés iránti kereset tárgyát az előírt határidőn     belül, jogerőre emelkedik, és többé nem tehető vitássá egy későbbi  választottbírósági ítélettel, még akkor     sem, ha erre szükség lenne a későbbi választott-bírósági ítélet     megsemmisítésére vonatkozó eljárás keretében annak megvizsgálásához, hogy     egy szerződés, amelyet a közbenső választottbírósági ítélet jogi     szempontból érvényesnek nyilvánított, nem semmis-e a Szerződés 85.cikke     értelmében."(Új számozással ez az     EK-81.cikk.)

 

Az EU Bíróság idézett ítéleti rendelkezése azt jelenti, hogy a jogerős választottbírósági ítéletet egy következő választottbírósági ítélet nem teheti vitássá, sőt a jogerős választottbírósági ítélet még a későbbi választottbírósági ítélet megsemmisítési eljárásnak keretében – mint a megyei bíróságon lefolytatott eljárás és a Legfelsőbb Bíróság eljárása volt – sem vizsgálható felül.

 

Tehát a konkrét ügyben annak eldöntéséhez, hogy a második választottbírósági eljáró tanács egy előző jogerős választottbírósági döntést jogellenesen változtatott meg egy tőkeerős multinacionális társaság javára elegendő az első választottbíróság jogerős döntését megvizsgálni abból a szempontból, hogy az döntött-e a MIRELTA forgalmazási joga kérdésében.

 

Ha igen, akkor a választottbíróság második tanácsa „lefeküdt” a multinacionális cégnek, és a Legfelsőbb Bíróság a jogerős megyei bírósági ítélet hatályon kívül helyező határozatával ezt a ”lefekvést” szentesítette.

 

Amennyiben az LB elfogadta volna a második választottbírósági tanács döntését szakmai hibának, amit az érvénytelenítési eljárás során az illetékes megyei bíróság korrigált, akkor még nem sérült volna végletesen a magyar jogrendszer.

 

De amint a Legfelsőbb Bíróság, melynek végzése ellen nincs helye jogorvoslatnak, védelmébe veszi a jogellenes döntést, és magyarázatot igyekszik fabrikálni az alkotmányt - és többszörösen törvényt sértő választottbírósági ítéletre, akkor már a szándékosság kérdése mindkét bíróságra vonatkoztatva továbbra nem kérdés. A szándékosság megállapításának további alkalmas eszköze lehet, hogy egész biztosan nem tudták, vagy nem merték befolyásolni az LB eljáró tanácsának mind az öt tagját (ha igen, még nagyobb a baj!), csak a döntéshez szükséges három szavazat erejéig volt erre szükség.

 

Az alábbiakban utalok az EU jogalkalmazási gyakorlatára, mely szerint a tagállamok felelősséggel tartoznak a legfelsőbb bíróságok közösségi jogba ütköző ítéletei miatt:

 

         

„Az     állam felelősségének a bíró szándékos vagy súlyosan kötelességszegő     károkozására történő korlátozását illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy     a közösségi jognak a végső fokon ítélkező nemzeti bíróságnak     felróható megsértésével magánszemélynek okozott kárért való állami     felelősséget csak abban a kivételes esetben lehet megállapítani, ha a bíróság az alkalmazandó jogot     nyilvánvaló módon sértette meg”

 

 

 

 

 

 

         

„E nyilvánvaló jogsértés különösen     néhány szempont alapján állapítható meg, mint a megsértett jogszabály egyértelműségének és pontosságának     foka, az elkövetett, jogban való tévedés kimenthetősége vagy ki nem     menthetősége, illetve az a     körülmény, hogy a kérdéses bíróság nem tett eleget az előzetes     döntéshozatalra utalás kötelezettségének. A nyilvánvaló jogsértést mindenképpen vélelmezni kell, ha az     adott határozat meghozatala a Bíróság e tárgyban követett ítélkezési     gyakorlatának nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásával történik”. (Itt a Bíróság az Európai Bíróságot     jelelöli. Ítélkezési gyakorlata: lásd Eco Swiss!)

Azt gondolom, hogy egy valóban független (pl. nem magyar) bíróságnak nem okoz majd gondot annak megállapítása, hogy az LB az alkalmazandó jogot „nyilvánvaló módon sértette meg”

 

     

&bdquo A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft. Honlapkészítés ingyen: Ez a weblapszerkesztő alkalmas ingyen weboldal, ingyen honlap készítés... Weblap látogatottság számláló: Mai: 238 Tegnapi: 267 Heti: 505 Havi: 505 Össz.: 522 760 Látogatottság növelés Oldal: 38.Szándékos törvénysértések bizonyítása. Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2025 - korrupcio.hupont.hu A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés! ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat X A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »