156.oldal 

    I.RÉSZ: ELMÉLETI ALAPOK A BÍRÓI KORRUPCIÓRÓL.

   II.RÉSZ: KORRUPCIÓGYANÚS ÍTÉLETEK KÖLCSÖNÖS TAKARGATÁSA

 

Bíróság       (Az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatósága , Transparency International Magyarország, Budapest, 2008)

(Aktuális részletek.)

“Az igazságszolgáltatásban előforduló korrupció olyan szervezeti probléma, amelynek megelőzése, megfelelő kezelése minden jogállamban kiemelt feladat. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy el kell kerülni, hogy a személyi, szervezeti döntések során a személyes kapcsolatok és más, meg nem engedhető érdekek szerephez jussanak. Az igazságszolgáltatási korrupció elleni küzdelem elősegíti a bírósági függetlenség és a pártatlan eljárás elvének hatékonyabb érvényesülését”.

Miért az igazságszolgáltatásban van korrupció?

Bírósági vezetők ezt a kérdést gyakran azzal hárítják el, hogy az elmúlt évtizedben még arra sem igen volt példa, hogy bírót vagy bírósági alkalmazottat korrupcióval vádoljanak, nemhogy ilyen bűncselekmény miatt elítéljenek.

“A Gallup Intézet által 2007 őszén végzett felmérés szerint a vesztegetéssel kapcsolatba került állampolgárok (a megkérdezettek 9%-a) az esetek 8%-ában a vesztegetés „célpontjaként” bíróságokat jelölte meg. Ez az adat a bíróságokról kialakított összkép szempontjából kedvező, azonban nem állapítható meg, hogy mennyire reális. Jogászi körökben – megalapozottan vagy megalapozatlanul – elterjedt vélekedés, hogy különösen a felszámolási eljárások és a csődeljárások esetében érdemes lenne megvizsgálni, hogy az egyes bírói döntések mögött milyen szakmai megfontolások húzódnak meg”.

Egyáltalán hol képzelhető el az igazságszolgáltatásban  korrupció?

...
2.    Szignálás
A bíróságokon az egyes ügyeket a bíróság elnöke (vagy a helyettese, illetve a kollégiumvezető) osztja szét a bírák között, jelentőséggel bírhat az adott ügy szempontjából, hogy mely bíró fog foglalkozni vele. Az előírt szignálási rendtől való eltérés, illetve a szignálási rend tisztázatlansága korrupciós kockázatot jelent.

...

Hova fordulhatok, ha bírói korrupció gyanítok?

Két eset képzelhető el.  Egyrészt az ügy elérheti azt a szintet, hogy valamilyen korrupciós bűncselekmény gyanújáról beszélhetünk, ebben az esetben büntetőeljárás kezdeményezhető, erről részletesebb információkat itt találhat.

Másrészt a bírákat munkájukkal összefüggésben nemcsak büntetőjogi, hanem fegyelmi felelősség is terheli a bírák javadalmazásáról és jogállásáról szóló törvény alapján.

Mikor indulhat fegyelmi eljárás bírák ellen?

Két lehetséges esetkör van:
1.    A bíró a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
2.    A bíró életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti, vagy veszélyezteti.
Mindkét esetkör meglehetősen általánosan van megfogalmazva, talán azért, mert nehezen meghatározható, hogy milyen magatartás alkalmas arra, hogy például a bírói hivatás tekintélyét sértse. Természetesen adott helyzetben, ahhoz viszonyítva kell eldönteni, hogy alkalmas-e a magatartás erre – ez pedig az eljáró fegyelmi bíróság feladata. A bírák viselkedésének megítélésénél támpontot jelenhet a Magyar Bírói Egyesületnek a bírói viselkedés irányelveit meghatározó Etikai Kódexe, mely generális követelményeket fogalmaz meg a bírákkal szemben és azt az Országos Bírói Tanács egyesületi iránymutatásnak tekinti.

Ki indíthatja meg az eljárást?

A fegyelmi eljárás megindítására csak a következő személyek jogosultak:
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén az OBH,
b) a kúria bírója esetén a Kúria elnöke,
c) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,
d) a törvényszéki bíró és a helyi bírósági bíró esetén a törvényszék elnöke.

Mikor indíthatja meg az arra jogosult az eljárást?

Akkor indíthatja, ha a fenti két esetkör valamelyikének gyanúja felmerül. Van azonban egy fontos időbeli korlátja a fegyelmi eljárás megindításának: fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésre jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt. Ebből következően az is előfeltétele a fegyelmi eljárás megindításának, hogy a fegyelmi vétség a tudomására jusson az eljárás megindítására jogosultnak. Ebben tud Ön segíteni.

Hogyan hozható tudomására a fegyelmi eljárás megindítására jogosultnak a fegyelmi vétség ténye illetve gyanúja?

Ezzel kapcsolatban a törvény nem támaszt kifejezett feltételt. Vagyis bármilyen formában tudomására lehet hozni, közölni vele. Legcélszerűbb, ha írott formában tesszük ez, hiszen az később jobban bizonyítható. A bíróságok elérhetőségét megtalálja a Magyarország Bíróságainak hivatalos portálján a www.birosag.hu címen (a helyi bíróságok elérhetőségeit az egyes törvényszékek  oldalain).

(A szövegben található idézetek Hack Péter  által írt bevezetőjéből származnak, melyet a Transparency International 2007. évi korrupciós világjelentésének magyar kiadásához írt.

................................................................................................................... 

II.RÉSZ  MIT REJTEGETNEK "EZEK"?

 

 GYAKORLATILAG NEM SOK ÉRTELME VAN SEM RENDŐRSÉGI, SEM ÜGYÉSZSÉGI, SEM ADÓÜGYI (NAV)   ELJÁRÁSBAN   NAGYON MESSZIRE MENNI, KÜLÖNÖSEN HA ŐK MAGUK VAGY MÁS HATALMI SZERV ÉRINTETT.

TERMÉSZETESEN VANNAK KIVÉTELEK. FOKOZOTTAN ÉRVÉNYES EZ A BÍRÓI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRA, AHOL "az elmúlt évtizedben még arra sem igen volt példa, hogy bírót vagy bírósági alkalmazottat korrupcióval vádoljanak, nemhogy ilyen bűncselekmény miatt elítéljenek."

Az idézett megállapítás bizonyosan igaz, bár ellentmondani látszik annak a tudományos állításnak, hogy  ugyan a korrupciónak nincs  közvetlen genetikai alapja  (csupán 40-60 %-ban felelősek a genetikai tényezők az egyén viselkedéséért), ezért átlagosan és megközelítőleg azonos a  bűnözésre való hajlam egy adott társadalom tagjainál. (Persze csak akkor, ha nem vagyunk rasszisták.)

DE FOGADJUK EL, HOGY ESKÜJÜK OLY ERŐSEN KÖTI A BÍRÓKAT, HOGY TÖRVÉNYSÉRTÉST SZÁNDÉKOSAN SZINTE SOHA NEM KÖVETNEK EL.

ENNEK VISZONT ELLENTMONDANI LÁTSZIK LEGALÁBB EGY MAI NAPIG LE NEM ZÁRT POLGÁRI PERES ÜGY, MELYNEK PERÉRTÉKE 10 MILLIÓ EURÓRA RÚGOTT, ILLETVE RÚG MÉG MA IS.

Az ügyben hozott ítéletek esetében az illetékeseknek (ha egyáltalán vannak)  "érdemes lenne megvizsgálni, hogy az egyes bírói döntések mögött milyen szakmai megfontolások húzódnak meg”.

HÁT IGEN! A  "SZAKMAI MEGFONTOLÁSOK" "meghúzódását" pontosabban az emlegetett problémát eleve  elkenő fogalmazás helyett  a vonatkozó törvények bíróságok általi  be nem tartásának konkrét okait kellene vizsgálni, és feltárni, "hogy az egyes bírói döntések mögött" a jogi ismeretek hiánya  (azaz alkalmatlanság), vagy szándékosság "húzódik meg".

Mindkét alapesetben a bírói vezetésnek (például az OBH elnökének! ) intézkednie kellene. Különösen az ígényel(ne) további vizsgálatot, hogy  a SZÁNDÉKOS  bírói törvénytelenség mögött milyen konkrét okok állnak. Itt jöhetne elő, hogy  egyértelmű jogi előírásokat miért értelmeztek "tévesen" egyik peres fél terhére, és a másik javára, és a jogorvoslati eljárások során a másodfokú és felülvizsgálati bíróságot milyen érdek vezérelte, hogy az egyértelmű jogi előírások megsértését jóváhagyja, sőt maga is "beszálljon" a törvénytelenségek megmagyarázásába újabb törvénytelenséget is vállalva.

Egy ilyen vizsgálat elvégzését a bíró kollégák nyilvánvalóan nem vállalják, azaz nem vállalják "be", hogy  kimondják: bíró társuk  szándékosan  törvénysértő ítéletet hozott (például olyan egyértelmű a jogi előírás, hogy tévedés "józan ésszel" kizárható), mert akkor rögtön ki kellene vizsgálni a szándékos törvénysértés okát is, vagy statisztikailag eleve "korrupciógyanús"  vagy "hivatali visszaélés gyanús" rubrikát kellene kialakítani. Az ugyanis meg nem magyarázható több évtizedes bírói gyakorlat után, hogy nevetséges, kézzel fogható "hamis" jogi indokolást adnak, csúsztatnak, mellé beszélnek és tényeket "elkennek", elhallgatnak, azaz szándékosan, módszeresen  kibújnak a jogszerű ítélet meghozatala elől. Ha egy ílyen ügy van, akkor akárhány is lehet!

Néhány szempont az ítéletek indokolásában  "meghúzódó" szándékos bírói törvénysértések felfedéséhez.

1.) Amikor egy választottbírósági ítélet az eredeti állapotot ( a peres fél tagi jogviszonyát) jogerősen helyreállítja, aminek törvényes következménye a tagi jogviszony visszajegyzése után a peres fél tagi jogainak automatikus helyreállása, melyet az ítélet indokolása  nyomatékosan rögzít, és a visszautasítással azt fejezi ki, hogy nem kellett a rendelkező részben erről külön döntenie,

akkor álságos a Legfelsőbb Bíróság öt tagú tanácsának arra való hivatkozása, hogy a választottbíróság a felperesnek a forgalmazási jogra vonatkozó  keresetét visszautasította,  azaz szerintük elutasította. Ez a visszautasítás ugyanis arra vonatkozott, hogy a választottbíróság külön nem hozott a rendelkező részben érdemi döntést felperesnek  az elsődleges kereseti kérelmeiben, hanem érdemi döntésként a felperes tagi jogviszonyát állította helyre, mellyel garantálta számára tagi jogai gyakorlását.

Az LB ezt az álláspontját azért erőltette jogellenesen a végtelenségig, ha más nem volt kéznél a zárójelekbe történt belekötésével, mert egy ezt követő  "baráti" választottbírósági tanács ezzel ellentétes döntését mindenáron életben akarta tartani. Ezért, és az Unió vonatkozó esetjoga alkalmazásának megakadályozás céljából  meg kellett törnie az első választottbírósági ítélet jogerejét.

Az is álságos az öt tagú tanácstól, hogy a második választottbíróság előtt az ellenérdekű fél  egyértelműen a jogerősen érvénytelenített opciós joga helyreállítása érdekében indított keresetet (a jogerős első választottbírósági ítélet megváltoztatása céljából), ami egyébként ítélt dolog újraperlését jelenti  "józan ésszel" történő jogértelmezés esetén. Erre modja az LB öttagú tanácsa, hogy azért nem ítélt dologban döntött újra a második választottbíróság, mert az új  per "az opciós jog újra megállapítása" céljából indult, ami ugye az első választottbírósági ítélet döntésének vitatását jelenti, ami az ítélt dolog tényén nem változtat. 

Biztosan van olyan hozzáértő bíró,ügyész vagy jogász, aki átlátja ennek az LB álláspontnak a célzatosságát, nem egy különösen bonyolult ügynek tűnik, csupán a csúsztatások miatt tünhet annak.

2.) A második választottbírósági ítélet első fokon történt érvénytelenítésének jogerőre emelkedését  az LB az 1.pontban írtakkal akadályozta meg, azzal kiegészítve, hogy mivel szerinte nem döntött külön is az első választottbírósági eljárás a felperesi forgalmazási jogban,  mert  azt a keresetet "visszautasította" , így a második választottbírósági eljárásban jogszerűen döntöttek arról, hogy az Unió versenyjogára hivatkozva a felperes magyar cég forgalmazási jogát a tőkeerős multi cégre  ruházták át, azaz jogát megsemmisítették. Már az is sokat mond, ha valóban nem lett volna  jogerősen érvényes a forgalmazás jog az első választottbírósági ítélet következtében, akkor vajon miért kellett megsemmisíteni???

3.) A KÚRIA a felülvizsgálati eljárásban  egyértelműen rögzítette,hogy a második választottbírósági döntés az Unió versenyjogán alapult, annak alkalmazására törvényesen került sor. Azt azonban többszöri előterjesztés ellenére elhallgatta, hogy az Unió versenyjogának van egy kötelezően alkalmazandó végrehajtási  rendelete, egy kötelezően alkalmazandó uniós norma, benne a bizonyítási teherrel. Ezt azért kellett elhallgatnia, mert "menet közben"  megfordították a bizonyítási kötelezettséget a "vádolt fél" terhére, ugyanis a második választottbíróság előtt a felperes multi cég nem bizonyított semmit, sőt magának  a választottbíróságnak az   uniós jogra történő bizonyítatlan indokolását   is csak az írásbeli ítéletből lehetett megismerni. A KÚRIA úgy tagadta meg a versenyjogi végrehajtási rendelet alkalmazását,  és más uniós esetjogok figyelembe vételét, hogy megtagadta az Európai Bíróság előzetes döntésének kikérését. A "józan ésszel"  az is ellentétesnek tűnik, hogy az állami bíróságok minden fokon elzárkóztak az Európai Bíróság előzetes döntésének kérésétől, bizonyítva, hogy van mitől tartaniuk.

 Az Unió joga szerint a kötelezően alkalmazandó uniós jog kellően súlyos megsértése esetén  a tagországot, ez esetben a Magyar Államot kártérítési kötelezettség terheli a végső fokon ítélkező bíróság uniós jogot sértő eljárása miatt. Na már most, a KÚRIA már azzal is elkövette a kellően súlyos jogsértést, hogy egy, a választottbírósági eljárásokra vonatkozó  uniós esetjog alkalmazásának megakadályozása érdekében megtörte az első választottbíróság  jogerős ítéletét. Arra sem kért előzetes döntést, hogy köteles-e a választottbírósági ítéletet érdemben felülvizsgálni az Unió versenyjoga alkalmazása esetén ( a Bíróság esetjoga szerint igen) , és megtagadta az egyébként  nemzeti közrendi kérdésnek minősülő ítélet felülvizsgálatát.

4.) A kártérítési per elsőfokú bírósága saját írásba foglalt indokolása szerint anélkül is meg tudta állapítani a kártérítési kereset megalapozatlanságát, hogy az uniós versenyjog alkalmazhatóságának feltételeit és az alkalmazás mikéntjét egyáltalán vizsgálta volna. Alapos munka lehetett, hiszen a kereset éppen az uniós versenyjog megsértésére,  jogellenes alkalmazására, más része a kötelező uniós norma  alkalmazásának jogellenes megtagadására vonatkozott. Igaz, hogy közben azt a bírót, aki  elkezdett érdemben foglalkozni az üggyel, általunk  bizonyosan megállapíthatatlan okból leváltották. Az új bíró talán fél óra alatt "végzett" az üggyel. (Lásd elméleti résznél:Egyáltalán hol képzelhető el az igazságszolgáltatásban  korrupció? 2.Szignálás.

 

 5.) Az eddig  "leggyönyörűbb"   jogerős ítéletet hozó másodfokú kártérítési bíróság már a szóbeli ítélethirdetésen előadta, hogy alapjaiban "átdolgozta" számunkra az egész ügyet. Ez az átdolgozás azonban "a józan ésszel"  merőben ellentétes és célzatos volt. Egyrészt ehhez az átdolgozáshoz az egész magyar jogrendszert  alapjaiban semmibe kellett venni.  Másrészt a  másodfokú bíróság a kártérítési perben átdolgozta az alapeljárások jogi hivatkozásait (köztük elsősorban a választottbíróság ítéletét), jogi indokolásukat  semmibe vette vagy megváltoztatta. Csupán egy dolgon nem változtatott, a választottbírósági ítélet érvényességét kimondó végső kúriai ítéleten. Azonban még annak érdemi jogi indokolását is megváltoztatva azt állította ítéletében, hogy nem az egész alapeljárás során  ténylegesen és közvetlenül alkalmazott, százszor hivatkozott   uniós jognak alkalmazási körében születtek a  döntések, hanem azt a hamis indokolást adta, hogy az "ügy" a csatlakozásunk előtt keletkezett, ezért a Kúria végső jogerős döntésével ellentétben egy addig rejtegetett magyar törvényt alkalmaztak "valójában" (ami egyébként a csatlakozást követően indult ügyekben már  nem volt alkalmazható). Ha valami, akkor ez az ítélet "a józan ésszel" merőben ellentétes, de ennél sokkal súlyosabb kérdések is felvethetőek a szándékos jogi manipuláció miatt.  Mivel ennyire alkalmatlan egy három tagú ítélőtáblai tanács nem lehet, a tévedés még "nem józan ésszel" is kizárható.  Akkor vajon mi az oka,  egy ilyen, egyébként az eljáró bíróság maga által jogerősen bebizonyítottan, minden ésszerűséget és jogi alapot nélkülöző, a jogrendszer egészével ellentétes ítéletnek??? Ki fog erre választ adni, ha a Kúria, mint alperes  által kiötlött "végső megoldást" a KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság "örömmel" elfogadta?

 

 

 6.) A KÚRIA

 A KÚRIA 2014.október 1-én jóváhagyta a törvénytelenségeket halmozottan alkalmazó jogerős ítéletet. Azt még nem tudni, mivel indokolja részleteiben, de egyébként köti a szóbeli indokolás, melyben elfogadta a jogerős másodfokú ítélet indokolását.  Arra is megint lehet itt utalni, hogy nem az a bíró vezette az eljáró tanácsot az ítélethirdetéskor, mint akire az ügyet kiszignálták.Lásd:Egyáltalán hol képzelhető el az igazságszolgáltatásban  korrupció? 2.Szignálás

A tárgyaláson szembesültünk azzal, hogy a tanács elnökét leváltották közvetlenül az ítélethirdetés előtt. Bármivel lehet indokolni, de nem is kell az eljárási szabályok szerint, ez nem tartozik a peres felekre. Egyébként  a törvényes bírójától felperest  már azzal is megfosztották, hogy minden szinten megtagadták az Európai Bíróság véleményének (döntésének!)kikérését.

 Minden esetre sokat elárul, hogy a papírról olvasott szöveg szerint a felülvizsgálati illeték a Magyar Államot terheli.Majd az előadó bíró észrevételezése után az elnök  helyesbített. (Akkor terheli a Magyar Államot az illeték, ha hatályon kívül helyezés történik!) Csak nem az előző tanácsvezető által előkészített ítélet átdolgozni elfelejtett elejéről olvasta az új elnök a szöveget??? Akkor hogyan olvashatta fel ezt a szöveget,  ha nem ez állt a papíron??? Jó kérdés! Jogos kérdés!

 

UTÓIRAT:

AKI AZT HISZI, HOGY A KORRUPCIÓ "FELTÁRÁSA", BEBIZONYÍTÁSA HABOSTORTA, AZ NEM ISMERI A KORRUPCIÓ, MINT TÁRSADALMI JELENSÉG  TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEIT.

NEM A PITIÁNER ÖNKORÁNYZATI-POLGÁRMESTERI-VÁLLAKOZÓI KÖR KÖNNYEN ÁTLÁTHATÓ ÉS KORLÁTOZOTT VESZTEGETÉSI ÜGYEI A VESZÉLYESEK. AZ ÖNKRMÁNYZATI VAGYON ELFOGY EGYSZER, EZÉRT OTT A KORRUPCIÓ IS MEGSZÜNIK, MEG ELÉG KÖRÜLMÉNYES LEHET TESTÜLETI SZINTŰ KORRUPCIÓS ÜGYEKET LÉTREHOZNI. BÁR A LELEMÉNYESSÉG NEM KIZÁRT.

Már  határokon átnyúló, akár államok által, akár  globális cégek által szervezett korrupció öntötte el a világot, a titkosszolgálatok egyike másika nem üldözi, hanem szervezi a korrupciót. Sok újságírót megvettek, sok politikusnak meg az is elég, ha a reményt táplálják benne, hogy hatalomra segítik. Ez is korrupció a javából. Egyáltalán nem különbek ebből a szempontból az Európai Unió egyes szervei (alkalmazottai) sem, akik besímultak a tagországok  és a globális cégek korrupciós rendszerébe. Már ott tartunk, hogy az európai fő kurrupt lett az Unió kormányának feje. Ezekkel a folyamatokkal szemben az egyes emberek, a civilek szervezetei, de a nemzeti kormányok is tehetetlenek akkor is, ha saját területükön akarnak tenni valamit a nemzeti vagy nemzetközi korrupció ellen.

Ki meri azt állítani, hogy a magyar NAV-nak   képesnek kell  lennie feltárni, bizonyítani  esetleg több tucat globális cég összejátszását akár áfa csalási, akár más ügyben?  Még az erre "szakosodott"  hazai cégek fondorlatos áfa csalási ügyeit is elég nyomon követni, nem a külföldi cégekkel tűzdelt ügyeket. Ezt mint okleveles könyvizsgáló, adószakértő merem állítani. A sok hőbörgő azt hiszi, hogy az áfa csalás és a korrupció bizonyítása csakis akarat kérdése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: 156.Szándékos bírói törvénysértések.Mit takargatnak ezek?
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2026 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat