52.oldal

 A "cikksorozat" további folytatását a választásokig szüneteltetem, mert nem célom, hogy bárki politikai céljai érdekében  használja fel.Köszönöm megértésüket!

 

Töprengések a jogállamról. Ez enne az?  Van olyan,hogy haveri igazságszolgáltatás?  (Ez utóbbi költői kérdés volt:van! A "magyar ugaron" minden eféle  volt, van és lesz! No de ilyen átlátszó módon,ilyen bátran, ilyen elszántsággal párját ritkítja.)

2012/2. szám

FORRÁS

• "DARÁK Péter: A Kúria az ítélkezés egységéért"

A KÚRIA felülvizsgálati ítéletét megelőzően az alábbi tájékoztatást küldtem e-maiben dr.Darák Péter kúriai elnök úr részére kifejezetten "az ítélkezés egységéért", mert úgy gondoltam,hogy ha a KÚRIA az LB öttagú tanácsának ítélkezési gyakorlatát folytatja, akkor itt nagy baj lesz az ítélkezés egységével. Nem tudott tenni semmit. Meg nem is akart! "Ne zavard a köreimet!"  Más a nyilvánosság számára szánt szöveg, mint a hivatali kötelesség? Nem lehet az elefántokat a porcelánboltból kiebrudalni? Melyik erősebb törvény: a bírói "függetlenség" álcája mögé bújtatott hivatali visszaélés elleni fellépés kötelezettsége vagy ennek ismeretében  ez esetben az ún. bírói függetlenség vélelme?

Viszont nem mondhatnám,hogy levelemről az eljáró tanács elnöke nem értesült, mert egyetlen dolog nagyon érdekelte: van-e valaki a sajtótól (nem volt), és nem volt ott a globális cég főügyvédje sem, mert az Elnök úrnak írt levelemben szóvá tettem, hogy könyvét a választottbírók ítélethozataluk  közben  lektorálgatták, előszavát írták és PhD témavezetője volt egyikük. Itt már mellékes, hogy milyen közelebbi (baráti stb.) kapcsolatban álltak és  mióta. Arra már "figyeltek" , hogy többé ne jöjjön a tárgyalásra. Mintha ez már számított volna a botrányos történetek után!

              FÜSTBE MENT TÁJÉKOZTATÁS,AVAGY OLAJ A TŰZRE!

 

Dr.Darák Péter Úr,

A KÚRIA Elnöke részére

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Annak tudatában írom Elnök Úrnak e levelet, hogy a bírók senki által nem befolyásolhatóak, csupán a törvényeknek vannak alárendelve. Tehát nem egy eljárás befolyásolása levelem célja, hanem éppen a további befolyásolást és ennek a KÚRIÁRA nézve negatív megítélést hozó következményének megelőzését kívánom elősegíteni tájékoztatásommal. Meg jó lenne látni azt is, hogy legalább a bírók betartják a törvényeket.

Elnök Úrnak feltétlenül tudnia kell az ilyen ügyekről, mert a KÚRIA tekintélyén esett csorba - Elnök Úr erkölcsi álláspontjával egyezően- Magyarország függetlensége, azaz Magyarország érdekei ellen való. Egyébként soha nem lehet tudni,hogy  egy   ügy  „felkarolása” mikor,melyik politikai erő  számára  tűnhet előnyösnek.

Az alábbi folyamat zajlott le 2007 nyara óta (miközben tönkre tettek egy jól működő magyar céget):

1.)  Cégünk, a Mirelta Holding Kft. javára ítélt a választottbíróság a jogsértő multinacionális cég ellenében.

2.)  A vesztes cég nem a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte az állami bíróságtól, hanem a véglegesen jogerős ítélet ellen ugyan annál a választottbíróságnál indított pert az ítélet rendelkező részének megváltoztatása céljából.

3.)  A második eljáró tanács, mintegy „másodfokú” választottbírósági eljáró tanácsként fellépve megváltoztatta a véglegesen jogerős első választottbírósági ítéletet.

4.)  Ezt az ítéletet az elsőfokú állami bíróság érvénytelenítette, a közösségi jogra és a jogerőre tekintettel.

5.)  A rendhagyó eljárás itt kezdődött, mert a felülvizsgálati eljárás során

a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa (az öttagú tanácsot cégünk kérte az előzmények ismeretében, a mégis bekövetkezett befolyásolás elkerülésére) egyértelmű és nyilvánvaló bizonyítékát adta annak, hogy nem jogi tévedésből és nem a tényállás ismeretének hiányából, hanem szándékosan, durva törvénysértések elkövetése árán eleget tett a felkérésnek, hogy a

...   ...   ... professzor urak által az anyagi jogot illetően alkotmányellenesen, közösségi jogellenesen, az eljárásjogot illetően szintén alkotmányellenesen és közösségi jog ellenesen hozott „másodfokú” választottbírósági ítéletet tartsák életben.

Ezt  a  „ kívánságot” ismereteink szerint  ... útján juttatták el a Legfelsőbb Bíróság valamely vezetője részére, továbbá az ellenérdekű fél jogi képviselője (aki egyébként  ...  szerzőtársa és barátja) útján.Sőt a végzés indokolásában is fellelhető  választottbíró közreműködése.

Levelem megírására az ösztönzött leginkább, hogy a legfelsőbb bírósági szint vezetésében bekövetkezett változás ellenére még a Tatabányai Törvényszék eljáró bíróját is tudták befolyásolni 2012. január-február hónapjában. Ugyanis egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy törvényszéki bíró befolyásolástól mentesen ilyen nyilvánvalóan primitív indokolást hozzon össze , és olyan bíró működhetne egy Törvényszéken, akinek semmilyen ismerete nincs a közösségi jogról, és akinek a nemzeti   eljárási jogról sincs  kellő ismerete. Ez utóbbi törvényszéki ítélet indokolása  -és nem a döntése-  győzött meg arról, hogy  iszonyú nagy bajok vannak az igazságszolgáltatással, és ezek  után  mi várható azoktól a kúriai bíróktól, akik az előző öttagú tanácsnak is tagjai voltak.

 

A következők történtek:

 

-         volt egy véglegesen jogerős választottbírósági ítélet,

-         ezt egy másik választottbírósági tanács megváltoztatta (ítélt dologban ítélkezett újra),

-         ez a második eljáró tanács a közösségi jogot (EK-81. cikket) közvetlenül alkalmazta a csatlakozás előtt létrejött jogviszonyra (az Európai Bíróság kötelezően, ítélt dologként közvetlenül alkalmazandó ítélete bizonyítja, hogy a közösségi jog nem volt alkalmazható),

-         ha alkalmazható lett volna is a közösségi jog, az első választottbírósági ítéletre tekintettel nem lett volna alkalmazható (ezt az Európai Bíróság kötelezően, ítélt dologként közvetlenül alkalmazandó ítélete bizonyítja),

-         ha mindezek ellenére mégis alkalmazható lett volna a közösségi jog, a második választottbírósági eljáró tanács semmilyen tényállást nem vizsgált meg, ezért közösségi jogot sértve alkalmazta még a nem alkalmazható közösségi jogot is (ezt a közösségi jogszabályok bizonyítják),

-         ha mindezek ellenére mégis alkalmazható lett volna a közösségi jog, a második választottbírósági eljáró tanács nem tette lehetővé, hogy a Mirelta kifejtse jogi álláspontját, és ténybeli előadást tegyen, mert csak az ítéletből lehetett megismerni a választottbíróság által a bizonyítási eljárás lezárása után önkezűleg összeszedett és csak az ítéletből megismert „bizonyítékait”, ezért alkotmányos követelményeket sért a választottbíróság eljárása.

 

Mint a Mirelta Holding Kft. ügyvezetője a Legfelsőbb Bíróság 2011. évi végzése ellen -mivel akkor még a valós alkotmányjogi panasz lehetősége nem állt fenn, panaszt tettem az Európai Bizottságnál.A Bizottság a panaszt befogadta. Mint a cég vezető tisztségviselőjét törvény kötelez arra, hogy mindent megtegyek a cég jogos érdekeinek védelme érdekében.

 

 

A Tatabányai Törvényszék jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottam be a KÚRIÁRA.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróságra is be kellett már nyújtani a panaszt a jogvesztés elkerülése érdekében.

Azt nem tudom, hogy Elnök Úr milyen következtetéseket tud levonni ebből az ügyből. Azt azonban pontosan tudom, hogy ebben az ügyben mi történt. Teljesen nyilvánvaló a törvénysértések elsődleges és másodlagos szándékossága is, mely utóbbi nem igazolható semmilyen tekintélyre hivatkozva. Egy ország jogrendjét, a jogbiztonságot, a közösségi jog előírásait nem negligálhatja akárhány jogászprofesszor tekintélye sem. Legalábbis így gondolom, mint jogot nem végzett, de több diplomával rendelkező, és vagy 15 évig igazságügyi szakértőként is működő törvénytisztelő közgazdász.

Tudom, hogy senkinek nincs jogi lehetősége a bírói döntésekbe bele avatkozni, ezért csak arra kérem Elnök Urat, hogy intézkedései során vegye figyelembe, hogy az ilyen kapcsolatokkal tényként kell számolnia.

Mellékletként megküldöm a Legfelsőbb Bíróság végzésének kritikáját, melyet személyesen készítettem, mivel ügyvédek foglalkoztatására nincs anyagi lehetőségünk. Kérem, hogy a nyers megfogalmazásokat Elnök Úr tekintse természetesnek egy ügyvédi mellébeszélési képességekkel nem rendelkező ügyvezetőtől.  Megküldöm betekintésre a kötelezően jogi képviselővel benyújtható felülvizsgálati kérelmet és az alkotmányjogi panaszt is. Természetesen nem várom el Elnök Úrtól a terjedelmes írások elolvasását, de ha mégis kíváncsi lenne  rájuk,ezzel elkerülhető lesz az anyag esetleges „kikérése”.

Sok sikert, kitartást és jó egészséget kívánok Elnök Úrnak tervei valóra váltásához.

Tisztelettel:

  Tata, 2012. április 11.                                                                       

 

E levél egyedüli következménye az volt, hogy most már a bosszú is fűtötte a bírákat: hogyan meri valaki leírni a valóságot velük szemben? Az a valóság, amit ők LB bíróként  kimondtak. Törvény ide, törvény oda! Nincs olyan törvény, amit meg nem sértettek volna. Hiába volt kikötve a magyar anyagi jog alkalmazása, hiába volt érvényes nemzeti versenyjog, hiába hagyta jóvá az első választottbírósági ítélet a szerződést: nagy ívben le...ták az egész magyar jogrendszert, a közösségi joggal együtt!

 MERT az Elnök Úrnak irt fenti levél és a megküldött bzonyítékok ellenére  MARADTAK AZ LB TÖRVÉNYSÉRTŐ BÍRÓI: KÚRIAI BÍRÓKÉNT IS ŐK ÍTÉKEZHETTEK ÚJRA. NEM VOLT TÖBB "MEGBÍZHATÓ" BÍRÓ A KÚRIÁN??? Mekkora a "hatalma" a bírók felet például a kollégiumvezetőnek, akinek ebben az ügyben érdemei vitathatatlanok. ATTÓL FÉLT AZ ELNÖK ÚR, de inkább a kollégumvezető, HOGY EGY MÁSIK TANÁCS NEM ADJA MAGÁT AZ ÜGYHÖZ? VAGY ANNYI JOGA SINCS A KÚRIA ELNÖKÉNEK,HOGY ILYENKOR EGY MÁSIK TANÁCS KIJELÖLÉSÉT JAVASOLJA? AKKOR MIHEZ VAN JOGA? A HALLGATÁSHOZ VAN?

 

Azért kérdezze meg Tisztelt Elnök Úr dr. Wellmann György kollégiumvezetőt és helyettesét, dr.Török Juditot, hogy mi a véleményük a bírói függetlenségről és a jogegységi ítélkezésről, meg arról, hogy szerintük van-e olyan, hogy haveri igazságszolgáltatás.

 Meg kérdezze meg őket az Országo Bírói Tanács, hogy az általuk  fél évvel előbb hozott elvi határozatot fél év multán miért "felejtették" el alkalmazni, egy tízmillió eurós perértékű választottbírósági ügyben?

 követett el.

Ugyanaz a legfelsőbb bírósági (kúriai) eljáró tanács, amelyik az alábbi gazdasági elvi határozatot hozta, és erre hivatkozva érvénytelenített egy választottbírósági ítéletet, fél év múltán ebben a konkrét ügyben merőben ellentétes álláspontra helyezkedett.

2421/2011. számú gazdasági elvi határozat:

„A választottbírósági eljárásban is irányadó tisztességes eljárás elvéből következően a választottbíróságnak is közölnie kell a felekkel, hogy a perben felmerült tények, adatok alapján meghatározott semmisségi ok fenn álltát észleli, ehhez képest milyen bizonyításra lehet szükség és lehetőséget kell adnia a feleknek a bizonyítási indítványaik, érdemi nyilatkozataik e körben való megtételére. Ennek elmulasztása esetén a feleknek az ügyük előadhatóságához való joga sérül, ez pedig megalapozza a választottbíróság ítéletének a Vbt. 55. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő érvénytelenítését [1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 27. §, 55. § (1) bekezdés c) pontja].”

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 52.Darák Péter elnök úr: tett valamit?
Korrupció az igazsászolgáltatásban - © 2008 - 2024 - korrupcio.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat