34.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

 

Részletek a 2011.évi eredménytelen feljelentésből  3

Töprengések a jogállamról: ez lenne az? Van olyan, hogy haveri  jogállam?

A Fővárosi Törvényszék 2013.augusztus  hó 29. napján 12 órakor tartja az első tárgyalást  a Magyar Állam, a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és KÚRIA ellen indított kártérítési perben, melynek  tartalmáról bárki információhoz juthat e weblap 70 oldalán. A tárgyalás  helyszíne:Bp.V.ker.Marko u 27. I.em.12.ajtószám.

Read more: http://korrupcio.hupont.hu/129/71az-allam-elleni-karteritesi-per-elso#ixzz2cozCbmd4

GYORSTESZT (A VALÓSÁGHOZ VEZETŐ ÚT LERÖVIDÍTÉSE)

Gyorsteszt (a lényeg és következményei összefoglalása)

 

Ha és amennyiben a nyomozó hatóságnak vagy bármely személyiségnek kétségei lennének e „tanulmány” (feljelentés) valóságtartalmával kapcsolatban, akkor egy előzetes egyszerűsített eljárást (tesztet) javasolok az egész anyag elolvasása előtt vagy helyett (bár a teljes anyag elolvasása nyújtja a teljes „élményt”).

De nézzük meg, mit írt a választottbírósági szakos ügyvéd szakértő a 2010. május 10-i ellenkérelme 4. 5-ös pontjában, és fogadjuk el tőle, ő csak tudja, mikor mit kell írni:

 
 " A fentiek azt is jelentik, hogy a rendes bíróságok a választottbírósági ítélet tartalmát nem vizsgálhatják felül. A Legfelsőbb Bíróság EBH.2007.1705 számú eseti döntése rendelkező részében kimondja, hogy  "A rendes bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a választottbíróság az anyagi és eljárásjogi szabályokat miként alkalmazta, csak az érvénytelenítési okok megvalósulását vizsgálhatja." A vbt.56.§ (2) bekezdése alapján "A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat." Az EBH.2006.1525 eseti döntés alapján továbbá "A polgári bíróság a választottbíróság ítéletét érdemben nem bírálhatja felül." A rendes bíróságok jogköre teheát a választottbírósági határozatok tekintetében kizárólag arra terjed ki, hogy azokat érdemben nem vizsgálva érvénytelenítsék, amennyiben valamely érvénytelenítési ok fennállása megállapítható."
 

Az első választottbírósági ítélet jogerejének megvonása lényeges jogi tény semmibevétele útján a legfelsőbb bírósági bírák által:

 

Kiindulási alapul el kell olvasni a multinacionális társaság választottbírósági szakos ügyvéd-szakértőjének a második választottbírósági ítélet elleni érvénytelenítési per megindításakor beadott, előbb idézett, és az érvényes törvényekkel egyező jogi álláspontját ahhoz, hogy megfigyelhető legyen a későbbiekben az a jogi förtelem, melyet a legfelsőbb bírósági eljáró tanács, átvéve az ügyvéd által kimódolt minden józan ésszel ellentétes jogi bűvészmutatványt, a véglegesen jogerős első választottbírósági ítélet jogerejének elvételéhez szolgai módon felhasznált.

 

A gyorsteszt javasolt elvégzési módja a következő:

 

1. 1.    Az első választottbírósági eljárás jogerős ítéletébe foglalt, az eredeti állapotot helyreállító jogerős döntése, a forgalmazási jog Mirelta általi gyakorolhatósága volt az a következmény, ami sértette a multinacionális cég érdekét. Ezért a Mirelta forgalmazási jogát a jogerős ítéletre tekintet nélkül megsemmisítendőnek ítélte a magát kvázi felülvizsgálati választottbíróságnak kinevező, második választottbírósági eljáró tanács.

 

     Ezt írják a 2. sz.mellékletként csatolt „megsemmisítő” ítéletük alapvető indokaként:

 

„Az adásvételi szerződésben rögzített vételi jog gyakorlásának megakadályozása és elmaradása által (ez az első ítélet jogerős döntésére történő egyértelmű hivatkozás! T. I.) azonban az alperes javára biztosított magyarországi területre vonatkozó jog időben korlátlanná vált, továbbá a piac felosztása az eredeti szerződéses rendelkezéstől levált és így un. súlyos korlátozássá vált.”(A mondat második fele értelmetlen, abnormis jogi fogalmazás, ami bármit is jelent, az első ítélet jogerejére nézve semmit sem jelenthet, mert az semmilyen jogcímen nem szüntethető meg. T. I.)

Tehát az első, véglegesen jogerős választottbírósági ítélet célja és annak jogi következménye miatt (ami az első ítélet indokolása szerint a keresetnek megfelelően kifejezetten az eredeti állapot helyreállítását jelentette) „kellett közbelépnie” a második választottbírósági tanácsnak, és az általa kitalált, fiktív okokra hivatkozva a jogerősen megítélt forgalmazási jog megsemmisítése útján találta ezt megoldhatónak.

 

1. 2.    Az első választottbírósági ítélet jogerejének rejtett elismerése és semmibe vétele a legfelsőbb bírósági végzésben:

 

A Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa szolgai módon átvette a 4.sz. mellékletként csatolt végzése indokolásába a fenti, már  önmagában jogsértő álláspontot. És ahelyett, hogy ezt a második választottbírósági tanács „beismerő vallomásaként” annak alátámasztására használták volna fel, amiről szól, nevezetesen, hogy jogerős ítéletet „vizsgált felül” a professzorok tanácsa, inkább azt a hamis állítást tették, hogy erre azért volt lehetőség, mert az első választottbírósági ítéletben nem vizsgálták „érdemben” a forgalmazási jog kérdését. Ezért ezt a hiányosságot volt hivatva pótolni a második választottbírósági tanács a jogerős ítélet megsemmisítése útján. (Sőt azt is  tudták valahonnan,hogy a második választottbírósági eljáró tanács miként  jutott „nyomra”. A következő iratellenes szöveget például honnan vették?  És ezt vajon ki fogalmazhatta?)

 

A második választottbírósági tanács a legfelsőbb bírák szerint nagyon elmélyült elemzést végezhetett, mert „Az elé terjesztett kérelmeket vizsgálva állapította meg a felek által létrehozott GÜNTNER TATA Kft. társasági szerződésében foglaltak részletes elemzése során (? T. I.) azt, hogy annak az egyik rendelkezése (a kizárólagos magyarországi forgalmazási jog) az első választottbírósági ítélet által létrehozott helyzet (értsd: az első jogerős választottbírósági ítélet T. I.) – a vételi jogra vonatkozó kikötés semmisségének megállapítása, ezáltal a kizárólagos forgalmazási jog korlátlan idejűvé válása – miatt vált súlyosan piackorlátozóvá.” Így még jobban érthető, mint eredetiben.

 

Ha a második választottbírósági eljáró tanács megállapítja, hogy „az első választottbírósági ítélet által létrehozott helyzet” azaz „a kizárólagos forgalmazási jog korlátlan idejűvé válása” miatt hozta az első választottbírósági ítéletben jogerősen megítélt forgalmazási jogot

megsemmisítő ítéletet, akkor nem ítélt dolgot vizsgált felül? Nem ítélt dolgot szüntetett meg? Ez olyan bonyolult jogi helyzet, hogy meghaladja öt legfelsőbb bírósági bíró szakmai ítélőképességét?

 

A választottbírósági szakos „sztárügyvéd” a következők szerint ismerte el az érvénytelenítési perben az első választottbírósági ítélet jogerejét (2010. május 10-én kelt ellenkérelmében):

A 8. 2 pontban még határozottan állítja, hogy „a res iudicata elvének vizsgálata kizárólag a Választottbíróság kompetenciájába tartozhat” majd levonja a végső következtetést is:”A res iudicata elvének értelmezése tehát olyan eljárási kérdés, amelynek érdemi felülvizsgálata vagy eldöntése nem tartozhat a rendes bíróságok hatáskörébe egy érvénytelenítési perben.”

(Oda tartozik!)

 

Az első választottbírósági ítélet jogerejének megszüntetése jogi csalással

 

Jogi szakértőik megvizsgálhatják, hogy az első választottbírósági ítélet rendelkező része valóban helyreállította-e a Mirelta tagi jogviszonyát az opciós jog semmissé nyilvánítása következményeként, továbbá magában hordozza-e a Güntner-Tata Kft társasági szerződésében található, a Mireltát, mint tagot megillető tagi különjog, a forgalmazási jog gyakorolhatóságát.

 

A javasolt vizsgálat a következők szerint végezhető el:

 

Az első választottbírósági ítélet rendelkező része az alábbiakat tartalmazza (1. sz.mellékletben található):

 

„A Választottbíróság megállapítja, hogy az A-HEAT Allied Heat Exchange Technology AG (Fürstenfeldbruck) és a Mirelta Hűtőtechnika Holding Kft. (Tata) között 2003. szeptember 15-én megkötött Adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pontjában 3. bekezdésében található, alábbi mondat érvénytelen:

„Az Eladó jelen szerződés aláírásával 5 évre szóló opciós jogot biztosít 2007. június 16-tól kezdődően a Vevő részére, amely alapján a Vevő jogosulttá válik az Eladó fennmaradt üzletrészének névértéken történő megvásárlására.”

Ezen túl a kereset elutasításra kerül.” (Helyes fordítással:visszautasítra kerül.)

 

A Mirelta tagi jogviszonya a 6. számú mellékletként csatolt 2007. évi Cégközlöny 79267. számú lapjának tanúsága szerint a Güntner-Tata Kft-ben 2007/06/18-án szűnt meg, és a 7. számú mellékletként csatolt 2010. évi Cégközlöny 75765. sz.lapjának tanúsága szerint 2007/06/18-án –ugyan azon a napon- helyre is állt. Tehát a Mirelta tagi jogviszonya egyetlen napig sem szűnt meg, így a Mirelta társasági szerződésben szereplő különjoga sem szűnt meg.

 

A Mireltának, mint tagnak a Güntner-Tata Kft. társasági szerződésbe fogalt tagi különjoga a 8. sz.melléklet tanúsága szerint a következő:

 

„4.2.1.A társaság termékeit Magyarországon kizárólag a MIRELTA Hűtőtechnika értékesítheti.”

 „13a.1  A Mirelta jogosult….valamint határozatlan időtartamig Magyarország területén minden, a társaság által gyártott termék kizárólagos forgalmazására.”

 

És ha a rendelkező rész jogi következményeit illetően bárkinek jogi értelmezési nehézsége támadt volna, az első választottbírósági ítélet indokolásában (1. sz.melléklet 35. oldal) háromszor is kifejtette, hogy az opciós jog érvénytelenítése következtében a Mirelta forgalmazási joga kifejthető, nem kérdőjelezhető meg.

 

         

A BH 2002. 235-I. jogeset kapcsán a Legfelső Bíróság „Az ítélt dolog tekintetében kifejtette,     hogy az indokolás az ítélet elválaszthatatlan része. A bírósági gyakorlat a     tény- és jogalap azonosságának megállapítására szolgáló indokolást     alkalmasnak találja arra, hogy – a keresettel érvényesített jog tárgyában     hozott döntés részeként – jogerőre emelkedjen. Éppen ezért az indoklás     mindazon részei alkalmasak a jogerőhatás kiváltására, amelyekből a     tényalap, az érvényesített jogalap és az ezeken alapuló döntés     meghatározható. …….(Pp. 215. §)”.

 

Ennyi ennek az egész hátborzongató ügy kezdetének valós jogi tartalma, amibe a multinacionális, nagy pénzügyi lehetőségekkel rendelkező társaság nem nyugodott bele és megtalálta a „megoldást”. A jogszerű, törvényes eljárás az lett volna, hogy a rendes bíróságon 60 napon belül érvénytelenítési pert indítanak az ítélet ellen. Akkor is csak ez az egyetlen törvényes út állt előttük, ha az első választottbírósági ítéletet, következményeit illetően tartották jogellenesnek. De nem ezt tették, hanem a választottbírókkal meghitt kapcsolatot ápoló ügyvéddel együttműködve jogi összeesküvést szőttek a magyar cég ellen.

 

A második választottbírósági ítélet (2. sz.melléklet) az első választottbírósági ítélettel helyreállított tagi különjogot semmisítette meg a jogrend, a jogbiztonság súlyos sérelmén keresztül, a közrendet sértve. Nyilvánvalóan azért kellett a második eljárásnak megsemmisítenie a Mirelta forgalmazási jogát, mert azt az első ítélet jogerősen helyreállította.

 

Azon, hogy a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa fontosnak tartotta az első választottbírósági ítélettől utólagosan elvenni a forgalmazási jog kérdésében hozott döntésének jogerejét (amire egyébként semmilyen törvényes lehetősége nem volt), nem kell csodálkozni, hiszen mást nem tehetett a ”megrendelés” teljesíthetősége érdekében. Megsértve ezzel a választottbíráskodásra vonatkozó törvényt, az összes eddigi legfelsőbb bírósági elvi határozatot, melyek szerint a rendes bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül a választottbíróság ítéletét, csak a Vbt.-ben meghatározott érvénytelenítési okokat vizsgálhatja, ezeket is nyilvánvalóan csak akkor, ha érvénytelenítési per indult a választottbírósági ítélet ellen.

 

Ilyen eljárás az első választottbírósági ítélet ellen nem indult, mégis feljogosítva érezte magát az LB eljáró tanácsa, hogy az ügyvéd-szakértőtől átvéve jogi-horror-filmbe illő abszurd indokokat, mindent összehordjon annak bizonyítására, hogy az első választottbíróság ítélet nem bírálta el „érdemben” a Mirelta forgalmazási jogát.

 

Az öttagú tanács a sokat hangoztatott „érdemben nem…” kifejezéssel csak azt bizonyította be, hogy nincs valós jogi mondani valója az első választottbírósági ítélet jogerejét illetően.

 

Az már nem is tűnt fel az öttagú tanácsnak nagy igyekezetükben, hogy nem az első ítélet érvénytelenítése volt a per tárgya.

 

Miután az LB végzése arra a következtetésre jutott, hogy az első választottbírósági ítélet „a további kereseti kérelmek érdemi elbírálásával nem foglalkozott” (hogy például az a választottbírósági döntés, mely szerint „a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni” miért nem minősül ”érdemi” elbírálásnak, arra a végzés nem tér ki, mert ez esetben az „érdemi” kifejezésre, itt, mint szóvirágra nyilván nem lehet jogi magyarázatot adni).

 

De az öttagú tanács nem csak azt igyekezett abszurd próbálkozásokkal bizonyítani, hogy nem döntött „érdemben” az első választottbírósági ítélet a Mirelta forgalmazási jogáról, hanem   ennek ellenkezőjét, és így a második választottbírósági ítélet szándékos jogrend és közrend sértését is maga bizonyította be, amikor a második választottbírósági tanács elnökének abszurd és fiktív indoklását ismerteti, mármint azt, hogy az első választottbírósági ítéletben jogerősen megállapított forgalmazási jog megszüntetésére mit  eszeltek ki ,miközben a választottbírósági „szakértő” ügyvéd jogi szakkönyvének előszavát az eljáró tanács elnöke írogatta, és a könyvet lektorálgatta.

 

A legfelsőbb bírósági végzés indoklása abszurd módon magáévá teszi, elfogadja és rögzíti azt a jogi álláspontot, hogy a második választottbírósági tanácsnak miért volt joga a jogerős első választottbírósági döntést megváltoztatni. E szerint:

 

„az első választottbírósági ítélet által létrehozott helyzet – a vételi jogra vonatkozókikötés semmisségének megállapítása, ezáltal a kizárólagos forgalmazási jog korlátlan idejűvéválása – miatt vált súlyosan piackorlátozóvá.”

 

Tehát a második választottbírósági tanács számára és a legfelsőbb bírósági tanács  számára is egyértelmű volt, hogy  a jogerős első ítélet miatt   a Mirelta kizárólagos forgalmazási joga korlátlan idejűvé vált (helyesebben korlátlan idejű maradt, mert mindig is az volt )  az első ítélet következményeként, és erre a jogi tényre történt hivatkozásával a legfelsőbb bírósági eljáró tanács  elismerte, hogy a  forgalmazási jog jogerejét hamis tényekre és hamisan az ebben az esetben semmit nem jelentő „érdemi” jelzőre hivatkozva vette el.

 

Ha a második választottbírósági tanácsnak „a súlyosan piackorlátozóvá” válásra hivatkozó fikciója igaz is lenne (bizonyítottuk, és bármikor ismét bizonyítjuk, hogy az egésznek nincs ténybeli alapja) akkor sem lett volna jogosult senki az előző ítélet jogerejét „megsemmisíteni”, és a senki fogalmába a Legfelsőbb Bíróság is beletartozik.

Tehát a második választottbírósági ítélet, magával az ítélet indoklásával bizonyítottan szándékosan áttörte a nemzeti jogerő intézményének falát, a forgalmazási jogot megsemmisítette, egyidejűleg az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárása során a C-126/97.sz.ügyben hozott ítéletét, mint a választottbíróságokra vonatkozó közvetlenül alkalmazandó közösségi jogot is semmibe vette, mert ebben benne van az is, hogy „… egy közbenső választottbírósági ítélet, amely végleges jellegű, és amely nem képezte megsemmisítés iránti kereset tárgyát az előírt határidőn belül, jogerőre emelkedik, és többé nem tehető vitássá egy későbbi  választottbírósági ítélettel,..”

 

Az ügy az első választottbírósági ítéletet követően már a multinacionális cég érdekében eljáró ügyvédek, ügyvédi irodák, választottbírók és legfelsőbb bírósági bírók és az egyéb kijárók jogi csalása, közokirat hamisítása, közönséges jogi szemfényvesztése, kitalált indokolások gyártása és törvényes köntösbe bújtatása. És nyilván most már tort is ülhetnek örömükben, mert sikerült ezzel a módszerrel kifosztani egy 60 éves magyar céget. A korrupció gyanús második választottbírósági ítéletet kifundálták multiérdekből, majd teljes mellszélességgel mögé álltak a tőkeerős multinacionális cég által jól fizetett ügyvédi irodák, a Választottbíróság elnöke, végül a Legfelsőbb Bíróság is.

 

 

 

Folytatása következik.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 34.Gyorsteszt- mi történt?
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat